| A szöveg időállapota: | 1996.IX.25. - 2004.I.27. |
| Időállapot váltás: |
- 1996.IX.24. 1996.IX.25. - 2004.I.27. 2004.I.28. - 2006.VI.30. 2006.VII.1. - |
30/1996. (IX. 25.) Karcag Városi Önkormányzati rendelet
az állattartásról és a lóger használatáról (egységes szerkezetben)
18/1997. (IV. 30.) Karcag Városi Önkormányzati rendelettel, a 16/2000. (VI. 28.) Karcag Városi Önkormányzati rendelettel, a 14/2001. (V. 31.) Karcag Városi Önkormányzati rendelettel, valamint a 28/2001. (X. 3.) Karcag Városi Önkormányzati rendelettel módosított szöveg
Karcag Városi Önkormányzat Képviselő Testülete a helyi önkormányzatokról szóló, többszörösen módosított 1990. évi LXV. tv. 16. § (1) bekezdése, valamint a többszörösen módosított 2/1986. (II.27.) ÉVM. rendelet mellékletét képező Országos Építésügyi Szabályzat 68. § (8) bekezdése által biztosított jogkörében eljárva az állattartás és a lóger használatának részletes szabályairól az alábbi rendeletet alkotja.
I.fejezet
Általános rendelkezések
A rendelet célja
1. § A rendelet célja, hogy biztosítsa az állattartáshoz fűződő nemzetgazdasági szempontok, a közegészségügyi, építésügyi, állategészségügyi, állat- és környezetvédelmi előírások, valamint a lakossági érdekek összhangját, és a települési környezet védelme érdekében szabályozza Karcag város közigazgatási területén az állattartást, az állattartók jogait és kötelezettségeit.
A rendelet hatálya
2. § (1) A rendelet hatálya - a (2) bekezdésben foglalt kivételekkel - Karcag város közigazgatási területén folytatott állattartásra terjed ki.
(2) Nem terjed ki a rendelet hatálya:
a) a fegyveres erők, fegyveres testületek, rendészeti szervek, szervezetek feladatuk ellátásához szükséges állattartására;
b) az alkalmi cirkuszi rendezvényekre és állatkiállításokra;
c) az állatversenyek, vágóhidak és állatkereskedések területén folytatott átmeneti jellegű állattartásra.
Az állattartás általános szabályai
3. § (1) Karcag város belterületén és a csatlakozó zártkertekben állatot tartani a közegészségügyi, az állategészségügyi, az építési-, a vízügyi és a környezetvédelmi szabályok betartása mellett csakis e rendeletben megfogalmazott feltételekkel és korlátozások mellett lehet.
(2) A város külterületén az állatok tartása és tenyésztése - a külön jogszabályokban előírt követelmények betartása mellett - ezen rendelet szempontjából (az ebek oltására és nyilvántartásba vételére vonatkozó előírások kivételével) nem esik korlátozás alá.
(3) Az állattartó köteles az állatot gondozni (az állat igényeinek megfelelően etetni, itatni, ápolni), egészségügyi állapotára ügyelni.
(4) Fertőző, járványos megbetegedések megelőzése céljából az állattartó köteles az alapvető állat-higiénia szabályait betartani. (Zárt tartás, fertőtlenítő anyagok biztosítása, állatorvos utasításainak betartása, stb.)
(5) Az állatok elhelyezésére szolgáló épületet, építményt az erre vonatkozó országos és helyi építésügyi előírásoknak megfelelően, továbbá az e rendelet 2. sz. mellékletében meghatározott védőtávolságok betartása mellett lehet elhelyezni.
(6) Az istállót, ólat, ketrecet (állattartás céljára szolgáló mindennemű helyiséget) rendszeresen takarítani, fertőtleníteni kell.
(7) Az egészségügyi szempontból kártékony rágcsálók és rovarok folyamatos irtásáról az állattartó köteles gondoskodni.
