| A szöveg időállapota: | 2005.IV.16. - |
| Időállapot váltás: | 2005.IV.16. - |
Karcag Város Önkormányzata Képviselő Testületének 15/2005. (IV.16.) rendelete
a Karcag város és Berekfürdő község Önkormányzatainak helyi hulladékgazdálkodási tervéről
Karcag Város Önkormányzata a helyi önkormányzatokról szóló, többszörösen módosított 1990. évi LXV. tv. 16. § (1) bekezdésében biztosított jogkörében eljárva, a hulladékgazdálkodásról szóló 2000. évi XLIII. tv. alapján Karcag város és Berekfürdő község Önkormányzatának helyi hulladékgazdálkodási tervéről az alábbi rendeletet alkotja:
1. § A rendelet hatálya kiterjed Karcag város közigazgatási területére.
2. § Karcag Város Önkormányzata a Karcag város és Berekfürdő község Önkormányzatainak helyi hulladékgazdálkodási tervét a melléklet szerint állapítja meg.
3. § E rendelet a kihirdetés napján lép hatályba.
K a r c a g , 2005. április 8.
| Dr. Fazekas Sándor s. k. | Rózsa Sándor s. k. |
| Polgármester | jegyző |
Melléklet Karcag Város Önkormányzata Képviselő Testületének 15/2005. (IV.16.) rendeletéhez
OLE OBJECT
Tiszamenti Környezetvédelmi és Területfejlesztési Kft.
5000 Szolnok Széchenyi út 20
Tel.: 56-711-355, Mobil: 06-20-9320-574
Web: www.tiszamenti.hu E-mail: tiszamentichello.huchello.hu~
Cg:16-09-005869, Adószám 11946432-2-16
Kv-i szakértői szám:16-0462 teljes körű kv-i felülvizsgálói szám:482/2002
Kv-i szakértői szám:16-0462 teljes körű kv-i felülvizsgálói szám:482/2002
KARCAG VÁROS és BEREKFÜRDŐ KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATAINAK HELYI HULLADÉKGAZDÁLKODÁSI TERVE
TERVEZÉSI IDŐSZAK:
2004-2008
Készítette a
Tiszamenti Környezetvédelmi Kft
2004.
Bevezetés 4
I. Tervkészítés általános adatai: 5
Település rövid bemutatása: 5
I. 2. A helyi tervezés szükségességének bemutatása, tervezés alapjai 7
I. 3. Alapfogalmak 8
I. 4. Időközi beszámolás és jövőbeni hulladékgazdálkodási tervek 9
II. A tervezési területen keletkező, hasznosítandó vagy ártalmatlanítandó hulladékok mennyisége és eredete: 9
A keletkező hulladékok típusa és éves mennyisége 11
II.1.1 Nem veszélyes hulladékok 11
II.1.2. Szelektíven gyűjtött, kiemelten kezelendő hulladékáramok 12
II.1.3. Csomagolási hulladékok 12
II.2. Felhalmozott hulladékok típusa és mennyisége 13
II.3 A településre beszállított és onnan kiszállított hulladékok típusa és éves mennyisége 14
II.3.1 Nem veszélyes hulladékok 14
II.3.2. a településre beszállított és onnan kiszállított, kiemelten kezelendő hulladékáramok 14
II.3.3. csomagolási hulladék 15
II.4. A tervezési terület éves hulladékmérlegének bemutatása 16
II.4.1. Nem veszélyes hulladékok 16
II.4.2. Kiemelten kezelendő hulladékáramok 17
III. Hulladékkezeléssel kapcsolatos műszaki követelmények bemutatása 18
IV. Az egyes hulladéktípusokra vonatkozó speciális intézkedések 21
Állati hulladékok 21
Hulladékolajok 22
Elemek akkumulátorok 22
Egészségügyi hulladék 22
Biológiailag lebomló és komposztálhaló hulladékok 23
Gumiabroncsok 24
Kiselejtezett gépjárművek 24
Építési és bontási hulladék 24
V. Hulladékok kezelésére feljogosított vállalkozások ismertetése 25
V.1. Hulladékok gyűjtése szállítása 25
V.1.2. A területen folytatott hulladékkezelési (-hasznosítási,- ártalmatlanítási) tevékenység általános ismertetése 27
V.1.3. A felhalmozott hulladékok tárolásának, helyzetének ismertetése 28
