Karcag Városi Önkormányzat Képviselő Testületének 1/1994. (I. 12.) rendelete
Karcag Város Önkormányzata tulajdonában álló lakások és nem lakás céljára szolgáló helyiségek bérbeadásáról
a 8/1994. (III. 23.) Karcag Városi Önkormányzati rendelettel, a 15/1994. (V. 4.) Karcag Városi Önkormányzati rendelettel, a 27/1994. (VII. 13.) Karcag Városi Önkormányzati rendelettel, a 17/1995. (IV. 26.) Karcag Városi Önkormányzati rendelettel, a 37/1995. (XII. 20.) Karcag Városi Önkormányzati rendelettel, a 11/1996. (III. 27.) Karcag Városi Önkormányzati rendelettel, a 22/1997. (V. 28.) Karcag Városi Önkormányzati rendelettel, a 9/1998. (IV. 01.) Karcag Városi Önkormányzati rendelettel, a 21/1998. (V. 27.) Karcag Városi Önkormányzati rendelettel, a 36/1998. (XII. 24.) Karcag Városi Önkormányzati rendelettel, a 13/2000. (V. 31.) Karcag Városi Önkormányzati rendelettel, a 18/2000. (VII. 13.) Karcag Városi Önkormányzati rendelettel, a 8/2001. (III. 29) Karcag Városi Önkormányzati rendelettel, a 27/2003. (XII.17.) Karcag Városi Önkormányzati rendelettel, a 8/2004. (II.11.) Karcag Városi Önkormányzati rendelettel, a 44/2004. (XII. 22.) Karcag Városi Önkormányzati rendelettel, a 38/2005. (XII. 21.) Karcag Városi Önkormányzati rendelettel, az 1/2006. (II. 01.) Karcag Városi Önkormányzati rendelettel, a 18/2006. (VI. 28.) Karcag Városi Önkormányzati rendelettel, a 41/2006. (XII. 21.) Karcag Városi Önkormányzati rendelettel, a 16/2007. (IV. 27.) Karcag Városi Önkormányzati rendelettel, a 39/2007. (XII. 21.) Karcag Városi Önkormányzati rendelettel, a 19/2008. (VII. 03.) Karcag Városi Önkormányzati rendelettel, a 32/2008. (XII. 19.) Karcag Városi Önkormányzati rendelettel, a 2/2009. (I. 28.) Karcag Városi Önkormányzati rendelettel, a 18/2010. (XI. 26.) Karcag Városi Önkormányzati rendelettel, a 26/2010. (XII. 16.) Karcag Városi Önkormányzati rendelettel, a 36/2011. (XII. 22.) Karcag Városi Önkormányzati rendelettel, az 5/2012. (III. 30.) Karcag Városi Önkormányzati rendelettel és a 29/2012. (XII. 14.) Karcag Város Önkormányzata Képviselő-testületének rendeletével módosított szöveg
A lakások és helyiségek bérletéről, valamint elidegenítésükről szóló 1993. évi LXXVIII. törvényben kapott felhatalmazás alapján Karcag Város Önkormányzata az alábbi rendeletet alkotja: 1
I. Fejezet
A rendelet hatálya
1. § (1) A rendelet hatálya kiterjed Karcag Város Önkormányzata tulajdonában lévő valamennyi lakásra és nem lakás céljára szolgáló helyiségre.
(2) Nem terjed ki a rendelet hatálya az Önkormányzat tulajdonában álló,
- üdülőre, hétvégi pihenőházra2, vendégszobára
- hajléktalanok ideiglenes szálláshelyéül létesítendő épületekre,
- az intézmények és önkormányzati alapítású gazdálkodó szervezetek által használt nem lakás céljára szolgáló építményekre,
Bérbeadói feladatokat ellátó szerv
2. §3(1) A lakások, férőhelyek (továbbiakban együtt: lakások) és nem lakás céljára szolgáló helyiségek hasznosítása keretében a Képviselő-testület dönt:
a) az éves karbantartási és felújítási keretről és annak felhasználásáról
b) önkormányzati lakás nem lakás céljára történő bérbeadásának lehetőségéről,
c) lakás, és nem lakás céljára szolgáló helyiség pályázat útján történő bérbeadásának lehetőségéről, a pályázati feltételekről, a pályázatokat elbírálja és dönt a pályázat nyerteséről,
d)4 lakás és nem lakás céljára szolgáló helyiség pályázaton kívüli bérbeadásáról; kényszerbérlők kérelmére cserelakás bérbeadásáról; a 2. § (2) bekezdésében az Önkormányzat Szociális Bizottsága, továbbá (3) bekezdésében a Polgármester hatáskörébe utalt ügyek kivételével;
e) 5
f) a helyiségben végzett tevékenységi kör megváltoztatása esetén a hozzájárulás megadásáról,
g) lakbér-csökkentés lehetőségéről és mértékéről,
h) kötelezettség vállalásáról a bérleti jogviszony megszűnése után visszamaradt személy másik bérleményben való elhelyezése kapcsán;
i) bírósági ítélet alapján önkormányzati lakásban való elhelyezéséről;
j) bérlőkiválasztási és bérlőkijelölési jog biztosításáról, feltételrendszeréről.
(2)6 Az Önkormányzat Szociális és Egészségügyi Bizottsága dönt:
a) lakáscsere-szerződések és lakás-cseréhez kért hozzájárulás megadásáról, e rendelet 2. § (1) bekezdés d, pontjában és (3) bekezdés k, pontjában meghatározott esetek kivételével dönt cserelakás- és helyiség biztosításáról, kijelöli a cserelakást- ill. helyiséget (az épület lebontása, a bérlemény megszűnése, a bérleti jogviszony cserelakás, vagy cserehelyiség felajánlásával történő felmondása, stb. esetén)
b)7 a lejárt lakás és nem lakás céljára szolgáló helyiség bérleti jogviszonya időtartamának legfeljebb 2014. december 31. napjáig történő meghosszabbításáról
c) 8
d) bérlőkiválasztási vagy bérlőkijelölési joggal érintett lakás bérlőjéről,
e) önkormányzati bérlakás bérleti jogviszonya folytatására kötött tartási szerződés megkötéséhez való hozzájárulás megadásáról
f)9 nem lakás céljára szolgáló helyiségek csere-szerződéseihez kért hozzájárulás megadásáról;
(3)10 A Polgármester az alábbi bérbeadói jogokat látja el:
a) 11
b) dönt bérlőtársi szerződésre vonatkozó ügyekben
c) lakás és helyiségbérleti szerződéseket köt12, melyben megállapodnak a bérbeadó és a bérlő jogairól és kötelezettségeiről, a fizetendő bérleti díj- és külön szolgáltatások díjainak összegéről, a bérleti jogviszony időtartamáról, előző bérlemény leadásáról, a bérlet egyéb feltételeiről. Háromszázezer forint értéket meghaladó költség esetén: megállapodik a bérlővel a bérlemény rendeltetésszerű használatra alkalmassá tételéről; a bérlet fennállása alatt a bérlőnek a bérbeadó helyett elvégzendő munkája egy összegű bérleti díj befizetésként való elismeréséről, vagy egy összegű megtérítéséről; a bérlemény átalakításáról, korszerűsítéséről; továbbá ezekhez kapcsolódóan a költségek viseléséről.