(8) Állatot tartani csak úgy lehet, hogy a tartás:
- ember és állat egészségét veszélyeztető fertőzést és sérülést ne okozzon, testi épséget ne veszélyeztessen,
- állatvédelmi jogszabályokat ne sértsen (kínzás, bántalmazás, uszítás, sanyarú tartás, stb. tilalma).
(9) Tilos állatot elcsapni, kóborolni hagyni.
(10) Ha a tulajdonos nem szándékozik állatát tartani, köteles elhelyezéséről gondoskodni, állatorvossal kiírtatni, vagy a gyepmesterrel elszállíttatni. Az ezzel kapcsolatban felmerülő összes költség az állat tulajdonosát terheli.
(11) Az elhullott állatokat a gyepmesteri telepre történő elszállításig zárt, csurgásmentes göngyölegbe (műanyagzsák, tartály, stb.) kell tárolni.
(12) Az állattartónak biztosítani kell, hogy a tartással másnak a környezetében kárt ne okozzon. Az esetlegesen okozott kárért az állat tulajdonosa a felelős. Ha a kárt okozó állat tulajdonosa kiskorú gyermek, az okozott kár megtérítésének módját a Polgári Törvénykönyv szabályai szerint kell megállapítani.
(13) Bármilyen állat csak oly módon tartható, hogy az a közterületeket, valamint a lakóépületek közös használatú helyiségeit, a lakások erkélyét, teraszát, loggiáját, ablakpárkányát ne szennyezze. Az esetleges szennyeződést az állat tulajdonosának, illetve az állat felügyeletével megbízott személynek haladéktalanul el kell távolítani.
(14) Az állattartásra szolgáló építmények szellőző nyílásait, a nyílászárókat a saját udvar felé kell kiképezni, elhelyezni.
(15) Az e rendeletben meghatározott állattartási tilalmak nem vonatkoznak a közvetlen házi fogyasztásra szánt haszonállatok 1-2 napos zárt helyen történő tartására.
Az állatok csoportosítása
4. § E rendelet alkalmazása szempontjából az állatok csoportosítása:
(1) Haszonállatok:
a) nagytestű haszonállatok: ló, (a sportlovak kivételével) öszvér, szamár, szarvasmarha, bivaly;
b) közepes testű haszonállatok: sertés, juh, kecske;
c) kistestű haszonállatok: baromfifélék, vízi szárnyasok, rágcsáló haszonállatok (házinyúl és vízi rágcsálók),húsgalamb;
d) egyéb haszonállatok: hulladékhússal táplált prémes állatok (róka, görény, nyest, stb.), méh, éticsiga, biogiliszta
(2) Mindenféle ebfajta
(3) Kedvtelésből (hobbyból) tartott egyéb állatok:
- minden egyéb állatfaj, ami nem tartozik az (1) és (2) bekezdésben meghatározott csoportba (sportlovak, macskák, egzotikus állatok, díszbaromfi, énekes- és díszmadarak, tengerimalac, aranyhörcsög, fehér egér, parlagi és postagalamb, akváriumi állatok, stb.)
II. fejezet
Haszonállatok tartásának részletes szabályai
Nagy-, közepes- és kistestű haszonállatok tartására vonatkozó külön szabályok
5. § (1) Tilos haszonállatot tartani a város belterületén lévő egészségügyi-, oktatási-, kulturális intézmények, gyermeknevelési- és szociális feladatokat ellátó intézmények, élelmiszert előállító, - feldolgozó, - forgalmazó üzemek és üzletek, vendéglátóipari egységek, sportpályák, valamint a városi strandfürdő területén.
(2) A (3) bekezdésben foglalt kivétellel tilos a haszonállat tartás a városközpontban:
a Varró út - Táncsics krt. - Dózsa Gy. út - Kacsóh út - Kuthen út - Kazinczy út - Baross út - Szabó J. út - Kisújszállási út - Forint út mindkét oldalán és az általuk bezárt területeken.
(3) A (2) bekezdésben meghatározott területen a családi házas ingatlanokon 1 db. sertés és 20 db baromfiféle saját szükségletre - nem árutermelési célra - tartható.