V.2. A települési szilárd hulladékgazdálkodás 28
V.2.1. A másodnyersanyag-visszanyerés és hasznosítás arány a tervezési területen 28
V.2.2. A területen a települési hulladék részeként keletkező biológiailag lebomló szerves hulladék mennyisége, és ebből lerakásra kerülő mennyiség 28
V.3. A települési folyékony hulladékkal való gazdálkodás 29
V.3.1. A településen keletkező települési folyékony hulladék mennyisége, lerakóhelyi gyűjtés 30
V.3.2. A települési folyékony hulladék kezelése 30
V.4. Települési szennyvíziszappal való gazdálkodás helyzetelemzése 31
V.4.1. A településen keletkező települési szennyvíziszap mennyisége: 31
V.4.2. A tervezési terület szennyvíziszap kezelési jellemzői, hasznosítási módja, hasznosított mennyisége és aránya, további hasznosítási lehetőségek, ártalmatlanított mennyiség és aránya 31
VI. Elérendő hulladékgazdálkodási célok 32
VI.1. A hulladékkeletkezés csökkentési célkitűzési a tervezési területen, tervidőszak végére várható keletkező hulladékok mennyisége és összetétele 33
VI.1.1. A képződő hulladék mennyiségének várható alakulása 34
VI.1.2.Csökkentési célok 37
VI. 2. Hulladékhasznosítási-, ártalmatlanítási célkitűzések tervezése 39
VII. A kijelölt célok elérését illetve megvalósítását szolgáló cselekvési program 40
Mellékletek
TELEPÜLÉSI Hulladékgazdálkodási terv 2004-2008
Bevezetés
A hosszútávú fenntartható fejlődés biztosításának alapvető feltétele a természeti erőforrásokkal való takarékos bánásmód, ami a nem megújuló erőforrások kitermelésének mérséklését, a hatékony és takarékos anyag- és energiafelhasználást, valamint a környezet minél kisebb mértékű terhelését kívánja meg.
A magyar környezetpolitika a fenntartható fejlődést elősegítő elveit és céljait a hulladékkal kapcsolatban a hulladékgazdálkodásról szóló 2000. évi XLIII. törvény határozza meg. A természeti erőforrások fenntartható használata érdekében támogatja a hulladékképződés megelőzését biztosító anyag-, energiatakarékos, hulladékszegény technológiák alkalmazását, másodsorban a képződő hulladékok anyag-, és energiatartalmának minél teljesebb hasznosítását, hulladéklerakás minimalizálását.
A célok elérése érdekében a Hulladékgazdálkodási törvény 33.§.-a a Nemzeti Környezetvédelmi Program részeként az Országos Hulladékgazdálkodási Terv kidolgozását írja elő.
Vonatkozó jogszabályok:
Az országgyűlés 110/2002. (XII. 17.) OGY határozata az Országos Hulladékgazdálkodási Tervről
A környezetvédelmi és vízügyi miniszter 15/2003. (XI.7.) KvVM rendelete a területi hulladékgazdálkodási tervekről.
A Kormány 126/2003. (VIII. 15. ) Korm. rendelete a hulladékgazdálkodási tervek részletes tartalmi követelményeiről
I. Tervkészítés általános adatai:
A helyi terv bázis éve: 2002 év
Tervezési szint: helyi hulladékgazdálkodási terv
Tervezésért felelős neve: Karcag Város Önkormányzat,
Dr. Fazekas Sándor polgármester
Címe: 5300 Karcag Kossuth tér 1.
Elérhetősége: 59/500-610
Terv készítője: Tiszamenti Környezetvédelmi KFT,
Juhász Attila ügyvezető
Cím: 5000 Szolnok, Széchenyi u. 20.
Elérhetősége: 56/711-355; 06-20-9320-574
Tervezési időszak: 2003-2008
Település rövid bemutatása:
Karcag az Észak-alföldi Régión belül Jász-Nagykun-Szolnok megye legkeletibb települése, a Nagykunság központja. A Nagykunság központjának története a XIII. századig nyúlik vissza.
