| A szöveg időállapota: | 2006.II.15. - 2006.XII.31. |
| Időállapot váltás: |
- 1991.V.13. 1991.V.14. - 2006.II.14. 2006.II.15. - 2006.XII.31. 2007.I.1. - 2007.III.8. 2007.III.9. - |
Karcag Város Önkormányzata Képviselő Testületének 16/1991. (V. 14.) rendelete
az idegenforgalmi adóról
a 8/1993. (III. 3.) Karcag Városi Önkormányzati rendelettel, a 12/1993. (III. 17.) Karcag Városi Önkormányzati rendelettel, a 40/1995. (XII. 20.) Karcag Városi Önkormányzati rendelettel, a 46/2000. (XII. 21. ) Karcag Városi Önkormányzati rendelettel, a 32/2002. (XII. 18.) Karcag Városi Önkormányzati rendelettel, a Karcag Városi Önkormányzat Képviselő Testületének 36/2004. (XII.15.) rendelettel, a Karcag Város Önkormányzata Képviselő Testületének 41/2005. (XII.21.) rendelettel, és a Karcag Város Önkormányzata Képviselő Testületének 3/2006. (II.15.) rendeletével módosított szöveg
Általános rendelkezés
1. § (1) A Karcag Városi Önkormányzat az 1990. évi C. törvény 1. § (1) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján megalkotja az idegenforgalmi adóra vonatkozó rendeletét.
(2) Az idegenforgalmi adó az Önkormányzat saját bevételi forrásának kiegészítésére szolgál.
(3) A rendelet hatálya kiterjed az Önkormányzat közigazgatási területére.
Adókötelezettség szabályai
2. § (1) Adókötelezettség terheli azt a magánszemélyt:
a)1 aki nem állandó lakosként az önkormányzat illetékességi területén legalább egy vendégéjszakát eltölt.
b) akinek az Önkormányzat illetékességi területén olyan üdülésre, pihenésre alkalmas épülete van, amely nem minősül lakásnak.
(2) Az épület utáni adókötelezettség kiterjed az üdülő épületre, továbbá minden olyan lakásnak nem minősülő épületre, amelyben ideiglenesen üdülés, pihenés céljára tartózkodnak, ideértve az üdülőtől elkülönítve épített önálló építmény (garázs, csónakház, présház, stb.)
(3) Az épület utáni adókötelezettség az - a (4) bekezdésben foglalt kivétellel - épület valamennyi helyiségének belső hasznos alapterületére kiterjed, elnevezésétől függetlenül.
(4) Nem terjed ki a fizetési kötelezettség az épület kiegészítő helyiségének alapterületére.
Kiegészítő helyiség - az épület zárt egységén belül vagy kívül eső - az a helyiség, amely az épület rendeltetésszerű használatához szükséges, de huzamos emberi tartózkodásra részben és ideiglenesen sem szolgál (tüzelőtér, tüzelőtároló, salaktároló, padlás, űrgödrös WC, szín, gépjármű, vízi jármű tárolására szolgáló helyiség, pince, ól, fészer, lomkamra, istálló).
Adófizetési kötelezettség keletkezése és megszűnése
3. § (1)2 A rendelet 2. § (1) bekezdés a) pontjában meghatározott esetben a vendégként eltöltött vendégéjszaka után kell számítani az adó alapjául szolgáló adóköteles napokat.
(2) A rendelet 2. § (1) bekezdés d) pontjában meghatározott épület után az adókötelezettség a használatbavételi, illetve a fennmaradási engedély kiadását követő év első napján keletkezik. Az engedély nélkül épült, vagy anélkül használatba vett építmény esetében az adókötelezettség a tényleges használatbavételt követő év első napján keletkezik.
(3) Az adókötelezettség megszűnik az építmény lebontása (megszűnése) évének utolsó napján. Ha az építményt az első félévben bontják le, (szüntetik meg) a második félévre vonatkozó adókötelezettség megszűnik.
(4) Az épület átminősítése esetében az adókötelezettség az átminősítés évének végén szűnik meg, illetőleg a következő év első napján keletkezik.
(5) Az üdülő épület használatának szünetelése az adókötelezettséget nem érinti, azt nem szünteti meg.
Az adófizetési kötelezettség (adóalany)
4. § Az adó alanya:
(1) A rendelet 2. § (1) bekezdés a) pontjában meghatározott esetben a nem állandó lakosként (ideiglenes tartózkodás) a közigazgatási területen tartózkodó magánszemély.