(4) A (2) bekezdésben meghatározott tilalom alá nem eső belterületen található, többlakásos, nem telepszerűen épült lakóházak elkeríthető udvarán közepes- és kistestű haszonállat csak az ottlakó, közvetlen szomszédok írásbeli hozzájárulásával tartható.
(5) Tilos nagytestű haszonállatot tartani:
a) a (2) bekezdésben körülhatárolt területen kívül lévő belterületi többlakásos lakóházaknál;
b) a 400 m2-nél kisebb alapterületű telekingatlanon.
(6) A (2) bekezdésben körülhatárolt területen kívül eső belterületeken lévő kertesházaknál haszonállatot a telekingatlan körülményeire való tekintettel (védőtávolság, tartási-, higiéniai- és környezetvédelmi, valamint e rendelet előírásainak betartása mellett) számbeli korlátozás nélkül lehet tartani.
(7) Az egyes haszonállatok férőhelyigényére vonatkozó szabályozást e rendelet 1. sz. melléklete tartalmazza. Állattartó létesítmény építése, bővítése során a védőtávolságok betartásáról e rendelet 2. sz. melléklete szerinti rendelkezéseket kell alkalmazni. A már meglévő, állattartásra szolgáló építmények esetében az Országos Építésügyi Szabályzat rendelkezései az irányadók.
(8) Húsgalamb az engedélyezett területen padlástérben, többlakásos lakóépület padlásterének elkülönített részén is tartható. Ez utóbbi esetben a tartáshoz a padlásteret bérlők, használók és a tulajdonosok írásbeli hozzájárulása szükséges.
(9) Haszonállat az e rendeletben engedélyezett területeken a (8) bekezdésben meghatározott kivétellel, csak lakóépületen kívül tartható. Lakás erkélyén, közös használatú helyiségekben haszonállat átmenetileg sem helyezhető el.
Egyéb haszonállatok tartására vonatkozó külön rendelkezések
6. § (1) A (2) bekezdésben foglalt területek kivételével a város közigazgatási területén tarthatók méhek. Családi házas övezetben és többlakásos ház udvarán méhek tartása csak a közvetlen telekszomszédok, illetve valamennyi lakás tulajdonosának, bérlőjének és kezelőjének írásbeli hozzájárulásával történhet.
(2) Tilos méhészkedést folytatni az 5. § (1)-(2) bekezdésben meghatározott területen. A méhészkedést - a vonatkozó jogszabályok és e rendelet megtartásával - erre alkalmas területen mindenki szabadon gyakorolhatja.
(3) Hulladékhússal táplált prémes állatok tartását a Városi Önkormányzat Jegyzője engedélyezi, az ÁNTSZ Városi Intézete és a Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Állategészségügyi és Élelmiszer Ellenőrző Állomás területileg illetékes hatósági állatorvosa előzetes hozzájárulásával.
(4) Hulladékhússal táplált prémes állat csak külterületen tartható.
(5) Éticsiga, biogiliszta e rendelet szabályai szerint tartható.
III. fejezet
Az eb tartás részletes szabályai
Bejelentési kötelezettség és nyilvántartás
7. § (1) Az eb tulajdonosa nyilvántartásba vétel végett a változást követő 30 napon belül köteles a Karcag Városi Önkormányzat Polgármesteri Hivatala Gazdálkodási Irodájánál írásban, vagy személyesen, szóban bejelenteni:
a) a 3 hónapos kort elért ebet,
b) a már bejelentett tulajdonos személyének változását, (pl.: adásvétel, ajándékozás, stb.),
c) a tulajdonos lakásváltozását.
(2) Az (1) bekezdés b) pontja szerinti bejelentési kötelezettség a volt tulajdonos (eladó, elajándékozó) kötelessége.
(3) Az eb elhullását a nyilvántartásból való törlése érdekében az elhullástól számított 30 napon belül kell a Polgármesteri Hivatal Gazdálkodási Irodájánál bejelenteni.
(4) 1 Az (1) és (3) bekezdésekben meghatározottak csak a nem veszélyes és a veszélyesnek nem minősített ebek tulajdonosaira vonatkoznak.
