A szöveg időállapota: 1996.V.1. - 2012.IV.14.
Időállapot váltás: 1996.V.1. - 2012.IV.14.
2012.IV.15. - 2012.IX.30.


16/1996. (V. 01.) Karcag Városi Önkormányzati rendelet

a zajvédelemről

a 31/2000. (X. 25.) Karcag Városi Önkormányzati rendelettel, a 38/2001. (X. 26.) Karcag Városi Önkormányzati rendelettel módosított szöveg

Karcag Város Képviselő Testülete - az 1991. évi XX. törvény 85. § (1) bekezdésében és a többszörösen módosított 12/1983. (V. 12.) MT. rendelet 27. §-ában biztosított jogkörében eljárva - a zajvédelem helyi szabályozására az alábbi önkormányzati rendeletet (továbbiakban: Ör.) alkotja.

I. Fejezet

A rendelet célja és hatálya

1. § E rendelet célja az emberi egészség és az emberi környezet megóvása érdekében az azokat veszélyeztető zajok elleni védelem helyi szabályainak megállapítása.

2. § Ez a rendelet Karcag város közigazgatási területén az önkormányzat működési területén:

(1) Kulturális, szórakoztatóipari, kereskedelmi, üdülési, szabadidő-, sport-, és más hasonló létesítményekben, továbbá a helyi hírközlési célokra alkalmazott hangosító berendezések üzemben tartására.

(2) A 24/1992. (I. 28.) Korm. rendelet 1. számú mellékletében felsorolt szolgáltatási tevékenységet ellátó üzemi létesítményekre.

(3) Egyéb emberi tevékenység által okozott zaj- és rezgés elleni védelemre vonatkozó előírásokat tartalmazza.

3. § E rendeletben meghatározott szabályokat kell alkalmazni:

(1) A 2. § (1) bekezdésében felsorolt létesítmények olyan alkalmi vagy rendszeres működésére, amelyeknek szabadban elhelyezett hangosító berendezése van, illetőleg a létesítmény zárt tereiből a hangosító berendezés működése során zaj hallatszik ki a környezetébe, vagy a zaj a szomszédos, egybeépített más létesítményekbe az épületszerkezeteken átterjed.

(2) A 2. § (2) bekezdésében felsorolt olyan zajt előidéző létesítményekre, ahol üzemi berendezést, technológiát, telephelyhez kötött külső zajforrást működtetnek.

(3) A lakó- és intézményi ingatlanok helyiségeiben (lakószobáiban) hallható olyan zajokra, melyek

a) az épület rendeltetésszerű üzemeltetését biztosító különböző technikai berendezésektől (pl. felvonó, szivattyú, elszívó)

b) az épületen belüli, vagy azzal szomszédos, illetve egybeépített létesítményekben folytatott ipari és más hasonló tevékenységektől és egyéb gépi forrástól

c) a helyiségbe csukott ajtók és ablakok mellett behatoló, a 2. §-ban részletezett tevékenységhez kapcsolódó közlekedésből származnak.

(4) Egyéb emberi tevékenységek által okozott zajok és rezgés esetében.

4. § Az Ör. hatálya jogi és magánszemélyre, jogi személyiséggel nem rendelkező szervezetre, magánszemélyek társulásaira egyaránt kiterjed.

5. § Nem terjed ki a rendelet hatálya:

(1) a városi ünnepségek, rendezvények során alkalmazott hangosításra;

(2) a piaci-, vasúti-, buszpályaudvari- és egyéb (cirkuszi) hangosbemondón történő hírközlésre és hirdetésekre;

(3) vagyonvédelmi és lakossági védelmi célokat szolgáló intenzív hangjelzésű riasztó berendezések üzemeltetésére. Indokolt esetben (pl. rendszeres, indokolatlan riasztásból származó zavarás esetén) az Önkormányzat jogosult az üzemeltetővel szemben eljárni.

II. Fejezet

Értelmező rendelkezés

6. § E rendelet alkalmazása szempontjából:

(1) Hangosító berendezés: Bármilyen hangszóró vagy más műsorforrás.

(2) Műsorzaj: A 2. § (1) bekezdésében felsorolt létesítmények hangosító berendezései által sugárzott műsorral járó hangjelenség a hangosított területen kívül

(3) Zajkibocsátási határérték (emisszió): A zajforrás által okozott zajnak a mérőfelületen megengedett legnagyobb értéke, melynek a mérőfelület minden pontján teljesülnie kell

(4) Zajterhelési határérték (emisszió): A különböző környezeti zajforrásoktól származó együttes zajterhelés megengedett egyenértékű A-hangnyomás szintje

(5) Megítélési pont: Az egyes mérőfelületek, illetve részfelületek irányában a legnagyobb mértékadó a-hangnyomás szintet adó zajterhelési pont

(6) Környezeti zaj: Mindazon zajok összessége, amelyek a környezetünkben előfordulnak

(7) Léghang: levegőben terjedő hang

(8) Lépéshang: Az emberi lépések által a födémben, vagy a lépcsőszerkezetben keletkező testhang, amelynek zavaró hatását a zaj elleni védendő helyiségekben keletkező léghang fejti ki.

