| A szöveg időállapota: | 2003.VII.7. - 2004.II.10. |
| Időállapot váltás: |
- 1993.VIII.24. 1993.VIII.25. - 2003.VII.6. 2003.VII.7. - 2004.II.10. 2004.II.11. - |
28/1993. (VIII. 25.) Karcag Városi Önkormányzati rendelet
a szociális igazgatásról és a szociális ellátásról szóló 1993. évi III. tv. végrehajtásáról
a 16/1994. (V. 25.) Karcag Városi Önkormányzati rendelettel, a 15/1995. (III. 29.) Karcag Városi Önkormányzati rendelettel, a 20/1995. (V. 31.) Karcag Városi Önkormányzati rendelettel, a 30/1995. (XI. 01.) Karcag Városi Önkormányzati rendelettel, a 28/1996. (IX. 25.) Karcag Városi Önkormányzati rendelettel, a 12/1997. (III. 26.) Karcag Városi Önkormányzati rendelettel, a 23/1997. (V. 28.) Karcag Városi Önkormányzati rendelettel, a 10/2000. (IV. 26.) Karcag Városi Önkormányzati rendelettel, a 19/2000. (VII. 13.) Karcag Városi Önkormányzati rendelettel, a 34/2002. (XII. 18.) Karcag Városi Önkormányzati rendelettel és a 11/2003. (VII. 1. ) Karcag Városi Önkormányzati rendelettel módosított szöveg
Általános rendelkezések
1. § (1) A rendelet célja, hogy az alapvető szociális biztonság megteremtése és megőrzése érdekében, a város költségvetése teherbíró képességének figyelembevételével meghatározza a rászorultságtól függő pénzbeli és természetbeni szociális támogatásokra való jogosultság feltételeit, valamint érvényesítésének helyi garanciáit.
(2) A szociális ellátás feltételeinek biztosítását az Önkormányzat az egyének önmagukért és családjukért viselt felelősségét is figyelembe véve vállalja.
2. § A szociális ellátásokra vonatkozó hatáskörök gyakorlását az önkormányzat külön rendeletben szabályozza.
A rendelet hatálya
3. § A rendelet hatálya a Szociális igazgatásról és a szociális ellátásról szóló 1993. évi III. törvény (a továbbiakban: Sztv.) 3. § (1) bekezdésében meghatározott és Karcag városban állandó lakcímre bejelentkezett lakosokra, valamint kivételes méltányosságból a városban 5 éve életvitelszerűen élőkre terjed ki.
Eljárási rendelkezések
4. § (1) Az Önkormányzat hatáskörébe tartozó ellátásoknál a vagyoni és jövedelmi viszonyokat az alábbiak szerint kell igazolni:
a) a havi rendszeres jövedelmet okmányokkal kell igazolni (eredeti),
b) az egyéb, nem havi rendszeres jövedelmet - jövedelemforrásonként és személyenként - köteles a jogosult írásbeli nyilatkozatba foglalni.
(2) A jövedelem számításnál irányadó időszak:
a) a havonta rendszeresen mérhető jövedelemnél három hónap,
b) egyéb jövedelmeknél egy év.
5. § (1) A szociális támogatás iránti kérelmet az állampolgárok (családok) a Polgármesteri Hivatal Igazgatási és Szociális Irodájánál terjeszthetik elő.
(2) A hivatal helyszíni szemle (környezettanulmány) és egyéb bizonyítékok alapján a kérelemben foglalt adatok valódiságát felülvizsgálja. A hivatal az előkészítés során környezettanulmányt végez.
Amennyiben a kérelmezők életkörülményeiben lényeges változás nem tör- tént, úgy félévnél nem régebbi környezettanulmányt - ha magasabb szintű jogszabály nem rendelkezik másként - nem kell megismételni.
(3) A megállapított támogatások és segélyek kifizetése és folyósítása házipénztáron keresztül, vagy postautalványon történik.