Ebtartási szabályok
8. § (1) A város belterületén kutyát:
a) Kertes családi házak zárt udvarán lehet tartani (házanként maximum 3 db eb).
b) 2
c) A belterülethez csatlakozó zártkertekben (bekerítetlen területeken) csak felügyelet mellett vagy megkötve lehet tartani.
d) 3 Közterületeken, lakóházak folyosóin és lépcsőházakban - különösen többlakásos épületek folyosóin és lépcsőházaiban
- nagytestű ebeket (40 cm feletti marmagasság esetén) szájkosárral és rövid pórázon,
- kistestű ebeket (40 cm alatti marmagasság esetén) rövid pórázon lehet vezetni.
e) Élelmiszert árusító helyiségekbe, vásárcsarnokba, a strandfürdő és a piac területére, játszótérre, továbbá az 5. § (1) bek. alatt felsorolt helyiségekbe kutyát bevinni és tartani tilos.
(2) 4 Az (1) bekezdés e) pontjában meghatározott tilalom nem vonatkozik a vakvezető vagy jelzőebet tartó személyre.
a) Vakvezető az az eb, melyet erre a célra speciálisan kiképeztek és a Vakok és Gyengénlátók Országos Szövetsége igazolvánnyal lát el.
b) Jelzőebet csak halláskárosodásban vagy gyengénlátásban szenvedő személy tarthat. A jelzőeb tartásához szakorvosi igazolás, illetve javaslat szükséges.
(3) 5
(4) Közületek külön jogszabályi rendelkezések szerint tarthatnak szolgálati és vagyonvédelmi célokból ebeket.
(5) Harapós ebeket zárt helyen, vagy megkötve kell tartani. Az ingatlan bejáratán harapós kutyára utaló figyelmeztető táblát kell elhelyezni. telekszomszédok, valamint az ebtartás céljára szolgáló helyiség tulajdonosának írásbeli hozzájárulását.
(6) Állategészségügyi és Élelmiszer Ellenőrző Állomás területileg illetékes hatósági állatorvosa előzetes hozzájárulásával. A kutyatartó a kérelemhez csatolni köteles a közvetlen
(7) Tilos a (6) bekezdés szerinti tenyésztési és gazdasági célú ebtartás az e rendelet 5. § (1)-(2) bekezdéseivel meghatározott területeken.
(8) Az ebtartó köteles a tulajdonában lévő 3 hónapos kort betöltött kutyát évente veszettség ellen beoltatni, és az oltási bizonyítványt a következő oltásig megőrizni.
Gazdátlan és kóbor ebeknél követendő eljárások
9. § (1) A gazdátlan, kóbor ebek befogása, elszállítása a gyepmester feladata. Ezt a rendelkezést kell alkalmazni valamennyi közterületen szabadon tartózkodó ebre.
A befogott kutyát a tulajdonosa a tartási költségek megtérítése mellett 8 napon belül kiválthatja.
(2) Az (1) bekezdésben meghatározottak szerint befogott és a tulajdonos által ki nem váltott ebekkel a gyepmesteri telep szabadon rendelkezik. Az ilyen kutyákat a veszettség elleni oltás és a bélférgesség elleni kezelés után a Városi Önkormányzat Városgondnoksága értékesítheti, ellenkező esetben állatorvosi javaslat alapján kiírtatja.
(3) Az eb eltűnését az eltűnéstől számított 3 munkanapon belül a gyepmesteri telepen be kell jelenteni.
IV. fejezet
Kedvtelésből (hobbyból) tartott egyéb állatok tartására vonatkozó külön szabályok
10. § (1) Az egyéb kedvtelésből tartott veszélyes állatot zárt helyen úgy kell tartani, hogy az emberi életet, testi épséget és egészséget ne veszélyeztessen.
(2) Többlakásos épületben kedvtelésből tartott kisállat csak lakásban helyezhető el, erkélyen, loggián nem tartható.
(3) Az olyan - nem háziasított, egzotikus - állat (pl. ragadozók, majmok, hüllők, stb.) tartása, amely harapásával, csípésével, szorításával, stb. az ember életét, testi épségét, egészségét veszélyezteti, engedélyköteles.