d) pályázati kiírásokat elkészíti, közhíreli,
e) dönt hozzájárulásra irányuló ügyekben,13 így:
- a bérlő bejelentési kötelezettségei körébe tartozó, esetenként a bérleti szerződés módosítására is kiható - e rendelet 2. § (1) és (2) bekezdésében nem szereplő - hozzájárulások ügyében;
- lakásba és nem lakás céljára szolgáló helyiségbe történő befogadáshoz, a lakás egy részének albérletbe adásához;
- a bérlő szervezet nevének, szervezeti formájának megváltozása esetén a bérleti szerződés módosításához.
f) dönt lakás- és helyiségbérleti szerződések felmondásáról14, megállapodást köt a cserelakásra jogosulttal, hogy cserelakás helyett - e rendeletben foglaltak szerint - pénzbeli térítést biztosít,
g) dönt lakás- és helyiségbérleti jogviszonyról való lemondás elfogadásáról, díjtérítés megállapításáról,
h) dönt elemi károsult lakásban lakók ideiglenes elhelyezéséről,
i)15 dönt életvédelmi célt szolgáló helyiség eltérő célú ideiglenes hasznosítása esetén az eredeti állapot visszaállításáról
j)16 ellenőrzi a bérleményekben a használat módját, a bérlemények állapotát, indokolt esetben felhívja a bérlőt kötelezettségei teljesítésére, magatartása megváltoztatására,
k)17 dönt a bérlemény felújítása, karbantartása esetén szükséges kiköltözésről, a bérlő átmeneti elhelyezéséről, a költözéssel, az ingóság elhelyezésével kapcsolatos költségek viseléséről.
(4)18 Az üzemeltető az alábbi feladatokat látja el:
a) a bérleti szerződések alapján a kijelölt bérlőknek leltár szerint átadja a lakást, ill. nem lakás céljára szolgáló helyiségeket,
b)19 szavatol a lakás és nem lakás céljára szolgáló helyiségek átadáskori és a bérlet fennállása alatti rendeltetésszerű használatra alkalmasságáért, elvégzi a lakások és helyiségek karbantartásával, felújításával kapcsolatos bérbeadói feladatokat, a keret felhasználásáról évente egy alkalommal a Képviselő Testületet tájékoztatja,
c) közli a bérlőkkel a bérleti díj és külön szolgáltatások díjainak időközi változtatásait20, beleértve a 15. évét elért épületekben lakók bérleti díjának módosítását is21, e rendelet 32. és 42. §-ai figyelembevételével megállapítja, kiközli, beszedi és nyilvántartja a jogcím nélküli használók esetében a használati díjat,
d) beszedi és nyilvántartja a bérleti díjakat a - rendelet alapján befizetendő - külön szolgáltatások díjait, a lakáshasználatbavételi díjakat, azokról nyilvántartást vezet, a Polgármester rendelkezései alapján a lakásbérleti jogról lemondók esetén a díjtérítést átutalja,
e) felszólítja a bérleti - külön szolgáltatási - lakáshasználatbavételi, stb. díjat határidőben nem fizető bérlőket a hátralék rendezésére22, egyeztet a díjhátralék kifizetésének módjáról, dönt a részletfizetés engedélyezéséről, a díjhátralékok behajtása érdekében a szükséges intézkedéseket megteszi,
f) felszámolási eljárás esetén a felszámolót értesíti a bérlő, használó díjhátralékának összegéről.
g) javaslatot tesz a jelentős díjhátralékosok, a bérlői kötelezettségeket nem teljesítők, stb. esetében a bérleti szerződés felmondására,
h) a bérleményekben a használat módját, a bérlemények állapotát ellenőrzi, javaslatot tesz bérbeadói intézkedések megtételére. A rendeltetésszerű használatot, valamint a szerződésben foglalt kötelezettségek teljesítését évente egyszer - a bérlő szükségtelen háborítása nélkül - ellenőrzi. A bérlő arra alkalmas időben a lakásba történő bejutást biztosítani, és az ellenőrzést tűrni köteles; ez a rendelkezés megfelelően irányadó a rendkívüli káresemény, illetőleg a veszélyhelyzet fennállása miatt a lakáson belül szükséges hibaelhárítás elvégzésének biztosítása esetén23,
i) a lakásokat és helyiségeket a bérlőktől a bérleti szerződés lejárta után leltár szerint átveszi, egyeztet a bérlővel a bérlemény rendbetétele kapcsán,
j) nyilvántartást vezet a lakásokról és egyéb bérleményekről, melyek alapján a Hivatalt szükség szerint tájékoztatja,
k) javaslatot tesz évente egy alkalommal az éves felújítási keret felhasználására,
l) ellátja a Képviselő Testület és a Polgármester esetenkénti megbízásait
m)24 teljesíti a bérbeadóra háruló kifizetéseket (bérleti jogviszonyról való lemondás, továbbá felmondás esetén a cserelakás helyett megállapított ellenérték, a bérlő átmeneti kiköltöztetésével járó költözési költségek, a bérlőnek a bérbeadó helyett elvégzett azonnali beavatkozást igénylő munkája ellenértéke, stb.)
n)25 Háromszázezer forint, vagy az alatti költség esetén: megállapodik a bérlővel a bérlemény rendeltetésszerű használatra alkalmassá tételéről; a bérlet fennállása alatt a bérlőnek a bérbeadó helyett elvégzendő munkája egyösszegű bérleti díj befizetésként való elismeréséről, vagy egyösszegű megtérítéséről; a bérlemény átalakításáról, korszerűsítéséről, továbbá ezekhez kapcsolódóan a költségek viseléséről.
(5)26 A Pénzügyi, Fejlesztési és Mezőgazdasági Bizottság állást foglal a nem lakás céljára szóló helyiségek bérleti díjával kapcsolatosan.
A lakásigénylés
3. § (1) A Hivatal által átvett érvényes lakásigényléseket továbbra is nyilván kell tartani a lakásigénylési letétek visszafizetéséről intézkedni kell. Az igénylő nyilatkozata alapján az igénylés megszűnik, a nyilvántartásból törölni kell.
(2) A Hivatal újabb lakásigénylő lapokat nem vesz át.
(3)27
A lakásigény mértéke
4. § (1) A bérbeadó olyan szobaszámú lakásra köthet szociális rászorultság alapján bérleti szerződést, amely a lakásigény mértékét nem haladja meg.