A szociális támogatás folyósításának módját (postai átutalás, utalvány, készpénz) a hivatal a kérelmező egyéni körülményei, az ellátás célja és lehetőségei alapján határozza meg. A természetbeni juttatásokat az eljárás során előnyben kell részesíteni.
6. § (1) A pénzbeli ellátás nyújtásának feltétele, hogy a közös háztartásban élő személyek ingatlan és ingó vagyona nem haladhatja meg az Sztv. 4. § (1) bekezdés b) pontjában meghatározott értékhatárt.
(2) Az a kérelmező, aki bizonyíthatóan önhibájából - saját maga által előidézett alkoholizálás, negatív életvezetés következtében - súlyosan deviáns magatartása miatt került kedvezőtlen szociális helyzetbe - folyamatos ellátásként - csak természetbeni juttatásban részesülhet.
Szociális rászorultságtól függő, pénzbeni ellátások
Átmeneti segély, rendszeres szociális segély
7. § (1)1 Átmeneti segélyben részesíthetők kérelemre vagy hivatalból, akik önmaguk, illetve családjuk létfenntartásáról más módon nem tudnak gondoskodni, vagy alkalmanként jelentkező többlet kiadásaik - különösen betegség vagy elemi kár - miatt anyagi segítségre szorulnak és családjukban az egy főre jutó havi nettó jövedelem nem haladja meg a mindenkori saját jogú öregségi nyugdíj minimumát, egyedül élő esetén, annak 150 %-át.
(2) Az átmeneti segély odaítélése szempontjából rászorulónak kell tekinteni különösen azt, aki
a) 70. életévét betöltötte, vagy magasabb életkorú,
b) 3, vagy több gyermeket nevelő nagycsaládos,
c) gyermekét egyedül nevelő szülő,
d) egyedülálló nyugdíjas,
e) jövedelemmel nem rendelkezőt.
(3) A jövedelemmel nem rendelkezők anyagi ellátatlanságára be kell szerezni a munkaképtelenségről, valamint a Munkaügyi Központtal munkahelyszerzés érdekében történő együttműködésről szóló igazolásokat.
8. § Különös méltánylást érdemlő esetben a kérelmező évente legfeljebb egy alkalommal - jövedelmére tekintet nélkül - átmeneti segélyben részesíthető.
9. §2 (1) Az átmeneti segély egyszeri összege:
minimum 500,- Ft, maximum 5.000,- Ft.
Évente egy alkalommal - rendkívüli méltánylást érdemlő körülmények fennállása esetén - az átmeneti segély maximális összegénél nagyobb összeg is adható.
(2) Egy naptári éven belül, ugyanazon személy legfeljebb 4 alkalommal részesíthető átmeneti segélyben.
(3) Az átmeneti segélyt vissza nem térítendő támogatásként kapja a rászoruló.
(4) Az átmeneti segélyt elsősorban természetbeni ellátás formájában kell nyújtani: vásárlási utalvány, gyógyszerutalvány, közüzemi díjak, intézeti térítési díjak vagy ezek egy részének átvállalásának formájában.
(5) A vásárlási utalvány elsősorban alapvető élelmiszer, mosó-, tisztítószerekre, ruhaneműre, tanszerekre, gyógyszerekre és tüzelőre használható fel.
(6)3
(7)4 A 2000. május 01. előtt megállapított rendszeres szociális segélyezésre a (7) és (8) bekezdést kell alkalmazni a jogosultság felülvizsgálatának időpontjáig.
Az aktív korú nem foglalkoztatott személynek abban az esetben lehet rendszeres szociális segélyt megállapítani, ha a Családsegítő és Gondozási Központtal (továbbiakban: CSSGK) való együttműködési kötelezettséget vállalja.
Együttműködésen a CSSGK által biztosított, a kérelmező szociális és mentá-lis helyzetéhez igazodó szaktanácsadáson, programokon, illetve az intézmény által felajánlott, vagy közvetített munkalehetőségen való aktív részvétel értendő.