A település az Alföld egyik legforgalmasabb útvonala, a 4-es számú főközlekedési út mellett helyezkedik el. A településen megy keresztül a 100-as vasútvonal, a Budapest-Záhony fővonal. A karcagi vasútállomásról indul a Karcag-Tiszafüred szárnyvonal, amely több települést érint. A Hortobággyal, a Sárréttel, a Körös-vidékkel és a Tiszazuggal szomszédos Nagykunsággal földrajzi és történeti egységet alkot. A földrajzi értelemben vett Nagykunság fejlődéstörténetének jelentős állomása, amikor a korábbi Pannon-tenger nagykunsági része szárazzá vált és a Mátrából, Bükkből lefutó patakok agyagot, agyagos homokot, iszapot hoztak le. Ez alkotja elsősorban a Tilalmas határrész termékeny talaját. Az Ős-Tisza medrét és folyásirányát állandóan változtatva, eróziójával és árvizeivel jelentősen közrejátszott a határ mélyebben fekvő része felszínének kialakításában. Hol a Tisza vize folyt a Hortobágy és Berettyó irányába, hol fordítva. A XIX. század közepéig az év több hónapjában víz és vízi növények uralták Karcag határának nagy részét. A nagykun települések szempontjából igen jelentős volt 1785-87-ben a Mirhó-gát Abádszalóknál történő megépítése, hiszen ezzel gátat vetettek a Tisza uralmának.
A víz és a növényzet a folyószabályozások és lecsapolások után az erekbe, kanálisokba, fertőkbe szorultak vissza.
A 23.000 lelket számláló település fekvéséből, kulturális, kereskedelmi, egészségügyi, oktatási és gazdasági szerepéből következően vált a táj központjává. Jellegzetes alföldi mezőváros.
A település népsűrűsége 59/fő/km2 .
Demográfiai adatok
| DEMOGRÁFIAI ADATOK 2002 ÉV | Karcag | Berekfürdő |
| Lakosság száma | 22.828 | 919 |
| Gazdasági tevékenységek (működő vállalkozások összesen) | 1560 | 82 |
| Ipari, építőipari tevékenység (működő vállalkozások) | 340 | 1 |
| Mezőgazdaság, Halászat, erdőgazdaság (működő vállalkozások) | 104 | 1 |
| Idegenforgalom (kereskedelmi szálláshelyek, külföldiek által eltöltött) | 2234 | 29 |
| Út-, vasúthálózat | 84478,4 | na |
Forrás. KSH 2002
Domborzati viszonyok
Ma a felszín első látásra egyhangú, sík, de ha jobban megnézzük látni lehet, hogy az egykori folyómedrek, morotvák és kiemelkedések az ún. „kunhalmok” törik meg a horizontot.
A táj átlagos magassága a tengerszint felett 80-90 méter.
Észak-keletről indulva, a várost körüljárva a kritikus területek közül először Ecse-zug azon részét említjük, ami nem része jelenleg a Hortobágyi Nemzeti Parknak (továbbiakban: HNP), illetve a Vágotthalmi úttól keletre az Adler-lapos, Lakatos-lapos, valamint az ún. Tetves-hát, Disznórét és Zádor-lapos részeket (talajadottság: túlnyomóan réti szolonyec, kevés sztyeppesedő réti szolonyec).
A Debreceni úttól délre található Bengecseg és Tolvajos-hát (talajadottság: szolonyec, sztyeppesedő réti szolonyec, mélyben sós réti talaj) mélyfekvésű, belvízveszélyes rész. Azokon a területeken, ahol a belvíz még a gyepgazdálkodást is ellehetetleníti, ott vizes élőhelyeket kell hagyni. Ez a rész földhasználat szempontjából extenzív agrárterület lehetne.
Ugyanez mondható el Kun-laposról (talajadottság: réti szolonyec, sztyeppesedő réti szolonyec, mélyben sós réti talaj) is, de itt védőzónaként a magasabb fekvésű területekre kizárólag őshonos fafajokkal erdő, vagy erdősáv telepítése is szóba jöhetne.
Természetvédelem és tájvédelem
Hortobágyi Nemzeti Park: a Világörökség része
Az 1973-ban, hazánk első nemzeti parkjaként alapított Hortobágyi Nemzeti Park Igazgatóság működési területe kiterjed Hajdú-Bihar, Jász-Nagykun-Szolnok és Szabolcs-Szatmár-Bereg megyékre. Területe: 70.000 hektár. Ebből fokozottan védett 1021 hektár. A park a közelmúltban kibővült az 1223 holdas Német-szigettel, s ezzel összekapcsolódott a törzsterülettel. A védettség kezdete 1973. 2000-ben a világörökség részévé vált. A terület egy része szabadon, a fokozottan védett területek és madár fészkelő helyek engedéllyel és kísérővel látogathatók. Az ilyen területekre többnyire táblák is felhívják az érdeklődők figyelmét.