(2) A lakásigény mértéke - az együtt költöző (lakó) személyek számától függően - a következő:
- 1-2 személy esetén: 1-2 lakószoba
- 3 személy esetén: 1,5-2,5 lakószoba
- 4 személy esetén: 2-3 lakószoba
- 5 személy esetén: 2,5-3,5 lakószoba
- 6 személy esetén: 3-4 lakószoba
Minden további személy esetén a lakásigény mértékének alsó határa fél lakószobával, felső határa 1 lakószobával növekszik az előzőhöz képest.
(3) Nem szociális jellegű bérleti szerződés esetén a lakásigény mértékére vonatkozó rendelkezéseket nem kell alkalmazni.
A lakásbérlet jogcíme
5. § (1) A megüresedő - vagy újonnan épült lakások bérlőit a (2) bekezdésben foglalt esetek kivételével - pályázat útján kell kiválasztani.
(2) Nem kell pályázattal a lakás bérlőjét kijelölni:
a) 28
b)29 az Önkormányzat szakember lakáshoz juttatása céljából kívánja a lakást bérbe adni, városi, intézményi, munkáltatói érdekből,
c) ha a lakást életveszélyessé válása, eredeti hasznosítási módjának visszaállítása, rendezési terv alapján történő lebontása miatt kellett kiüríteni, vagy azt az Önkormányzat felújítja, vagy bármely okból a továbbiakban bérbeadás útján nem kívánja tovább hasznosítani, vagy nem lakásként kívánja azt hasznosítani,
d) ha a lakást másik lakás bérlője cseréül kéri, s lakását felajánlja, ill. egyéb lakáscsere,
e) ha a bérleti jogviszony folytatható és azt kéri a lakásban maradó,
f) ha elemi csapás vagy a lakás életveszélyessé válása miatt szükséges család elhelyezése, s a család lakhatási lehetőségét más formában megoldani nem tudja,
g)30 ha a bérbeadó a lakást rendkívüli esemény bekövetkezésére tartalékolja, illetve az esemény bekövetkezésekor a jogosult bérbe adja; vagy a lakást kényszerelhelyezés keretében biztosítja (a bérlőnek felróható okból történt bérleti jogviszony felmondása, kényszerbérlő részére történő cserelakás biztosítása, a bérleti jogviszony megszűnése után a lakásban maradt személy elhelyezése, bírósági ítélet alapján történő elhelyezés, stb. esetén).
h) a lakásra bérlőkijelölési, vagy bérlőkiválasztási joggal rendelkező szerv új bérlőt jelöl, ill. választ,
i)31 ha a lakás bérleti jogviszony időtartama lejárt és a hatáskörrel rendelkező annak meghosszabbításáról dönt.
j)32 ha a pályázat eredménytelenül zárult, dönthet a lakás más irányú hasznosításáról.
k)33 a költség elven megállapított lakbér alkalmazása mellett bérbe adott lakás esetén.
6. § A pályázati kiírásnak tartalmaznia kell:
a) a lakás szobaszámát, egyéb helyiségeinek felsorolását,
b) alapterületét, komfortfokozatát,
c) a lakáshoz tartozó közös helyiségek (pl. pincerekesz, gépkocsitároló, padlásrész, kert- gazdasági épület, udvar része),
d) a lakás fűtési módját,
e) a lakás állapotára vonatkozó lényeges információkat,
f) a lakás lakbérét,
g) a bérbeadó által nyújtható egyéb szolgáltatások körét,
h) a lakás megtekintésének időpontját.
7. § (1) A pályázati kiírást a Városháza hirdetőtábláján 20 napra közszemlére kell tenni, illetve a helyi lapban megjelentetni.
(2)34 A közszemlére tételről a Hivatal Igazgatási és Szociális Irodája gondoskodik.
(3)35 A közszemlére tétel időtartama alatt írásban lehet a pályázatokat a Hivatal Igazgatási és Szociális Irodájánál leadni.
8. § A pályázatoknak tartalmaznia kell:
a) a megpályázott bérlemény címét,
b) a pályázó (és vele együtt költözni kívánó családtagok) nevét, születési idejét, foglalkozását, jövedelmét, lakás- és életkörülményeinek bemutatását,
c) jelzést, ha a lakást szociális kategóriában kérik biztosítani,
d) a pályázati kiírásban szereplő feltételeket elfogadják,
e) egyszerre, előre befizetni vállalt havi lakbérek számára vonatkozó nyilatkozat,
f) a pályázó levelezési címe,
g) nyilatkozatot ingó- és ingatlanvagyonára, ha a lakást szociális kategóriában, ill. ingatlan vagyonára vonatkozóan, ha a lakást nem szociális kategóriában kéri,
h) nyilatkozatot arról, hogy volt-e korábban olyan önkormányzati bérlakása, amelynek bérleti jogviszonyáról hozzátartozója javára, vagy pénzbeni térítés ellenében a Hivatal javára lemondott, vagy lakáscsere-szerződés alapján elcserélt,
i) nyilatkozatot arra vonatkozóan, hogy lakásszerzéséhez pénzbeni vagy természetbeni támogatást az Önkormányzattól vagy jogelődjétől kapott.
9. § (1)36 A határidőben beérkezett pályázatokat a Hivatal Igazgatási és Szociális Irodája minősíti:
- a pályázat tartalmazza-e az elbíráláshoz szükséges adatokat, információkat,
- a lakásügyi törvény és e rendelet alapján az igénylővel köthető-e törvényesen bérleti szerződés, majd elbírálásra előterjeszti.
(2)37 A beérkezett pályázatokról a Karcag Városi Önkormányzat Képviselő Testülete dönt. A pályázatok elbírálásánál a Szociális és Egészségügyi Bizottság javaslatát ki kell kérni. A döntéshozatalra a pályázókat meg kell hívni. A döntésről készült tájékoztatót a Karcag Városi Önkormányzat Polgármesteri Hivatala hirdetőtáblájára 10 nap időtartamra közszemlére kell tenni.
(3)38 Az átlagos, vagy magasabb igényszintet kielégítő lakások bérletére kiírt pályázatok elbírálásánál előnyben kell részesíteni azokat a pályázókat, akik várhatóan hosszútávon eleget tudnak tenni a jogszabályokban előírt bérlői kötelezettségeknek. Ennek megítélésénél mérlegelni kell, hogy rendelkeznek-e a létfenntartásukhoz, a lakás fenntartásához szükséges rendszeres jövedelemmel, jelenlegi lakókörnyezetüket rendben tartják-e.
Az alacsonyabb igényszintet kielégítő bérleményekre pályázók esetében is a fenti szempontokat - lehetőség szerint - figyelembe kell venni.