(8) A CSSGK-val történő együttműködés eljárási szabályai:
a) Az ügyfél kérelme benyújtásával egyidejűleg nyilatkozik az együttműködési kötelezettség ismeretének tényéről. A rendszeres szociális segélyt megállapító határozat is tájékoztatja a támogatásban részesülőt az együttműködési kötelezettségről. A határozat 1 példányát a Polgármesteri Hivatal Szociális Csoportja 3 napon belül köteles a CSSGK-nak megküldeni.
b) Az ügyfél a határozat kézhezvételét követő napon köteles a CSSGK-nál megjelenni. A CSSGK az együttműködésre kötelezett ügyféllel írásos együttműködési megállapodást készít, amelynek 1 példányát a támogatást megállapító szervnek 3 napon belül megküldi.
c) Az együttműködési megállapodás végrehajtásának és eredményének figyelemmel kísérése a CSSGK feladata.
d) Az együttműködés teljesítéséről a CSSGK a Polgármesteri Hivatal Szociális Csoportját rendszeresen - havonta - tájékoztatja, rendkívüli esetben pedig azonnal.
e) Amennyiben az együttműködési megállapodásban foglalt kötelezettségeknek az ügyfél nem tesz eleget és hitelt érdemlően 3 napon belül nem menti ki magát, együtt nem működőnek minősül és a CSSGK jelzésére a rendszeres szociális segélyből határozott idejű, 12 hónapig tartó kizárásra kerül sor.
(Hitelt érdemlő igazolásként csak orvosi igazolás fogadható el, minden egyéb eset méltányosság címén bírálható el.)
(9) a) Az aktív korú nem foglalkoztatott személy - a 2000. május 1. napjától - a rendszeres szociális segély megállapításának, folyósításának feltételeként köteles együttműködni:
- a Polgármesteri Hivatal Igazgatási és Szociális Irodájával és
- a Munkaügyi Központ Karcagi Kirendeltségével (továbbiakban: Munkaügyi Központ).
b) Az együttműködési kötelezettség tartalma:
- a Polgármesteri Hivatal Igazgatási és Szociális irodáján nyilvántartásba véteti magát,
- a segélyre jogosultság feltételeinek felülvizsgálatában együttműködik,
- a jogosultságot megállapító határozat kézhezvételétől számított 3 napon belül felveszi a kapcsolatot a Munkaügyi Központtal,
- az Önkormányzat és a Munkaügyi Központ Kirendeltsége által felajánlott és számára (törvényi előírás szerint) megfelelő munkalehetőséget elfogadja és a Munkaügyi Központtal kötött megállapodás pontjainak megfelelően együttműködik,
- a Munkaügyi Központtal kötött személyre szóló együttműködési terv alapján részt vesz a szociális helyzetéhez és mentális állapotához igazodó, a c) pontban meghatározott programokban, illetve azok valamelyikében.
c) Az együttműködési programok típusai: csoportos tájékoztató; egyéni tájékoztató, közvetítői beszélgetés; helyzetfeltáró interjú; munkavállalási, rehabilitációs, pszichológiai, munkajogi, képzési, pályaválasztási tanácsadás, reintegráló, újraorientáló, pályamegerősítő pályaorientációs, pályakorrekciós, motivációs kulcsképesség fejlesztő foglalkozás, egyéni álláskereső, álláskeresési technikák; álláskereső klub; Foglalkozási Információs Tanácsadó.
d) Amennyiben a rendszeres szociális segélyezett a számára előírt együttmű-ködési programban nem vesz részt, és hitelt érdemlően 3 napon belül nem menti ki magát, együtt nem működőnek minősül, és a Munkaügyi Központ jelzésére a rendszeres szociális segélyből kizárásra kerül.
Hitelt érdemlő igazolásként csak orvosi igazolás fogadható el, minden egyéb eset méltányosság címén bírálható el.
(10) Az Önkormányzat az általa szervezett foglalkoztatást a Városgondnokság útján látja el, együttműködve a Munkaügyi Központtal.