(2) A rendelet 2. § (1) bekezdés b) pontjában meghatározott építmény esetében:
a) az a magánszemély az adó alanya, aki a naptári év első napján az épület tulajdonosa, vagy a vagyoni értékű jog jogosultja. Ha az építményt az ingatlan-nyilvántartásba bejegyzett vagyoni értékű jog terheli, a tulajdonos és a vagyoni értékű jog gyakorlására jogosult személy megállapodása (nyilatkozata) szerinti személy az adó alanya.
Megállapodás hiányában a vagyoni értékű jog jogosultja az adó alanya.
b) Több tulajdonos esetében a tulajdonosok tulajdoni hányadaik arányában adóalanyok.
c) A vagyoni értékű jog jogosultja e jogával érintett ingatlani hányad arányában adóalany.
d) Társas üdülő - olyan üdülésre, pihenésre alkalmas épület, amely nem minősül lakásnak - esetében a tulajdonosok önálló adóalanyok.
Az adó beszedésére kötelezett
5. § (1) A rendelet 2. § (1) bekezdésének a) pontja alapján (ideiglenes tartózkodás) fizetendő adót:
a) kereskedelmi szálláshelyeken, üdülőtelepeken a szolgáltatásért esedékes összeggel együtt az üzemeltető,
b) a szervezett üdülésre beutaltaktól a beutaló jegy átadása alkalmával az üdülőt fenntartó szerv,
c) fizető-vendéglátó szálláshelyeken fogadott vendég után járó adót a szálláshelyi díjjal együtt a szállásadó, illetve a közvetítésre jogosított szerv,
d)3 Az a)-c) pont alá nem tartozó bármely ingatlan (építmény, telek) üdülés céljára történő bérbeadása, ingyenes használatra átadása esetén az ingatlan bérbevevőjétől (használójától) az egész bérleti, használati időre az ingatlan tulajdonosa vagy az ingatlannal rendelkezni jogosult
egyösszegben szedi be az adóalanytól.
(2) Az (1) bekezdés szerinti idegenforgalmi adót az adóbeszedésre kötelezett akkor is tartozik befizetni, ha annak beszedését elmulasztotta.
Adómentesség, adókedvezmény
6. § (1) A rendelet 2. § (1) bekezdés a) pontjában meghatározott (ideiglenes tartózkodás) adókötelezettség alól mentes:
a) a 18. életévét be nem töltött magánszemély,
b) 4egészségügyi, szociális intézményben ellátott magánszemély,
c)5 a közép- és felsőfokú oktatási intézménynél tanulói vagy hallgatói jogviszony alapján, hatóság vagy bíróság intézkedése folytán, a szakképzés keretében, a szolgálati kötelezettség teljesítése, vagy a településen székhellyel, vagy telephellyel rendelkező vagy a Htv. 37. §-ának (2) bekezdése szerinti tevékenységet végző vállalkozó esetén vállalkozási tevékenység vagy ezen vállalkozó munkavállalója által folytatott munkavégzés céljából az önkormányzat illetékességi területén tartózkodó magánszemély,
d)6 aki az Önkormányzat illetékességi területén lévő üdülő - üdülésre, pihenésre szolgáló épület - tulajdonosa vagy bérlője, illetve a tulajdonos vagy a bérlő hozzátartozója (Ptk. 685. § b) pontja),
e) aki a Mozgássérült Egyesület tagja és annak tényét igazolja,
f) a 70. életévét betöltött magánszemély.
(2)7 A jegyző a magánszemély kérelmére az őt terhelő adót, bírságot, késedelmi pótlékot, rendkívüli körülmények bekövetkezése (tartós betegség, munkanélkülivé válás, stb.) esetében méltányosságból mérsékelheti, vagy elengedheti, ha annak megfizetése az adózó és a vele együtt élő családtagok megélhetését súlyosan veszélyezteti. Döntéséhez előzetesen kérje ki a Szociális Bizottság véleményét.
Az adó alapja, mértéke
7. § (1)8 A rendelet 2. § (1) bekezdés a) pontjában meghatározott esetben (ideiglenes tartózkodás) a fizetendő idegenforgalmi adó összege 335,-Ft minden megkezdett adóköteles nap után.