A tartást a Városi Önkormányzat Jegyzője engedélyezi az ÁNTSZ Városi Intézete és a Jász-Nagykun-Szolnok megyei Állategészségügyi és Élelmiszer Ellenőrző Állomás területileg illetékes hatósági állatorvosa előzetes hozzájárulásával.
(4) A (3) bekezdésben meghatározott állatok csak külterületen tarthatók.
V. fejezet
A trágyatárolás szabályai
11. § (1) Az állatok elhelyezésére szolgáló épületeknek szilárd burkolatúnak, meszelhetőnek, moshatónak és fertőtleníthetőnek kell lenni.
(2) Az állati trágyát az állatok elhelyezésére szolgáló épületekből (helyiségekből) ki kell takarítani. A trágyát az erre a célra kialakított közegészségügyi és az e rendeletben foglalt előírásoknak megfelelő tárolóba kell elhelyezni.
(3) A trágyatároló helyét úgy kell kijelölni, hogy a tárolóba víz ne kerüljön, illetve a tárolóból, a trágyalé ki ne folyhasson. E célból vízhatlan aljzatú és oldalfalú trágyatárolót kell építeni. A trágyalé, illetve szennyvíz gyűjtésére át nem eresztő falú gyűjtőaknát kell létesíteni.
A többlakásos lakóépületekkel beépített ingatlanokon a keletkezett trágyát vízhatlan aljzatú és oldalfalú, fedett tárolóban szabad tárolni.
(4) Az állattartók a szilárd ürülék gyűjtésére létesített trágyatároló helyet kötelesek rendszeresen kezelni. A felgyülemlett trágyát szükség szerint ki kell szállítani, és utána - különös tekintettel a nyári időszakra - a tárolót ki kell fertőtleníteni.
(5) Az állatok tartózkodási helyét, a trágyatárolót és környékét rendszeresen tisztán kell tartani. A fertőtlenítésről, legyek irtásáról, féregtelenítésről, rágcsálóirtásról az állattartó köteles gondoskodni.
(6) A nyitott trágyalé árkot, aknát azonnal meg kell szüntetni.
VI. fejezet
A lóger használatának rendje
A szabályozás hatálya
12. § (1) A lóger használatának szabályozása kiterjed:
a) az ott tárolt termelvények körére, a tárolás szabályaira,
b) a lógerhasználat igénybevételére, időszakára,
c) a lóger szolgáltatásának díjtételeire,
d) a lógert üzemeltető6 (bérbe vevő), a beszállított termelvények felügyeletét ellátó feladatkörére
A lóger használatának különös szabályai
13. § (1) Karcag Város Önkormányzata területet biztosít a város állattartó lakossága részére szálas és tömegtakarmány elhelyezése, tárolása céljából.
(2) 7 Az önkormányzat szálas és tömegtakarmány elhelyezésére az 507/1. hrsz. alatti, vaskorláttal körbekerített, zárt területet jelöli ki azzal, hogy a mérlegház és az ahhoz kapcsolódó karám terület tárolási célra nem hasznosítható. A Városi Önkormányzat Városgondnoksága a lóger használatáról bérbeadás útján is gondoskodhat.
(3) A lógerben a mindenkor hatályban lévő tűzrendészeti előírások betartása mellett szálastakarmányt, (ömlesztve és bálázva) alomszalmát, (ömlesztve és bálázva) erjesztett takarmányt, kukoricaszárat lehet tárolni.
(4) Az érdekképviselet céljából a lógert használók három évenként lógergazdát választhatnak. A lógergazda a Városi Önkormányzat Városgondnokságával együttműködve figyelemmel kíséri a lóger működését.
(5) A lóger területén, igénye szerint minden állattartó tárolhat takarmányt, alomszalmát, melyet köteles a lóger üzemeltetőjének8 átadni, aki a mennyiséget nyilvántartásba veszi.
(6) A nyilvántartásból az időközönként elszállított mennyiséget a lóger üzemeltető9 kivezeti. Végleges elszállítás esetén a nyilvántartást közösen lezárják.