(9) Testhang: szilárd anyagokban, épületszerkezetekben terjedő hang

(10) Zajvizsgálat: Zajmérést, értékelést és az akusztikai szempontok alapján készített elemzést magába foglaló vizsgálat

III. Fejezet

Létesítéssel kapcsolatos zajvédelmi követelmények

7. § Szolgáltató tevékenységet ellátó üzemi létesítmény működéséből származó külső környezeti zajterhelési határértékeket az Ör. 1. sz. táblázata tartalmazza.

8. § A hangosító berendezésektől származó műsorzaj zajterhelésének megengedhető értékeit a zajterhelési alapérték, a módosító és a korrekciós tényezők összege együttesen határozzák meg.

(1) Hangosító berendezésektől származó műsorzaj külső környezeti alapértékét a 2. számú táblázat tartalmazza.

(2) A határértékek a hangosító berendezések üzemelési rendjétől függően az Ör. 3. számú táblázata szerint növelhetők.

(3) Alkalmi (egyszeri, illetőleg nem rendszeres) hangosító berendezés üzemeltetése esetén egyedi határértéket lehet megállapítani.

(4) Ha a zajtól védendő épületnél egyszerre több zajforrás zaja is észlelhető, a határértéket úgy kell megállapítani, hogy az együttes működésükből származó zaj ne haladja meg a terhelési határértéket. (A csökkentés mértéke két zajforrás esetén 3 db, három zajforrásnál 5 db.)

(5) Azokon a területeken, ahol a környezeti zaj viszonylag magas, a zajterhelési határértékek az Ör. 4. sz. táblázata szerint - de legfeljebb a környezeti zajszint határáig - növelhetők.

(6) A módosító tényezők összege nappal 15 db, éjjel pedig legfeljebb 5 db. lehet.

(7) Kórházak, szanatóriumok környezetében az alapértéket növelő módosító tényező nem alkalmazható.

9. § (1) A zajterhelési határértéket

(1) beépítésre szánt területen a 18/2001. (VII. 4.) Karcag Városi Önkormányzati rendelettel jóváhagyott Karcagi Építési Szabályzat, beépítésre nem szánt területen pedig a területi funkció alapján kell meghatározni. A területi funkciót a város Településrendezési Tervének Szabályozási Terve, ill. táji-, természeti védelmet megállapító jogszabály alapján kell meghatározni a 6. számú táblázatban foglaltaknak megfelelően.

(2) Zajt előidéző létesítmények környezetének területi funkcióját a létesítmény körül minden irányban külön-külön, szükség esetén részterületekre bontva kell meghatározni.

(3) A területi funkció megállapításánál vitás esetben be kell szerezni - a kérdés jellegétől függően - a környezetvédelmi, valamint a népegészségügyi, illetve a természetvédelmi hatóság véleményét.

10. § A nappali időszak alatt a 06-22 óra, az éjszakai időszak alatt a 22-06 óra közötti időszakot kell érteni.

11. § Lakó- és középületek helyiségeiben megengedett zajszinteket az Ör. 5. számú táblázata tartalmazza.

12. § A zajterhelés vizsgálatot és értékelést a vonatkozó - hatályos - szabványok előírásai alapján kell elvégezni. A megengedett zajemissziós határértékeknek a szabványos megítélési szempontokon kell teljesülni.1

IV. Fejezet

Engedélyezési eljárás

13. § Zaj- és rezgésvédelmi ügyekben az első fokú hatósági jogkört:

(1) szolgáltató tevékenységet ellátó új és működő üzemi létesítmények esetében,

(2) hangosító berendezések létesítésével, engedélyezésével és ellenőrzésével,

(3) egyéb emberi tevékenységek által okozott zajjal és rezgéssel kapcsolatos jogkört a jegyző gyakorolja.