(2) A rendelet 2. § (1) bekezdés b) pontjában meghatározott üdülő épület (üdülésre, pihenésre alkalmas épület) belső hasznos alapterülete után az évi adó mértéke:
a) ha az alapterület nem nagyobb 40 m2-nél 60,-Ft/m2
b) ha alapterülete 40 m2-nél nagyobb, de a 80 m2-t nem haladja meg 2.400,-Ft és a 40 m2 feletti rész után 100,-Ft/m2
c) ha alapterülete a 80 m2-nél nagyobb, de a 100 m2-t nem haladja meg 6.400,-Ft és a 80 m2 feletti rész után 230,-Ft/m2
d) ha alapterülete 100 m2-nél nagyobb, a 100 m2 feletti alapterülete után 11.000,-Ft és a 100 m2 feletti rész után 250,-Ft/m2
Adóbevallás, a bejelentés szabályai
8. § (1) A rendelet 2. § (1) bekezdés a) pontjában (ideiglenes tartózkodás) meghatározott magánszemélyek által eltöltött adóköteles napokról, vendégek számáról, beszedett adóról, az adóbeszedésre kötelezett vállalkozó és a magánszemély köteles bevallást adni:
a)9 a tárgy havi adatokról a tárgy hónapot követő hónap 15. napjáig az önkormányzati adóhatósághoz, az erre a célra rendszeresített nyomtatványon.
(2) A rendelet 2. § (1) bekezdés b) pontjában meghatározott üdülő (pihenésre, üdülésre alkalmas) épület tulajdonosa, vagy a vagyoni értékű jog jogosultja:
a) első alkalommal az év január 1-jei állapotnak megfelelően, 1991. július 01-ig,
b) a tulajdonos, vagyoni értékű jog változásáról a változást követő év január 15. napjáig,
c) minden olyan lakásnak nem minősülő épületről, (2. § (1) bekezdés b) pontja) amelyet ideiglenes üdülés, pihenés céljára használnak (csónakház, garázs, présház, stb.) a változást követő év január 15. napjáig,
d) az épület első félévben történő lebontásáról (megszűnés) a tárgyév július 31. napjáig,
e) az Önkormányzati adóhatóság felhívását követő 30 napon belül köteles adóbevallást benyújtani a bevallásra kötelezett az Önkormányzati adóhatósághoz, az erre a célra rendszeresített nyomtatványon.
(3) A magánszemélynek az adóbevallásban kell bejelentenie, ha az épület utáni idegenforgalmi adó megfizetésére az önadózást választja.
(4) Az adóbeszedésre kötelezett e minőségét az első adóbeszedéstől számított 15 napon belül köteles bejelenteni az önkormányzati adóhatósághoz.
Az adómegfizetés rendje
9. § 10 Az adómegfizetés rendjét az adózás rendjéről szóló törvény szabályozza.
Kommunális beruházás igazolásának szabályai
10. § 11
Záró rendelkezések
11. § (1) A rendelet 1991. június 01-jén lép hatályba, rendelkezéseit ettől az időponttól kell alkalmazni.
(2) A rendelet hatálybalépésével egyidejűleg hatályát veszti:
a) Karcag Város Tanácsának a „Nem lakás céljára szolgáló építmények adóztatására vonatkozó jogszabályok helyi végrehajtásáról” szóló módosított 1986. évi 3. tanácsrendeletének az üdülő épületekre vonatkozó rendelkezései (2. § (1), 3. § (1), 4. § (3).
b) Karcag Város Tanácsának „Karcag-Berekfürdő üdülőhely rendjéről, az üdülőhelyi díjak, díjátalányok mértékéről, fizetésének módjáról” szóló 1986. évi 6. tanácsrendeletének az üdülőhelyi díj díjátalány fizetésére vonatkozó III. fejezete (4. § - 7. §)
(3) A rendelet hatálybalépésével egyidejűleg az idegenforgalmi adóval érintett üdülő épületek tekintetében nem alkalmazható:
a) a nem lakás céljára szolgáló építmények adójára vonatkozó módosított 1985. évi törvény, valamint ennek végrehajtása érdekében megalkotott módosított 62/1985. (XII. 30.) PM. rendelet,
b) az út- és közműfejlesztési hozzájárulásról szóló 18/1983. (X. 16.) ÉVM-PM. együttes rendelet.
Vegyes rendelkezések
12. § 12 (1)13 A rendelet indokolt módosítására javaslatot tehet:
- a helyi képviselő,
- az Önkormányzat bármely bizottsága.
(2)14 Az idegenforgalmi adó határozatlan időre kerül bevezetésre.
(3)15 A rendeletben nem szabályozott kérdésekben az adózás rendjére, valamint a helyi adókra vonatkozó törvényekben szabályozottak az irányadók.
K a r c a g, 1991. május 14.
| Dr. Fazekas Sándor s.k. | Földvári Imréné dr. s.k. |
| polgármester | jegyző |