(7) A lógerba takarmányt beszállítani csak nappal, virradattól szürkületig lehet. Végleges elszállítás után a tulajdonos köteles az általa elfoglalt területet tisztán, rendben a lóger üzemeltetőnek10 átadni (penészes, vizes takarmánymaradékot el kell szállítania). A lógerban állatot legeltetni, és annak területét rendeltetéstől eltérően használni tilos.
(8) 11 A rakományok által elfoglalt terület minden igénybevett m2 után maximum 180.-Ft/m2/év díjtételt kell megfizetni. Az igénybevétel díját a lóger használója előre köteles megfizetni.
(9) 12
(10) 13 A lóger üzemeltetője6 gondoskodik a rakományok helyének kijelöléséről, a tűzrendészet által előirt felszerelések karbantartásáról, az általános rend biztosításáról.
(11) 14 A lóger üzemeltetője6 a helytelenül betárolt kazlak tulajdonosait köteles felszólítani a szakszerű tárolás elvégzésére.
VII. fejezet
Vegyes rendelkezések
Eljárási szabályok
14. § (1) E rendelet alkalmazása során történő eljárásra az államigazgatási, illetve a szabálysértési eljárás általános szabályai az irányadók.
(2) Az állattartással, állatvédelemmel kapcsolatos beadványokat a Városi Önkormányzat Polgármesteri Hivatala Gazdálkodási Irodájához kell benyújtani.
(3) Az állatok tartására vonatkozó rendelkezések megszegése esetén, vagy közérdekből a Városi Önkormányzat Jegyzője az állattartást korlátozhatja, valamint a rendelkezések súlyos vagy ismételt megszegése esetén az állattartást megtiltja.
(4) Az épületek, lakások tulajdonosa, kezelője, bérlője jogosult az épületekre vonatkozó állattartási szabályok betartásának ellenőrzésére.
15. § Szabálysértési rendelkezések
(1) 15 Szabálysértést követ el és 30.000.-16 Ft-ig terjedő pénzbírsággal sújtható aki:
a) A R. 5. § (1)-(2) bekezdéseiben meghatározott városközpontban haszonállatot tart, méhészkedést folytat.
b) A R. 5. § (4) bekezdésében meghatározott hozzájárulással nem rendelkezik.
c) A R. 5. § (5) bekezdésében meghatározott telekingatlanon nagytestű haszonállatot tart.
d) A R. 5. § (8) bekezdésében meghatározott helyen írásbeli hozzájárulás nélkül tart húsgalambot.
e) A R. 6. § (1) bekezdésében meghatározott területen írásbeli hozzájárulás nélkül méhészkedést folytat.
f) A R. 6. § (4) bekezdés alapján a város belterületén hulladékhússal táplált prémes állatot tart.
g) A R. 7. § (1) bekezdésében meghatározott bejelentési kötelezettségnek nem lesz eleget.
h) A R. 8. § (1) bekezdés
a) pontjában meghatározott területen 3 ebnél többet tart,
b) pontja alapján írásbeli hozzájárulás nélkül tart ebet,
c) pontban foglalt rendelkezést nem tartja be,
d) pontban előírt feltételeknek nem tesz eleget
e) 17
i) 18 A város belterületén lévő egészségügyi - oktatási-, kulturális intézmények, gyermeknevelési- és szociális feladatokat ellátó intézmények, élelmiszert előállító, feldolgozó, - forgalmazó üzemek, vendéglátóipari egységek, sportpályák területén haszonállatot tart vagy kutyát visz be, illetve ott tart, továbbá aki a vásárcsarnokba vagy a piac területére kutyát visz be, illetve ezeken a helyeken kutyát tart.
j) Engedély nélkül tenyésztési és gazdasági célból ebtartást folytat.
k) A R. 10. §-ban foglaltakat nem tartja be.
l) A R. 11. §-ban foglalt előírásokat nem tartja be.
m) A R. 13. § (7)-(8) bekezdéseiben foglaltakat nem tartja be.