5LAKÁSFENNTARTÁSI TÁMOGATÁS
9/A. § (1) Lakásfenntartási támogatás adható annak a családnak, vagy személynek, ahol az 1 főre jutó lakásalapterület családoknál a 25 m2-t, maximum 120 m2-t; egyedülálló esetén 60 m2-t nem haladja meg. A támogatás - az egyéb feltételek fennállása esetén - komfortfokozatra tekintet nélkül biztosítható.
(2) Rendkívül indokolt esetben az (1) bekezdésben leírt lakásalapterülettől el lehet térni.
(3) Lakásfenntartási támogatás adható családnak, vagy egyedülálló személynek, ha:
a) család esetén az egy főre jutó havi nettó átlagjövedelem az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegét nem haladja meg,
b) egyedülálló esetén az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 125%-át nem haladja meg
amennyiben a lakásfenntartás költsége eléri, vagy meghaladja a 9/B. § (2) bekezdésében meghatározott mértéket.
(4) Rendkívüli méltánylást érdemlő körülmények fennállása esetén támogatásban részesíthető a (3) bekezdésben megállapított család, vagy egyedülálló személy, ha az 1 főre jutó havi nettó átlagjövedelem az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének kétszeresét nem haladja meg.
(5) A (4) bekezdésben meghatározott feltételek fennállása esetén a támogatás mértéke a 9/C. § (2) bekezdésében meghatározott támogatás 50%-át nem haladhatja meg.
(6) Költségelvű lakbér fizetése esetén támogatásban részesíthető az a család vagy egyedülálló személy, akinek az 1 főre jutó havi nettó átlagjövedelme az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének háromszorosát nem haladja meg.
9/B. § (1) A lakásfenntartási költségek körébe tartozik a tárgyévben felmerült:
a) lakbér, albérleti díj,
b) lakásépítés, vásárlás, bővítés, karbantartás és felújítás céljára igénybe vett pénzintézeti kölcsön törlesztő részlete,
c) víz- és csatornadíj,
d) villanyáram,
e) fűtési díj, fűtési költség.
(2) A lakásfenntartási támogatás akkor állapítható meg, ha a lakásfenntartás (indokolt) havi átlagköltségei elérik, vagy meghaladják az egy háztartásban élők havi nettó összjövedelmének 30%-át.
(3) A lakásfenntartási támogatást igénylők a fenntartási költségeket a tárgyévre a:
a) bérleti szerződéssel,
b) pénzintézeti kölcsön befizetésének dokumentumaival,
c) közműszámlákkal, vagy más hitelt érdemlő irattal kötelesek igazolni.
9/C. § (1) A támogatás a kérelem benyújtásának napjától esedékes, de legfeljebb negyedévre állapítható meg.
(2) A lakásfenntartási támogatás összege havonként, vagy az (1) bekezdés szerinti időszakra egyösszegben állapítható meg, de ennek havi összege, családonként, ill. egyedülálló személyként legfeljebb 3.000,- Ft lehet.
Költség-elvű lakbér fizetése esetén az adható lakásfenntartási támogatás összege: maximum havi 10.000,- Ft.
(3) A támogatást elsősorban a pénzintézetnek, vagy a közműszolgáltatónak kell átutalni; indokolt esetben az igénylőnek közvetlenül kell kifizetni.
Temetési segély
10. § (1) Temetési segélyben részesülhet az, aki az elhalt személy eltemettetéséről - az eltemettetésre kötelezhető személy hiányában - saját költségén gondoskodott, bár erre nem volt köteles.
(2) Az (1)bekezdésben megjelölt személynek csak akkor állapítható meg temetési segély, ha saját, illetve családjában az 1 főre jutó nettó átlagjövedelem a mindenkori öregségi nyugdíjminimum háromszorosát nem haladja meg.
(3) Temetési segélyben részesülhet az a kérelmező, aki az eltemettetésről köteles ugyan gondoskodni, de a temetési költségek viselése saját, illetve családja létfenntartását veszélyeztetné.