Ha a pályázók közül a fenti szempontoknak több pályázó is megfelelt és közülük a nyertes pályázó kijelölése nem történt meg, akkor a javaslatba került pályázók közül előnyben kell részesíteni az elbírálásnál /a sorrendnek megfelelően:
- a korábbi, érvényes lakásigényléssel rendelkező pályázót,
- aki több hónapra előre, egy összegben vállalta írásban benyújtott pályázatában a bérleti díj kifizetését, és e vállalását a kijelölést követő 8 napon belül teljesíti is.
(4)39 A Képviselő-testület a pályázat nyertesének kijelölése után - azonos feltételek mellett - legalább 1 pályázót tartalékként kijelöl.
Több tartalék pályázó kijelölése esetén a Képviselő-testület a tartalékok sorrendjét megállapítja.
(5)40 Ha a pályázat nyertese - a döntés megismerését követő - 8 napon belül a Bérbeadóval nem köt bérleti szerződést, úgy nyilatkoztatni kell késedelme okáról és további szándékáról.
Ha nem kíván bérlő lenni, vagy a felhívásban megjelölt időpontig szándékát írásban nem jelöli meg és a bérleti szerződést sem írja alá, a Bérbeadó a tartalékként kijelölt pályázóval bérleti szerződést köt.
A lakások szociális és nem szociális bérbeadásának feltételei
10. § (1) A lakásbérlet lehet:
- szociálisan rászorult (szociális jellegű)
- nem szociális jellegű.
(2)41 Bérlakásra szociálisan rászorult az, akinek és vele közös háztartásban élőknek együtt - a személyi jövedelemadó alapjául szolgáló és valamennyi egyéb jövedelméből - az átmeneti segély kivételével - 1 évre visszamenőlegesen számított 1 főre jutó havi nettó átlagjövedelme a mindenkori minimál bér 80%-át, egyedülálló esetében a mindenkori minimál bért nem haladja meg, továbbá nincs saját, lakható állapotú, 1/2-ed tulajdoni részarányt, vagy 700 eFt forgalmi értéket meghaladó, a tulajdonjog keletkezésétől haszonélvezeti, özvegyi joggal nem terhelt lakás tulajdona, valamint 500 eFt-ot meghaladó értékű egyéb ingatlan és ingó vagyona; továbbá nincs másik önkormányzati lakásra bérleti joga, a lakáscsere kivételével.
(3)42
(4) Nem szociális jelleggel pályázhat meg bérlakást az, akinek és vele közös háztartásban együtt élőknek a (2) bekezdésben meghatározott jövedelemtől függetlenül nincs a tulajdonukban, vagy önkormányzati bérleményükben beköltözhető állapotú másik lakásuk.
(5)43
11. § Nem jogosult és nem köthető bérleti szerződés azzal,
a)44 Akinek vagy vele együttélő családtagjának a tulajdonában beköltözhető, lakható állapotú lakása van, vagy önkormányzati bérlakás bérlője. Kivéve: a bérleti jogviszonyt az Ltv. 32. §-a alapján folytató; továbbá a lakást elcserélő bérlőt,
b) ha korábban önkormányzati (tanácsi) bérlakásáról rokona javára, vagy a lakásügyi hatóság javára lemondott, utóbbi esetben csak akkor, ha azt pénzbeni térítés ellenében tette,
c) aki bérlakását korábban személyi tulajdonú lakásra cserélte,
d) akit az önkormányzat (tanács) lakásszerzésében pénzbeni, vagy természetbeni juttatás formájában már támogatott.
E rendelkezés45 alkalmazása alól a hatáskörrel rendelkező felmentést adhat, ha a támogatással megszerzett lakás elemi kár vagy más ok miatt megsemmisült, vagy életveszélyessé vált, és ezért annak lebontását a Jegyző elrendelte.46 Feltéve, hogy a Kedvezményezett a pénzbeli támogatást visszafizette, vagy az engedélyezett részletekbeni visszafizetését vállalja és teljesíti, a természetbeni lakótelekhez juttatás esetén pedig a teleknek az „Első lakáshoz jutók támogatásáról” szóló helyi rendelet alapján az ellenértékét visszafizette, vagy az engedélyezett részletekben visszafizeti.
12. § (1)47 Önkormányzati lakás nem lakás céljára csak kivételesen adható bérbe.
(2) Lakás nem lakás céljára történő bérbeadásáról az Önkormányzat Képviselő Testülete határozattal dönt.
(3) Az igénylő kérelmének tartalmaznia kell:
a) a lakásban folytatni kívánt tevékenység leírását, helyigényét, kérelme indokoltságát,
b) egynél több lakásos lakóépület esetén a bérlők közösségének írásbeli hozzájárulását a tervezett tevékenység folytatásához,
c) a lakás esetleges átalakítására vonatkozó elképzeléseket, valamint nyilatkozatot arra vonatkozóan, hogy a helyiségek átalakítását - majd a bérleti jog megszűnésekor az eredeti állapot visszaállítását saját költségükön vállalják.
(4) Önkormányzati lakás nem lakás céljára csak 2 év időtartamra adható bérbe, melyet lejárta esetén a bérlő kérelmére a Képviselő Testület meghosszabbíthat.
A bérbeadó és a bérlő jogai48 és kötelezettségei
13. § (1) A bérbeadó és a bérlő megállapodhatnak abban, hogy a lakást a bérlő teszi rendeltetésszerű használatra alkalmas állapotúvá és látja el komfortfokozatának megfelelő felszereléssel. A megállapodást megelőzően a helyszínen rögzíteni kell tételesen az elvégzendő munkálatokat, azok tervezett költségét, valamint a Bérbeadó nyilatkozatát azok elfogadásáról, vagy az elutasításról az ok megjelölésével az utóbbi esetben.
(2)49 Az (1) bekezdésben meghatározott esetben a munkálatok befejezését követően a Bérbeadó köteles a bérlő által írásban bejelentett, igazolt és elismerhető költségeit haladéktalanul egy összegben a bérlőnek megfizetni.
(3) A Bérbeadó által el nem ismert munkálatokat a bérlő saját költségén - a Bérbeadó és az egyéb szakhatóságok szükséges engedélye beszerzése után - elvégezheti.
14. § Az épülettel, illetve a közös használatra szolgáló helyiségekkel és területtel összefüggő, a törvényben nem szabályozott egyéb kötelezettségek teljesítéséről az Önkormányzat Képviselő Testülete egyedi határozatban dönt.
15. §50 (1) A Bérlő köteles gondoskodni a lakás burkolatainak, nyílászáróinak a karbantartásáról, felújításáról, valamint - vízmelegítő, főző- fűtőberendezések kivételével - a lakás berendezési tárgyainak (csaptelepek, fürdőszoba-berendezések, stb.) javításáról, pótlásáról és cseréjéről.
(2) A rendeltetésszerű használat mellett - az elhasználódás következtében szükségessé váló főző- és fűtőberendezések, vízmelegítők cseréje a Bérbeadó kötelessége.