(2) Az (1) bekezdésben meghatározott szabálysértés tettenért elkövetőjét 500.-Ft-tól 10.000.-Ft-ig19 terjedő helyszíni bírsággal sújthatja a Polgármesteri Hivatal arra felhatalmazott köztisztviselője (ügyintéző, közterület-felügyelő) és a rendőr.
(3) E rendeletben foglaltak megsértéséért a törvényes képviselő, vagy állattartó felelőssége akkor is fennáll, ha az állat felügyeletéről kiskorú gyermek gondoskodik.
Hatályba léptető rendelkezések
16. § (1) 20
(2) 21
(3) E rendelet hatályba lépésével egyidejűleg Karcag Városi Önkormányzat 5/1993. (II. 17.) Karcag Város Önkormányzati rendelete, valamint az azt módosító 35/1993. (XI. 16.) Karcag Város Önkormányzati rendelet és a 17/1994. (V. 25.) Karcag Város Önkormányzati rendelet hatályukat vesztik.
(4) E rendelet szabályait a folyamatban lévő ügyekben is alkalmazni kell.
K a r c a g, 1996. szeptember 10.
| Dr. Fazekas Sándor s.k | Földvári Imréné dr. s.k. |
| polgármester | jegyző |
1. számú melléklet a 30/1996. (IX. 25.) Karcag Városi Önkormányzati rendelethez
Egyes haszonállatok férőhelyigényéről
Csibe mélyalmon 8 hetes korig 18-20 db/m2
Tojótyúk mélyalom 5-7 db/m2
Tojótyúk ketrecben 15-20 db/m2
Koca ellető 2,25 x 2,4 m/db.
Kocaszállítás 2,25 x 0,65 m/db.
Hízó 0,6 x 0,8 m/db.
Tehén kötött tartásban 2,75 x 1,80 m/db.
Tehén kötetlen tartásban 6 m2/db.
Növendék szarvasmarha lekötve 1,90 x 0,90 m/db.
Növendék szarvasmarha kötetlen tartásban 3-5 m2/db.
Borjú közös rekeszben 2-5 m2/db.
1. számú melléklet Karcag Város Önkormányzati rendeletéhez
Az állattartó létesítmény építése, bővítése során betartandó védőtávolságok
| kistestű haszonállat (baromfi, házinyúl, galamb, nutria, stb.) ólja, kifutója, trágya vagy trágyalé tárolása | Lakó, vagy üdülő épülettől | Ásott, vagy mélyfúrású ill. Védett rétegre | Fúrt, telepített kúttól | Víz- vezetékek- től | Kerti- csaptól | Külter. + zártkert I-III.kat. pihenő- épülettől |
| 50 állatig 51-100 állatig 101-500 állatig 501-1000 állatig 1001-4000 állatig | 5 m 8 m 10 m 15 m 20 m | 10 m 10 m 10 m 15 m 20 m | 5 m 5 m 5 m 10 m 10 m | 1 m 1 m 1 m 1 m 1 m | 1 m 1 m 1 m 1 m 1 m | 5 m 8 m 8 m 10 m 15 m |
| nagy- és közepes testű haszonállat: (sertés, juh, kecske, ló, öszvér, szamár, szarvasmarha, stb.) istállója, ólja, kifutója, trágya, vagy trágyalé tárolója | Lakó, vagy üdülő épülettől | Ásott, vagy mélyfúrású ill. Védett rétegre | Fúrt, telepített kúttól | Víz- vezetékek- től | Kerti- csaptól | Külter. + zártkert I-III.kat. pihenő- épülettől |
| 5 állatig 6-10 állatig 11-50 állatig | 10 m 15 m 20 m | 15 m 15 m 50 m | 5 m 5 m 10 m | 2 m 2 m 2 m | 3 m 3 m 3 m | 10 m 15 m 20 m |
| 51-100 állatig | Külön eljárás keretében kell meghatározni az ÁNTSZ szakvéleménye alapján. |
3. számú melléklet a 30/1996. (IX. 25.) Karcag Városi Önkormányzati rendelethez22