14. § A 2. § (1)-(2) pontja hatálya alá tartozó tevékenységeket - mivel működési engedélykötelesek - írásban kell kérelmezni az üzemeltetőnek. A kérelemnek az alábbi információkat kell tartalmaznia:

(1) A tevékenységhez kapcsolódó technológiai és egyéb zajforrások (szórakozóhely létesítésével erősítők, hangfalak) típusa, helye (gépek, kézi szerszámok, fűtő, hűtőberendezések, ventillátorok, stb. típusa, száma, létesítmény belső udvarán az anyagszállítás, rakodás volumene, stb.) zajszintje, - ha ismert - működtetési ideje, egyidejű működtetés időtartama;

(2) Szellőztetés módja (természetes, mesterséges)

(3) Napi munkaidő (üzemelési rend), munkanapok (havi nyitva-tartások száma) alkalmazottak száma;

(4) Szomszédos ingatlanok távolsága, tájolása a zajkibocsátás irányához viszonyítva.

(5) Egyéb olyan egyedi szempontokat, amelyek alapján a 13. § szerint jogkört gyakorló a kérelmet el tudja bírálni.

15. § A kérelmező részére a 13. § szerinti jogkört gyakorló a tevékenységet:

a) Megkötés nélkül engedélyezheti,

b) Zajkibocsátási határértéket állapít meg határozati formában az Ör. 7. § -9. §-ai figyelembevételével annak érdekében, hogy a környezetbe és a védendő helyiségekbe jutó zaj a megengedett zajterhelési határértéket ne haladja meg,

c) előírhatja akusztikai szakértői vélemény becsatolását, amellyel az üzemeltető igazolja az általa üzemeltetett létesítmény zajszintje működtetése során nem lépi túl a megengedett határértékeket,

d) megtagadhatja.

16. § Az államigazgatási eljárás költségét - ha jogszabály másként nem rendelkezik -

(1) az ügyfél,

(2) panaszbejelentésre indult ügyekben az önkormányzat viseli. Az illetékfizetési kötelezettségre, az illetékekre vonatkozó szabályok az irányadók.

17. § (1) A zajkibocsátási határérték megállapítása után minden olyan változást, amely a kibocsátási határérték túllépését eredményezheti, illetőleg a zajszint mértékére jelentős hatással van, (technológiai módosítás, zajos gépek, új hangosító berendezés üzembeállítása, üzemeltetési idő megváltozása) 30 napon belül be kell jelenteni.

(2) Az (1) bekezdésben előírt bejelentést követően a hatósági jogkört gyakorló a 15. § a)-c) pontjai szerint ismételten eljár.

V. Fejezet

Meglévő zajforrásokra vonatkozó követelmények

18. § Meglévő zajforrások esetén az Ör. 13. § szerinti jogkört gyakorló

(1) A 15. § b) pontban meghatározott módon zajkibocsátási határértéket állapíthat meg és előírhatja annak teljesítési határidejét.

(2) a) Meglévő, szabályozás nélkül működő hangosító berendezés üzemeltetőjének - a rendelet hatálybalépését követő 90 napon belül - zajkibocsátási határérték megállapítását kell kérnie. A kérelmet a 15. §-ban foglaltak alapján elbírálja.

b) Zajvédelmi szabályozás nélkül működő hangosító berendezések által okozott zajra vonatkozó bejelentések esetén a 19. § (2) bekezdés alapján jár el.

c) Előírásoknak megfelelően működő hangosító berendezés alkalmazása mellett panaszolt közönségzajok esetére az üzemeltető részére a létesítmény épületszerkezeteivel szomszédos, illetve egybeépített, zajkibocsátással érintett védendő helyiségek felé történő lég- és lépéshang-gátlás megnövelését írhatja elő.

19. § Meglévő zajforrásokra vonatkozó lakossági panaszbejelentések esetén a 13. § szerinti jogkört gyakorló

(1) ellenőrzést végez(tet) a létesítési, működési engedélyben rögzített üzemeltetési feltételek betartásáról, ha a működést zajvizsgálati jkv-hez kötötte, az abban foglaltak betartásáról;

(2) zajvizsgálatot végez(tet).

20. § A zajvizsgálat költségeit

(1) megalapozott panasz esetén az üzemeltető

(2) megalapozatlan panasz esetén az önkormányzat viseli;

(3) ismételt, megalapozatlan panasz - esetleges rossz szándék védelme - esetén előzetes figyelemfelhívást követően az önkormányzat a felmerült költségeket jogosult a bejelentőre áthárítani.

21. § (1) Amennyiben a hangosító berendezés üzemeltetője az engedélyben illetve a kötelezésben foglaltaktól eltérően üzemeltet, fel kell szólítani a tulajdonost a jogsértő állapot megszüntetésére.