(3) A (2) bekezdésben megjelölt berendezések javíttatásáról, továbbá a rendeltetésellenes használat miatt szükségessé váló cseréről a Bérlő köteles gondoskodni.
(4) A Bérlő saját költségén köteles a gáz- és elektromos főző- és fűtőberendezések, vízmelegítők állapotát szakemberekkel megvizsgáltatni szükség szerint, ill. a lakás, egyéb bérleménynek a leltár szerinti átadását megelőzően.
16. § (1) A Bérbeadó és a Bérlő megállapodhatnak, hogy a Bérlő a lakást saját költségén átalakítja, korszerűsíti.
(2) Amennyiben az (1) bekezdésben - a Bérbeadó hozzájárulásával végzett - beruházás következtében a lakás bérleti díja megváltoztatható lenne, a felek az alábbi feltételek közül választhatnak:
a) A Bérbeadó - a bérleti díj változást előidéző - beruházás indokolt és elfogadható költségét a megállapodás megkötésétől számított 30 napon belül a Bérlő részére megfizetheti egy összegben. A felek úgy is megállapodhatnak, hogy a fenti összeget a bérlő nem veszi fel, hanem annak egy összegű bérleti díj befizetéseként való elismerését kéri.
Ezekben az esetekben a kifizetést, vagy a befizetett egyösszegű bérleti díjként való elismerés utolsó hónapját követő hónap 1. napjától az új állapot szerint kell a bérleti díjat megállapítani.
b) A bérlő beruházásának költségeit a Bérbeadó nem vállalja át. Ez esetben a bérleti díjat az adott bérlő bérleti jogviszonya fennállásáig - a beruházás előtti - állapot szerint kell meghatározni.
(3) A Bérbeadó engedélye nélkül végzett beruházás költségeit a Bérbeadó nem vállalhatja át. A bérlő - indokolt esetben az eredeti állapot helyreállítására kötelezhető.
17. § (1) A Bérbeadó és a Bérlő egymással úgy is megállapodhat, hogy a bérleti jog megszűnésekor a lakást és a lakásberendezéseket a Bérbeadó teszi rendeltetésszerű használatra alkalmassá. Ez esetben a bérlő köteles a szükséges munkálatok elvégzésének költségeit megelőlegezni, illetve annak elvégzésekor az esetlegesen jelentkező különbözetet megfizetni.
(2) A megállapodást megelőzően tételesen, a helyszínen rögzíteni kell az elvégzendő munkák körét, várható költségét.
18. § (1) Ha az épület karbantartásával, felújításával, helyreállításával, átalakításával, bővítésével kapcsolatos munkák csak a bérlő átmeneti kiköltöztetése mellett végezhetők el, az átmeneti lakásról a Bérbeadó köteles gondoskodni. A felek ettől eltérően is megállapodhatnak.
(2) A kiürített lakás esetében az (1) bekezdésben megjelölt munkálatok elvégzésének időtartamáig a lakásbérleti jogviszony szünetel, ezen időtartamra bérleti díj nem számítható fel e lakás vonatkozásában.
A bérlőtársi szerződés
19. § (1) Önkormányzati lakásra bérlőtársi szerződés a felek kérelmére csak azokkal köthető, akiket a bérlő a bérbeadó írásbeli hozzájárulása nélkül is befogadhat (házastárs, gyermek, befogadott gyermekének a gyermeke, valamint szülője), továbbá az az élettárs, aki a bérlővel legalább 5 éve életvitelszerűen együtt lakik; oda bejelentkezett, vagy a bérlővel közös gyermekük van.51
(2) A szerződés csak akkor köthető meg, ha az igénylő az adott lakásba ténylegesen bejelentkezett, továbbá ott életvitelszerűen, a bérlővel lakik és nincs másutt önálló bérleménye, vagy Karcag város területén saját tulajdonú, lakható állapotú lakása.
(3) A bérlőtárs a lakásba más személyt - a kiskorú gyermeke, valamint a befogadott gyermekének az együttlakás ideje alatt született gyermeke kivételével - a másik bérlőtárs írásbeli hozzájárulásával fogadhat be.52
Társbérlet
20. § Társbérlet létrejöttét eredményező bérleti szerződést a Bérbeadó nem köthet.
Befogadáshoz való hozzájárulás
21. §53 (1)54 Önkormányzati lakásba a bérlő a bérbeadó írásbeli hozzájárulása nélkül is befogadhatja házastársát, gyermekét, befogadott gyermekének a gyermekét, valamint szülőjét.
(2)55 A bérlő a lakásba más személyt - a kiskorú gyermeke, valamint a befogadott gyermekének az együttlakás ideje alatt született gyermeke kivételével - a bérbeadó írásbeli hozzájárulásával fogadhat be.
(3)56 A befogadáshoz való hozzájárulást a befogadónak és a befogadást kérőnek együttesen kell írásban kérnie.
(4)57 A bérbeadó a hozzájárulást az alábbi feltételek teljesítése esetén adhatja meg.
a) a kérelem benyújtásakor a bérlőnek a bérbeadóval szemben bérleti díj, vagy egyéb díjtartozása nincs; lakásbérleti jogviszonyát a bérbeadó nem mondta fel, illetve nincs felmondás, vagy a lakáshasználat kapcsán bírósági eljárás folyamatban
b) 58
c) a befogadást kérő vállalja, hogy a lakást és közös helyiségeket rendeltetésszerűen használja, a „Házirend”-ről szóló helyi rendeletben előírtakat betartja, a neki- és vele együtt költöző családtagjainak felróható épület- és lakásrészek, berendezések, felszerelések, meghibásodása esetén - ha azt a befogadó nem vállalja - saját költségén kijavíttatja, megsemmisülés, vagy használhatatlanná válás esetén pótolja.
Lemondás
22. § (1) A bérbeadó és a bérlő egymással olyan megállapodást is köthet, hogy a bérlő lemond lakásáról és díjkülönbözet nélkül azonos szobaszámú lakás felajánlását kéri, vagy lakásigénye mértékének megfelelő, de kisebb szobaszámú lakást kér, az e. § (2)-(3) bekezdésében foglalt feltételekkel.
(2) Az (1) bekezdésben foglalt megállapodás esetén a bérbeadó a bérlőnek a lakás-csere esetén az alábbiak szerint pénzbeni térítést fizet.
(3) A pénzbeni térítés mértéke a két lakás szobaszáma közötti különbség alapján a következő:
- fél szoba esetén: 20.000,-Ft
- 1-1,5 szoba esetén: 50.000,-Ft
- 2 vagy attól több szoba esetén: 100.000,-Ft
(4) A térítés összegét a kisebb lakásra kötött bérleti szerződés aláírásának napjától számított 15 napon belül, egy összegben kell a bérlőnek kifizetni. A felek abban is megállapodhatnak, hogy a bérlő a fenti összeget nem veszi fel, hanem egy összegű lakbérbefizetésként kéri a Bérbeadótól elismerni, továbbá olyan megállapodás is létrejöhet, melynek keretében a Bérbeadó a Bérlőtől valamely - a bérlő kötelezettségei körébe tartozó munkát - a pénzbeni térítés összegének erejéig a bérlő kérelmére elvégez.