A Hortobágyi Nemzeti Park hazánk legnagyobb védett területe. Nem azonos a Hortobággyal, több annál. Magába foglalja a teljes tájegységet és még a Nagykunságból is egy tekintélyes részt, többek között a kunmadarasi és a nagyiváni pusztát. Maga a nemzeti park egységes egész, összefüggő terület, csatlakozó részei azonban különállóak, és jellegükben is különbözhetnek. A Karcagi Önkormányzat 1993-ban két alkalommal nyilvánított védetté kunhalmokat, majd 34/1994. (X.12.) számú rendeletében egységes szerkezetbe foglalta a 24 kunhalom - és épületek, építmények - helyi védelmére vonatkozó adatokat és előírásokat.
A Karcag közigazgatási területén található kunhalmokat országos jelentőségű védett értékké nyilvánították, ezért megindult azok precíz felmérése, kataszterének elkészítése
Kecskeri-puszta:
Területe: 1220 hektár (három részből áll).
A védettség kezdete: 1990.
Természetvédelmi kezelő: Hortobágyi Nemzeti Park Igazgatóság
Zádor-híd és környéke:
Területe: 72 hektár.
A védettség kezdete: 1976.
Természetvédelmi kezelő: Hortobágyi Nemzeti Park Igazgatóság
Kunhalmok
A térség túlnyomó része tökéletes síkság. Felszínét azonban természetes, illetve mesterséges eredetű formák tagolják: kunhalmok, csatornák, töltések, mesterséges tavak.
Különösen a kunhalmok eredete mozgatta meg az emberi fantáziát, így viszonylag korán kezdték a feltáró munkát.
Földrajzi adottságok
Karcag földrajzilag az északi hemiszféra mérsékelt övében, az európai kontinens belsejében, ezen belül a Kárpát-medencében lévő Alföld középső részén található. Ebből a földrajzi elhelyezkedésből adódóan klimatológiai szempontból, az Alföld egészéhez hasonlóan, tipikusan a szárazföldi kontinentális kategóriához tartozik. Ezt csak kis mértékben módosítja a Kárpát-medence hatása. A térség éghajlatát a terület síkság jellege, az erdős részekkel való kis fedettség, a tengerektől való nagy távolság határozza meg. A közeli Tisza-tó, mint nagy szabad vízfelület, valamint a Tisza folyó sincs számottevő hatással a klímára, így, tehát a szárazföldi kontinentális éghajlat valamennyi fő jellemzője igaz a térségre vonatkozóan.
I. 2. A helyi tervezés szükségességének bemutatása, tervezés alapjai
A helyi tervezés egy folyamat, mely során az alapadatok összegyűjtése, a jelenlegi helyzet értékelése, az országos szinten megfogalmazott célok és célkitűzések regionális szintű meghatározása, valamint a célok és célkitűzések megvalósítását szolgáló intézkedések, eszközök és cselekvési programok kidolgozása a feladat.
A helyi szintű tervezés szakaszai az alábbiak:
1. alapadatok összegyűjtése a kiadott irányelvek szerint
2. jelenlegi helyzet értékelése a kiadott tervezési segédlet szerint
3. a célok és célkitűzések meghatározása helyi szinten
4. az intézkedések és a cselekvési programok kidolgozása helyi szinten
5. helyi hulladékgazdálkodási terv összeállítása
6. az összeállított helyi hulladékgazdálkodási terv ismertetése az érintett hatóságokkal
7. a helyi hulladékgazdálkodási terv véglegesítése az önkormányzat illetékes bizottságai javaslatainak figyelembevételével.
A Városgondnokságtól kapott cégek, vállalkozások nevének, címének ismeretében a Tiszamenti Környezetvédelmi Kft elküldte részükre a hulladékgazdálkodási terv elkészítéséhez szükséges 126/2003 (VIII. 15.) Korm. rendelet a hulladékgazdálkodási terv elkészítésének részletes tartalmi követelményei alapján készített adatlapot a településen található ill. működő 83 cégnek. (3. sz. melléklet)
A kérdőívekben szereplő adatok feldolgozása után a helyi hulladékgazdálkodási terv elkészítés segédlete alapján a KFT elkészítette a tervet.