(4) A (3) bekezdésben megjelölt személynek akkor biztosítható segély, ha saját, illetve családjában az 1 főre jutó nettó átlagjövedelem nem magasabb az öregségi nyugdíjminimum kétszeres összegénél.
11. § A temetési segély összege nem lehet kevesebb a helyben szokásos legolcsóbb temetés költségeinek 10%-ánál, de annál magasabb összegben is megállapítható, ha a temetési költségek viselése a kérelmezőnek vagy családjának létfenntartását veszélyezteti.
12. § (1) A temetési segély iránti kérelmet az eredeti halotti anyakönyvi kivonattal, az eltemettető nevére szóló temetési számla benyújtásával és a közös háztartásban élők jövedelmének igazolásával lehet kérni.
(2) Temetési segély nem állapítható meg az alábbi esetekben:
a) az elhunytnak végrendeleti örököse,
b) az elhunytnak tartási vagy öröklési, vagy életjáradéki szerződése volt,
c) az elhunyt olyan biztosítással rendelkezett, mely biztosítási költség a teme-tést 50%-ban fedezni tudta.
Ápolási díj
13. §6 (1) Az ápolási díj a tartósan gondozásra szoruló személy otthoni ápolását ellátó hozzátartozó részére biztosított anyagi hozzájárulás.
(2) Ápolási díjra jogosult a jegyes kivételével a hozzátartozó (Ptk. 685. § b) pont), ha önmaga ellátására képtelen, állandó és tartós felügyeletre, gondozásra szoruló 2 év feletti súlyos fogyatékos vagy 18. életévét be nem töltött tartós beteg személy gondozását, ápolását végzi.
(3)7 Ápolási díj állapítható meg annak a hozzátartozónak, aki 18. életévét betöltött tartósan beteg személy gondozását végzi.
(4) Nem jogosult ápolási díjra a hozzátartozó, ha:
a) a szociális törvény 42. § (1) bekezdésében foglaltak fennállnak,
b) a (3) bekezdésben meghatározott esetekben, továbbá akkor sem, ha az ápolt étkezéssel és házi segítségnyújtással otthonában gondozható.
(5)8
(6) Az ápolási díj megállapítása iránti kérelemhez csatolni kell a háziorvos arra vonatkozó szakvéleményét, hogy az ápolt önmaga ellátására képtelen, állandó és tartós felügyeletre, gondozásra, ápolásra szorul.
(7) Az ápolási díjat a Polgármester az Önkormányzat Szociális és Egészségügyi Bizottságának javaslatát figyelembe véve állapítja meg, folyósítását utólag minden hónap 5. napjáig posta útján teljesíti.
(8) Az ápolási díj összegét a (2) bekezdésben szabályozott esetekben úgy kell megállapítani, hogy megegyezzen az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegével.
(9)9 Nem állapítható meg és nem folyósítható ápolási díj az után a hozzátartozó után, akivel az ápolónak érvényes eltartási, gondozási, öröklési szerződése van, s ha az ápoló családjában az egy főre eső átlagjövedelem meghaladja az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegét, egyedülálló esetén annak 150 %-át.
(10)10
Munkanélküliek jövedelempótló támogatása
14. § (1) A munkanélküliek jövedelempótló támogatásának megállapítása az Sztv. 33., 36. § -ai alapján történik. Nem állapítható meg jövedelempótló támogatás annak a személynek, aki a munkaviszonyát bizonyítható módon neki felróható okból szüntette meg.
11(2) Az ellátás megállapításának kezdő időpontja a kérelem benyújtásának napja. A támogatást a jogosult részére utólag minden hónap 10. napjáig posta útján folyósítják.
12(3) A jövedelempótló támogatás összegét az Önkormányzat a szociális tör- vényben szabályozott mértéken felül nem állapítja meg.
(4) Jövedelempótló támogatás iránti új kérelmet 2000. április 30-ig lehet benyújtani, s ezen a napon hatályos jogszabályok alapján kell elbírálni.