(5) Bérlőkiválasztási joggal érintett lakás esetében csak a kijelölésre jogosult előzetes jóváhagyásával történhet a csere.
23. § Intézménybe utaláskor, ha a bérlő a lakásbérleti jogviszonyáról pénzbeni térítés ellenében mondott le a bérbeadó javára, másik bérlakásra nem jogosult.
24. § Azok a bérlők, akinek határozatlan időtartamra szól a bérleti szerződésük és lakásuk bérleti jogáról - elhelyezési igény nélkül - a Bérbeadó javára lemondtak59 pénzbeli térítésre a rendelet 25. § (2) bekezdésében foglaltak szerint jogosultak.
Rendkívüli felmondás
25. § (1) A bérbeadó a rendkívüli felmondás - lakástörvény 26. § (1) bekezdés - esetén a bérlővel megállapodhat abban, hogy lakás felajánlása helyett részére pénzbeni térítést fizet.
(2) A térítés mértéke
- komfortos és összkomfortos lakás esetén: 200.000.-Ft
- félkomfortos lakás esetén: 100.000.-Ft
- komfort nélküli és szükséglakás esetén: 50.000.-Ft
Lakáscsere
26. § (1)60 Önkormányzati lakás bérleti joga kizárólag másik lakás bérleti vagy tulajdonjogára cserélhető.
(2)61 A szociális rászorultság alapján létrejött lakásbérleti jog csak olyan személlyel cserélhető el, aki a szociális rászorultság feltételeinek megfelel, vagy nem felel ugyan meg, de hozzájárul ahhoz, hogy a bérlet nem szociális rászorultság feltételei szerint legyen vele megköthető.
(3) Önkormányzati lakás esetén a bérbeadói hozzájárulás megadását és a csereszerződés érvényes megkötését megelőzően a bérbeadó - legalább 30 napos határidő megjelölésével - köteles az önkormányzati lakásra bérleti jogot szerző cserélő féltől kérni:
a) a lakásbérleti szerződésének, illetőleg a lakásbérleti jogviszonya fennállását tanúsító bérbeadó írásbeli nyilatkozatának,62
b) lakástulajdonra történő csere esetén a tulajdonában álló lakóingatlanra vonatkozó tulajdoni lap 30 napnál nem régebbi hiteles másolatának az iratokhoz történő benyújtását.
(4) Önkormányzati lakás esetén a bérbeadó megtagadhatja a cseréhez történő hozzájárulását, ha a cserepartner a (3) bekezdésben említett kérést a megadott határidőn belül nem teljesíti, vagy a benyújtott okiratok, illetőleg - szükség esetén - a cserelakás helyszínen történő megtekintése alapján kétség merül fel a cserepartner lakásbérleti vagy tulajdonjogának fennállása kérdésében.63
(5) Az Önkormányzati lakás bérleti jogának cseréjéhez történő hozzájárulás nem tagadható meg, ha bármelyik cserélő fél
a) egészségügyi ok,
b) munkahely megváltozása,
c) lényeges személyi körülményeinek, így különösen a bérlővel állandó jelleggel jogszerűen együttlakó személyek számának (21. §) megváltozása miatt cseréli el a lakást, és a (4) bekezdésben említett indokok nem állnak fenn.64
Elhelyezési igény
27. § (1) A lakásbérleti szerződés megszűnése után a lakásban visszamaradó személy - a bérleti jog folytatására jogosult kivételével - bérlakásban való elhelyezésre igényt nem tarthat.
Az a fél, akinek a Bíróság házasságát felbontotta és saját elhelyezési kötelezettség kimondása nélkül kötelezi az önkormányzati bérlakás elhagyására, elhelyezéséről az Önkormányzat - a nyilvántartásba vétel sorrendjében - szükséglakásban történő elhelyezéssel gondoskodik.
Albérletbe adás
28. §65 (1) A bérlő a bérlakás egy részét (továbbiakban: lakás) lakás céljára albérletbe adhatja.
(2) A lakás albérletbe adásához a bérbeadó írásbeli hozzájárulását előzetesen be kell szerezni.
(3) A lakás albérletbe adásához a bérbeadói hozzájárulást a bérlő és az albérlő írásban közösen kérheti. A kérelemben fel kell sorolni a lakásba költöző albérlő és vele együtt élő családtagjai (továbbiakban együtt: albérlő) nevét, születési idejét, anyja nevét és lakcímét.
(4) A lakás albérletbe adásához a bérbeadó az alábbi feltételek esetén adhatja meg a hozzájárulást:
a) a rendelet 21. § (3) bekezdés a) pontjában rögzített kizáró okok nem állnak fenn,
b) az albérlő vállalja, hogy a bérleti szerződés lejártakor, továbbá ha a bérlő bérleti jogviszonya - bármely okból - megszűnik a bérlakásból kiköltözik és kijelentkezik,
c) az albérlő a bérbeadóval szemben elhelyezési vagy anyagi igényt nem támaszt,
d) az albérlő a lakásban átalakítást nem végezhet,
e) az albérlő vállalja e rendelet 21. § (3) bekezdés c./ pontjában foglaltak betartását,
f) az albérleti szerződés időtartama nem lehet hosszabb a bérlő bérleti jogviszonya időtartamánál. Az albérleti szerződés meghosszabbítása előtt a bérbeadó hozzájárulását ismét kérni kell.
g) a bérlő vállalja, hogy felmondja az albérleti szerződést és a kiköltöztetés érdekében szükséges intézkedéseket a Bíróságnál is megteszi, ha az albérlő az e §-ban foglalt rendelkezéseket nem tartja be.
h) A lakás albérletbe adásának érvényességéhez a szerződés írásba foglalása szükséges.66
A lakbér mértéke, a külön szolgáltatások díja
29. §67 (1) A lakbér mértéke a szociális bérlakások esetén 2013. január 01. napjától:
a) 68
b)69- összkomfortos lakás: 231.-Ft/m2/hó
- komfortos lakás: 158.-Ft/m2/hó
- félkomfortos lakás: 53.-Ft/m2/hó
- komfort nélküli és szükséglakás: 48.-Ft/m2/hó
(2) Nem szociális kategóriában a lakbér mértékét a szociális lakás bérleti díjánál50%-kal magasabb összegben kell megállapítani.