(2) Ha az üzemeltető az (1) bekezdésben foglaltaknak nem tesz eleget

a) szabálysértési bírság,

b) ismételt szabálysértés esetén 25. § -27. § szerinti zajbírság fizetésére kötelezhető,

c) veszélyes zajt okozó berendezés további üzemeltetését korlátozni, felfüggeszteni, illetve szüneteltetni lehet.

d) A kiadott üzemeltetési engedély visszavonható.

VI. Fejezet

Egyéb berendezések, emberi tevékenységek által okozott zaj-rezgés szabályozása

22. § Értelmezés:

(1) a) Lakásban, intézményben működtetett hírközlő berendezések (rádió, tv. magnetofon);

b) háztartási szerszám- egyéb gépek és berendezések (mosógép, kávéőrlő, fűnyíró, köszörű, permetező, klíma berendezés, stb.),

c) haszon- és háziállatok tartásához kapcsolódó zajok,

d) gépjármű-karbantartás motorjáratással járó tevékenységei;

e) egyéb 60 db. feletti zajszintet okozó tevékenységek,

f) helytelen emberi magatartás

(2) Az (1) bekezdésben felsorolt zajforrásokra és tevékenységekre vonatkozóan határértéket megállapítani nem lehet.

23. § (1) A 22. §-ban felsorolt tevékenységeknek a szokványostól eltérő2 végzése, zajok által okozott megalapozott zavarás megelőzése érdekében üzemeltetésük csak:

a) a szomszédok előzetes szóbeli, illetve írásbeli hozzájárulásával történhet;

b) előre egyeztetett időpontban és ideig végezhető.

(2) (1) bekezdésben leírtak elmulasztása, illetve amennyiben a fennálló zavarás az emberek nyugalmát érzékszervi észleléssel és műszeres méréssel megállapíthatóan jelentős mértékben zavarja:

a) Az Önkormányzat felszólítja a panaszolt állampolgárt a tevékenység korlátozására, megszüntetésére, illetve mértékének csökkentésére. Egyben előzetesen felhívja a figyelmét a következő zajokozás alkalmával történő bírság megfizetésének lehetőségére.

b) Csendháborítás elkövetése miatt szabálysértési bírság megfizetésére kötelezhető;

c) A tevékenységet gyakorló, illetve a zajt okozó részére a zajkibocsátással érintett szomszédos és egybeépített helyiségek épületszerkezeteinek lég- és lépéshang-gátlásának megnövelése írható elő a vonatkozó szabványok figyelembevételével.

VII. Fejezet

Zaj-, rezgés és szabálysértési bírság megállapítása

24. § (1) Aki a rendelet 14. §, 17. §, 18. § (2) bekezdésében foglalt rendelkezést megsérti, az szabálysértést követ el.

(2) A szabálysértési bírság 30.000, azaz Harmincezer forintig terjedő pénzbírsággal sújtható.

25. § Zaj és rezgésbírság fizetésére kell kötelezni a szolgáltató üzemi létesítmény üzemeltetőjét, ha

(1) a létesítmény üzembe helyezését követően a számára megállapított zajkibocsátási és rezgésterhelési határértéket túllépi;

(2) ha a megállapított határidőt követően a meglévő üzemi létesítmény által okozott zaj meghaladja a zajterhelési határértéket.

26. § (1) A bírság összegét a túllépés mértékének, hatásának és ismétlődésének figyelembevételével kell megállapítani.

(2) A bírság kiszabása legfeljebb évenként ismételhető.

(3) A bírságot a Polgármesteri Hivatal egyszámlájára kell befizetni.

27. § A zaj- és rezgésbírság összegét az OKTH elnökének 2/1983. (V. 25.) OKTH rendelkezése alapján kell meghatározni.

Záró rendelkezések

28. § (1) A rendelet a kihirdetés napján lép hatályba

(2) A folyamatban lévő ügyekben e jelen rendelet szerint kell eljárni.

K a r c a g, 1996.április
Dr. Fazekas Sándor s.k Földvári Imréné dr. s.k.
polgármester jegyző

1. számú melléklet a 16/1996. (V. 1.) Karcag Városi Önkormányzati rendelethez

Külső környezeti zajterhelés megengedett hangnyomás szintjei
Sorszám Területi funkció Megengedett egyenértékű A
hangnyomásszint
Laeq (dB)
Nappal
6-22h
Éjjel
22-6h
1. Üdülőterület, üdülőhely, gyógyhely, kórházi-, szanatóriumi negyed,
védett természeti terület
45 35
2. Lakóterület és intézményterület laza beépítéssel 50 40
3. Lakóterület és intézményterület tömör, városias beépítéssel 55 45
4. Iparterület és lakóépületekkel és intézményekkel vegyesen 60 50