(5) A 2000. május elsejét megelőzően megállapított jogosultak részére az ellátást tovább kell folyósítani, illetve ha a támogatás folyósítása 2000. május elsején, vagy azt követően szünetel, a szünetelés okának megszűnését követően az ellátást tovább kell folyósítani a 2000. április 30-án hatályban lévő szabályok alapján.
Közösségi munkavégzés
14/A. § (1) A képviselő testület a legalább 6 hónapja jövedelempótló támogatásban részesülő munkanélküliekre vonatkozóan bevezeti a közösségi munkavégzés intézményét.
(2) A közösségi munkavégzés időtartama: legalább 8, legfeljebb havi 40 óra, mely napi 1 óránál kevesebb nem lehet, és nem haladhatja meg a napi 8 órát.
(3) A közösségi munkavégzés nem minden jövedelempótló támogatásban részesülő részére általános. Csak a teljesen egészséges személyt lehet ezen feladatra beosztani, s csak olyan létszámban, aki a település általános szükségletei kielégítése érdekében felmerülő szükséges és hasznos munkát el tudja végezni.
(4) A közösségi munkavégzés díja a jövedelempótló támogatáson felül napi 500,- Ft, 8 órás munkaidőre.
(5) A közösségi munkavégzés keretében a település általános szükségletei kielégítése érdekében felmerülő következő munkák végeztethetők: pl. parkfenntartás, árokásás, ároktisztítás, köztisztasági feladatok, fűkaszálás, külterületi földutak karbantartása, ebösszeírás.
(6) A közösségi munkavégzés operatív feladatainak végrehajtása a Város- gondnokság feladata. A Városgondnokság elkészíti a közösségi munkavégzés részletes szabályait, melyhez a Polgármesteri Hivatal a szükséges szakmai segítséget megadja.
Természetben nyújtott szociális ellátások
Közgyógyellátási igazolvány méltányosságból történő kiadása
15. § (1)13 Karcag Városi Önkormányzat Képviselő Testülete kérelemre méltányosságból közgyógyellátásra való jogosultságot biztosít azoknak a szociálisan rászoruló személyeknek, akik együttesen megfelelnek a következő feltételeknek.
a) családban az egy főre jutó nettó átlagjövedelem nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 150 %-át, vagy egyedül élő esetén a havi nettó jövedelem nem haladja meg a mindenkori öregségi nyugdíj legkisebb összegének 200 %-át, és
b) havi gyógyszerköltsége meghaladja a mindenkori öregségi nyugdíj legkisebb összegének 20 %-át,
c) rendkívüli méltánylást érdemlő esetben, akkor is megállapítható a közgyógyellátásra való jogosultsága, ha az a.) pontban meghatározott jövedelem értékhatárt túllépi, feltéve, ha havi jövedelmük 30 %-át meghaladja a leigazolt havi gyógyszerköltségük.
(2) A közgyógyellátási igazolvány indokoltságát a jegyző évente felülvizsgálja.
Személyes gondoskodást nyújtó ellátások
16. § (1) A Városi Önkormányzat a rászorulóknak az alábbi személyes gondoskodást biztosítja:
a) gyermekek napközbeni ellátása,
b) szociális étkeztetés,
c) házi segítségnyújtás,
d) családsegítés,
e) idősek otthona,
f) idősek klubja.
(2) A személyes gondoskodást nyújtó szociális ellátásokért térítési díjat kell fizetni.
Értelmező rendelkezések
17. § 14
Záró rendelkezések
18. § E rendelet kihirdetése napján lép hatályba, a személyes gondoskodást nyújtó ellátásokért fizetendő térítési díjakat 1993. szeptember 1. napjától kell alkalmazni.
15Rendelkezéseit az I. fokú határozattal el nem bírált ügyekben is alkalmazni kell.
K a r c a g,1993. augusztus 25.
| Dr. Fazekas Sándor s. k. | Földvári Imréné dr. s. k. |
| polgármester | jegyző |