(3)70 A költségelven megállapított lakbérek alkalmazása mellett bérbe adott lakások lakbére: 514.-Ft/m2/hó mértékkel:
a) 1 szobás (36,75 m2) lakás esetén havi: 18.890.-Ft
2,5 szobás (71,8 m2) lakás esetén havi: 36.905.-Ft
2,5 szobás (68,64 m2) lakás esetén havi: 35.281.-Ft
3,5 szobás (87,94 m2) lakás esetén havi: 45.201.-Ft
b) Az első évben megállapított (költség-elvű) lakbér nagyságát minden évben úgy kell módosítani, hogy annak értékállósága biztosított legyen.
(4)71
(5)72 Ha a bérbeadó és a bérlő között megállapodás nem jön létre és annak megállapítását az 1994. évi XVII. törvény 6. §-a az Önkormányzat hatáskörébe utalja, úgy a bérleti díj összege nem lehet magasabb, mint az azonos nagyságú és komfortfokozatú, nem szociális jelleggel bérbe adott önkormányzati bérlakásra megállapítható bérleti díj háromszorosa.
(6)73
30. § A bérlő a lakás műszaki állapota vagy más - a lakás használhatóságát csökkentő tényező alapján - indokolt esetben legfeljebb a bérleti díj 20%-áig terjedő lakbércsökkentést kérhet. A lakbércsökkentésről a helyszíni vizsgálat után - az ok tételes megjelölésével, elhárításának időpontjával, vagy ha az nem lehetséges ennek rögzítésével - a Bérbeadó dönt.
31. § A lakás havi lakbére a lakás hasznos alapterülete és az 1 négyzetméterre jutó havi lakbér szorzata (m2xFt/m2). Az így kiszámított havi lakbért a kerekítés szabályai szerint Ft-ra kell megállapítani.
32. § (1) A lakást jogcím nélkül használó a bérbeadó részére lakáshasználati díjat köteles fizetni, melynek összege a lakásra megállapított lakbér.
A használati díj 2 hónap elteltével 50%-kal, további 6 hónap elteltével az eredeti használati díj a kétszeresére nő.74
33. § (1) A bérlő köteles megtéríteni a bérbeadó által nyújtott külön szolgáltatások díját.
(2)75 A külön szolgáltatások díjait a rendelet 1. számú melléklete állapítja meg.
(3) A bérlő a közüzemi díj megtérítését a lakbérrel egyidőben köteles megtéríteni. Nem teljesítés esetén ugyanazon következményeket kell alkalmazni, mint a lakbér fizetés elmaradása esetén.
34. § A külön szolgáltatások (gáz, villany) esetén a szolgáltatókkal külön szerződést kell kötni a bérlőknek.
35. § Lakbértámogatást az Önkormányzat e rendeletben nem állapít meg.
A rendelet76 33. § (2) bekezdést a 2/1998. (V. 27.) Karcag Város Önkormányzati rendelet 7. §-a módosította.
A helyiségbérlet szabályai
36. § (1) A megüresedő - vagy újonnan épült nem lakás céljára szolgáló helyiségek bérlőit - a (2) bekezdésben foglalt kivételektől eltekintve - pályázat útján kell kiválasztani77.
(2) Nem kell pályázattal a nem lakás céljára szolgáló helyiség bérlőjét kijelölni:
a) életvédelmi célokat szolgáló (pl. polgári védelmi) helyiségek,
b) 78
c)79 ha a helyiséget a Képviselő-testület írásbeli kérelemre közösségi, városi érdekből adja bérbe,
d) ha a bérbeadó a helyiséget ideiglenesen, annak helyreállítása, felújítása, életveszély elhárítása érdekében kiürítette, de a kiürítés okának megszünte után az eredeti hasznosításra visszaadja a bérlőnek,
e) ha a helyiség az Önkormányzat, vagy a bérbeadó részére szükséges,
f)80 ha a Képviselő Testület a Bérlő kérelmére a bérleti szerződés lejárta után azt meghosszabbítja,
g)81
h)82 a bérleti jogviszony megszűnése után visszamaradt jogosult elhelyezése esetén,
i)83 ha a helyiséget másik helyiség bérlője cseréül kéri, s a cseréhez a jogosult hozzájárul, továbbá helyiségcsere szerződés és egyéb helyiségcsere esetén,
j)84 ha a pályázat eredménytelenül zárult, dönt a helyiség más irányú hasznosításáról,
k)85 ha a bérlő az általa bérelt helyiség valamelyik határoló fala melletti, vagy az épület belső udvarában lévő raktár, pince vagy garázs helyiséggel bérleménye kiegészítését kéri.
(3) A pályázati kiírásnak tartalmaznia kell:
a) a nem lakás céljára szolgáló helyiség címét, alapterületét, közműveinek felsorolását, fűtési módját,
b) a helyiséghez tartozó részeket (pl: udvar)
c) a helyiség állapotára vonatkozó lényeges információkat,
d) várható helyiségbért,
e) a helyiség megtekintésének időpontját,
f) a pályázatok elbírálásának módját, helyét és idejét.
(4) A pályázati kiírással a pályázat tartalmával kapcsolatos e rendelet 7. § (1)-(3) bekezdéseit, továbbá a 8. § a), d), e), f) pontjait, továbbá e rendelet 12. § (3) bekezdését értelemszerű változásait a nem lakás céljára szolgáló helyiségeknél is alkalmazni kell.
(5) A pályázatot az Önkormányzat Képviselő Testülete nyilvános pályázati tárgyalás keretében bírálja el.
(6) Nem kell pályázati tárgyalást tartani, ha a kiírásra egy, a pályázati kiírásban foglalt feltételeknek megfelelő - pályázat érkezett.
(7) Több pályázó esetén a pályázatot az nyeri meg, aki magasabb összegű bérleti díjra tesz ajánlatot.
(8) A pályázat nyertese a bérbeadóval 8 napon belül köthet bérleti szerződést, ill. a szerződés megkötésétől számított 15 napon belül köteles a helyiséget birtokba venni.
(9) A fenti határidő elmulasztása esetén a bérbeadó a kijelölt bérlőt meghallgatja és nyilatkoztatja, kéri-e a helyiség biztosítását, vagy a szerződéstől eláll.
(10) A pályázat nyertesének visszalépése esetén a második legkedvezőbb ajánlatot tevővel kell a bérleti szerződést megkötni.
(11)86 A helyiség hasznosítása egyedüli pályázónak a szerződéskötéstől, vagy a helyiség birtokbavételétől történő visszalépése esetén, továbbá ha a pályázat eredménytelen volt, a Képviselő-Testület döntése alapján történhet a bérleti jog ismételt pályázat útján történő meghirdetése, vagy pályázaton kívüli hasznosítása, vagy a helyiség elidegenítése formájában.
A helyiségbérlők jogai és kötelezettségei
37. § (1)87 A helyiségek felújításával, karbantartásával, javításával kapcsolatban a bérbeadó és a bérlő jogaira és kötelezettségeire a felek megállapodása az irányadó.