2. számú melléklet a 16/1996. (V. 1.) Karcag Városi Önkormányzati rendelethez

Hangosító berendezésektől származó műsorzaj környezeti alapértékei
sorszám Területi funkció Az egyenértékű A-hang-
nyomásszint értéke (dB)
nappal éjszaka
1. Üdülőterület, üdülőhely 50 40
2. Lakó- és intézményterület laza beépítéssel 55 45
3. Lakó- és intézményterület tömör, városias
beépítéssel
60 50
4. Ipari terület lakóépületekkel, intézményekkel
vegyesen
65 55

3. számú melléklet a 16/1996. (V. 1.) Karcag Városi Önkormányzati rendelethez

Az üzemeltetési rendtől függő korrekciós tényezők
Üzemelési rend Működési napok száma
30 nap alatt
Módosító tényező
(dB)
Rendszeres 7 vagy ennél több nap 0
Időszakos 3 - 6 nap +5
Alkalmi Kevesebb mint 3 nap +10

4. számú melléklet a 16/1996. (V. 1.) Karcag Városi Önkormányzati rendelethez

Külső környezettől függő korrekciós tényezők
Sorszám A létesítmény környezetének jellege Módosító tényező
dB
1. Üdülőhely központja, városközpont, valamint vasúti fővonal,
főközlekedési út, zajos közlekedési létesítmény, 50-100 m-es
körzetében
+5
2. Vasúti fővonal, főközlekedési út zajos közlekedési létesítmény körzetében 50 m-
en belül
+10

5. számú melléklet a 16/1996. (V. 1.) Karcag Városi Önkormányzati rendelethez

Lakó- és középületek helyiségeiben megengedett zajszintek
A helyiség megnevezése Megengedett Laeq
egyenértékű A-hang-
nyomásszint (dB)
Nappal
(6h-22h)
Éjjel
(22h-6h)
1. Kórtermek és betegszobák, pl. kórházakban, szanatóriumokban 35 30
2. Kórházak kezelő és műtő helyiségei 35 35
3. Rendelőintézetek kezelőhelyiségei 40 40
4. Tantermek, előadó- és foglalkoztató termek bölcsődékben,
óvodákban és oktatási intézményekben, ülés- és tárgyalótermek,
könyvtári olvasótermek, tanári szobák
40 40
5. Lakószobák lakásokban, szociális otthonokban,
közösségi üdülőkben
40 30
6. Lakószobák szállodákban, munkásszállókban,
diákotthonokban
45 35
7. Szállodák, közösségi üdülők, szociális otthonok,
munkásszállók és diákotthonok közös helyiségei
50 50
8. Éttermek, presszók 55 55
9. Üzletek, szolgáltató intézmények helyiségei,
várótermek
60 60
10. Étkezőkonyhák lakásokban 45* 45*

* A helyiségbe behatoló közlekedési zajra nem vonatkozik.

6. számú melléklet a 16/1996. (V. 1.) Karcag Városi Önkormányzati rendelethez

A területi funkciók értelmezése a Településrendezési Tervben használt fogalmaknak megfelelően
(a beépítésre nem szánt területekre vonatkozóan)
A 4/1984. (I. 23.) EüM.
rendeletben meghatározott
területi funkciók
A Településrendezési Tervben használt fogalmak
Terület-felhasználási egység, az
övezet jele
Beépítési mód
Üdülőterület, üdülőhely,
gyógyhely, kórházi,
szanatóriumi negyed
- erdőterület,
E 1

B
védett természeti terület B* B*
Lakóterület és
intézményterület laza
beépítéssel
- zöldterület,
KP 1

B
Lakóterület és
intézményterület tömör,
városias beépítéssel
- -
Iparterület lakóépületekkel és
intézményekkel vegyesen
- vasúti közlekedési terület,
VA 1
- általános közlekedési terület,
K 1
- mezőgazdasági terület,
M 1
- vízgazdálkodási célú egyéb terület,
VT 1

B

B**

B

B

B - bármely esetben

B* - a Településrendezési Tervtől függetlenül, jogszabály alapján táj- vagy természetvédelem alatt álló területen

B** - jogszabályban nem szabályozott esetekben (ld. 4/1986. EüM. rendelet).


1
MSZ 18150-1:83; MSZ 18151-1:82; MSZ 13111:85 számú szabványok.
2
szokványostól eltérőnek tekintjük a 22 óra utáni, nagy hangerővel történő zenehallgatást, háztartási és barkácsgépeknek 22-6 óra közötti rendszeres üzemeltetését, nagyszámú haszonállat pl. kutya tartását az általuk okozott zaj miatt is, stb.