(2)88 Ha a felek úgy állapodnak meg, hogy az (1) bekezdésben rögzített feladatokat a Bérbeadó végzi el, a Bérlő a feladatok elvégzésének időtartamára másik helyiségben való elhelyezésre csak akkor tarthat igényt, ha a tervezett munkavégzés a 60 napot eléri, vagy meghaladja.
(3) 89
(4) A Bérbeadó köteles a bérlőket a részletes tervekkel tájékoztatni az elvégzendő munkálatokról, annak a bérlőt érintő időbeli ütemezéséről, továbbá a 60 napot elérő munkavégzés esetén másik helyiségben való elhelyezési lehetőségéről.
(5) A Bérlő kérheti azt is, hogy másik helyiség biztosítása helyett a Bérbeadó - az általa fizetett adott évi, bérleti díj összegét meg nem haladó összegű - kártérítésben részesítse.
37/A § A bérlő köteles a bérbeadónak bejelenteni 15 napon belül
a) ha a helyiség - vagy annak egy része - számára feleslegessé vált és azt a bérbeadó részére visszaadja,
b) tevékenységi körét megváltoztatja, vagy tevékenysége folytatásához szükséges engedélyét (pl. vállalkozói-működési engedély) bevonták, vagy visszaadták, továbbá szakhatóság működése beszüntetésére kötelezte,
c)90az előző bérlő jogutódját,
d) a bérlő ellen felszámolási eljárás indult,
e)91 ha a bérlő elnevezése megváltozott.
(2)92 A bérlő 30 nappal korábban köteles a Bérbeadónak írásban bejelenteni és hozzájárulást kérni, ha a helyiséget átalakítja, bővíti, vagy ott az épület állagára, esztétikai megjelenésére, továbbá a szomszédos ingatlanokra is kiható beruházást kíván végezni. A Bérbeadó hozzájárulása nem helyettesíti a jogszabályok által kötelezően előírt hatósági engedélyek beszerzését.
(3)93 A bérlő a helyiségben tevékenysége folytatásához - a helyiség állagának rongálása nélkül - a szükséges átalakításokat elvégezheti, a felszereléseket saját költségén elhelyezheti. A bérleti jogviszony megszűnésekor az - eredeti állapot helyreállításával - e felszerelési eszközöket leszerelheti és elviheti.
38. §94 A nem lakás céljára szolgáló helyiség albérletbe nem adható, a bérleti jog nem cserélhető el, valamint az átruházásához hozzájárulás nem adható.
38/A §95
39. § A Bérbeadó felmondás esetén a bérlő a befizetett használatbavételi díj összegére igényt tarthat.
40. § (1)96 Helyiség bérleti jogviszonyát folytathatja:
- jogutód;
- a bérlő halála esetén annak örököse, ha a helyiség bérleti jogát előprivatizáció keretében szerezte meg, vagy a helyiségben folytatott tevékenységet - a közöttük lévő - munkajogi kapcsolat alapján közösen végezték (alkalmazott, segítő családtag).
(2) Más esetekben a bérleti jogviszony nem folytatható.
41. § (1) A Bérbeadó és a Bérlő megállapodhatnak abban is, hogy a bérlő a helyiség karbantartási, felújítási, rendbetételi kötelezettségét a Bérbeadótól átvállalja.
Ez esetben jegyzőkönyvben kell rögzíteni a helyszíni bejárás alkalmával, hogy konkrétan milyen munkálatok elvégzését, milyen költséggel vállalja magára a Bérlő.
(2) Az (1) bekezdésben foglalt megállapodás létrejötte és a munkálatok elvégzése után a Bérlő
a) ráfordításai megtérítését kérheti a Bérbeadótól, melynek a Bérbeadó az elismert és elfogadható költségei vonatkozásában a Bérlő kiadásait - az igazolás és kérelem benyújtása után - legkésőbb 60 napon belül egy összegben köteles megtéríteni.
b) A bérlő kérheti azt is a Bérbeadótól, hogy elismert és elfogadható költségeit ne fizesse ki, hanem egy összegű helyiségbérleti díj befizetéseként vegye figyelembe.
42. § (1) A helyiség bérleti jogviszony megszűnésekor a bérlő köteles a helyiséget tisztán, rendeltetésszerű használatra alkalmas állapotban, leltár szerint a Bérbeadó részére átadni. A bérlőt a bérleti díj fizetési kötelezettség a helyiség fentiek szerinti átadásának napjáig terheli.
(2) A bérleti jogviszony megszűnése után is a helyiséget birtokban tartó helyiség-használati díjat köteles fizetni.
A helyiségbérlet esetén is alkalmazni kell az e rendelet 32. § (2) bekezdésében foglalt rendelkezéseket.
Átmeneti rendelkezések
43. § (1)97 A használatbavételi díj összegéből megelőlegezett szociálpolitikai kedvezmény és a használatbavételi díj hátralékos összege a Lakástörvény hatályba lépését követően az eredeti előírásoknak megfelelően kell a Bérbeadónak beszednie, illetve teljesítés esetén a megelőlegezett kedvezményt elengednie.
44. § A bérlő a garzonházban lévő önkormányzati lakásba, ill. a szobabérlők házában lévő önkormányzati tulajdonú lakrészbe a Lakástörvény 74. § (3) bekezdésében rögzítetteken túl mást nem fogadhat be.
Személyes adatok védelme
45. § A bérlakásra pályázatot benyújtóknak az alábbi személyes adataikat kell közölniük:
a) a lakásba együtt költözni kívánók nevét (nőknél lánynevet is), születési idejét, foglalkozását, lakáscímét,
b) ha a lakást szociálisan rászorulóként pályázzák meg, akkor 1 évre visszamenőlegesen igazolt nettó átlagjövedelmét azon családtagoknak, akik önálló jövedelemmel rendelkeznek, továbbá eltartott gyermekeik után kapott családi pótlékuk összegét, a kapott vagy fizetett tartásdíj összegét, eltartási szerződés alapján fizetett összeget,
c) nyilatkozatot ingatlan- továbbá szociálisan rászorulók esetén ingó vagyonára vonatkozóan.
46. § (1) 98
Záró rendelkezések
47. § (1) E rendelet a kihirdetés napján lép hatályba
(2) Ezzel egyidejűleg hatályát veszti a 12/1992. (III.17.) sz. önkormányzati rendelet.
K a r c a g , 1994. január 11.
| Dr. Fazekas Sándor s. k. | Földvári Imréné dr. s. k. |
| polgármester | jegyző |
1. sz. melléklet az 1/1994. (I. 12.) Karcag Városi Önkormányzati rendelethez 99
Karcag Város Önkormányzata a külön szolgáltatásokat és azok díját 2013. január 01. napjától az alábbiak szerint állapítja meg:
- Szennyvíz szállítás és kezelés derítővel rendelkező bérleményekből: 3.400.-Ft/m3/hó
- Szemétszállítási díj: 1.571.-Ft/lakás/hó