A részben elkészült terv a képviselői testület előtt, valamint lakossági fórumon került elbírálásra.
Az elbírálást követően amennyiben szükséges a kiegészítést a KFT elvégzi.
A beérkezett kérdőívek és az előzetes tájékozódás alapján prioritást élvez a szelektív hulladékgyűjtés bevezetése, gyűjtőszigetek kialakítása, válogatómű és komposztáló létrehozása. Prioritást élvez még az önkormányzat kezelésében levő (óvodák, iskolák, középiskolák) intézményekben környezettudatos szemlélet továbbfejlesztése.
Tervezésbe bevont önkormányzatok:
- Berekfürdő
- Karcag
Berekfürdő állandó lakosainak száma: 1000 fő.
Berekfürdőről a hulladékot 2001 év óta Agócs László (Berekfürdő, Váczi M. u. 1.) szállítja el a Karcagi Hulladéklerakóba (1.-2. sz. melléklet), ezért a helyi hulladékgazdálkodási terv elkészítésénél figyelembe kell venni a Berekfürdőn keletkező hulladékokat is. A Berekfürdőn található hulladéklerakó 2001 évtől már legálisan nem rakható le hulladék, a lerakó rekultiválásra vár, melynek tervei már el is készültek, de anyagi forrás hiányában rekultivációra még nem került, információink szerint illegális lerakóként működik.
A terv készítése során személyes megkeresésre az Önkormányzat illetékes munkatársa adatokat szolgáltatott a településen található vállalkozásokról, valamint a hulladéklerakó helyzetéről.
A tervkészítés költségeinek megoszlásáról információ nem áll rendelkezésre.
Berekfürdő szintén be kívánja vezetni a szelektív hulladékgyűjtést, melyre Karcag várossal együtt pályázik a 2004 évi Zöld Forrás program 5.4 komponensére. A településen 5 db sziget, 20 db konténer kerül elhelyezésre.
Berekfürdő saját komposztáló telepet kíván építeni a településen, mivel a nyári idényben erre nagy igény lenne.
Tervezésbe bevont intézmények, gazdasági társaságok
A helyi hulladékgazdálkodási terv készítése előtt a városgondnokságtól és az önkormányzattól kapott cégek, intézmények nevének listáját követően a vonatkozó jogszabályban meghatározott tervezéshez szükséges adatoknak megfelelően adatlapot küldtünk ki 83 cégnek. A kiküldött adatkérő lapok 62 %-a visszaküldésre került, segítve ezzel a terv elkészítését. (4-5. sz. melléklet)
I. 3 Alapfogalmak
Települési hulladék: a háztartásokból származó szilárd vagy folyékony hulladék, illetőleg a háztartási hulladékhoz hasonló jellegű és összetételű, azzal együtt kezelhető más hulladék
Nem települési nem veszélyes hulladék: ipari tevékenység során, a kereskedelemben, szolgáltatásban és a mezőgazdaságban keletkező nem veszélyes hulladék.
Veszélyes hulladék: a hulladékgazdálkodási törvény mellékletében felsorolt tulajdonságok közül eggyel vagy többel rendelkező, illetve ilyen anyagokat vagy összetevőket tartalmazó, eredete, összetétele, koncentrációja miatt az egészségre, a környezetre kockázatot jelentő hulladék.
Kiemelt hulladékáramok:
1. Csomagolási hulladék
2. Biológiailag lebomló szerves hulladék
3. Hulladék olajok
4. Poliklórozott bifenilek és poliklórozott terfenilek
5. Elemek, akkumulátorok
6. Gumiabroncsok
7. Kiselejtezett gépjárművek
8. Hulladék elektromos és elektronikai berendezések
9. Egészségügyi hulladék
10. Állati eredetű hulladék
11. Növényvédőszer hulladék és csomagolása
12. Építési és bontási hulladék
13. Szennyvíziszap
I. 4. Időközi beszámolás és jövőbeni hulladékgazdálkodási tervek
A hulladékgazdálkodásról szóló 2000. évi XLIII. törvény (Hgt.) 37. § (1) bekezdése értelmében az elkészült hulladékgazdálkodási terveket 2 évente felül kell vizsgálni, és beszámolót kell készíteni a tervben foglaltak végrehajtásáról. Ennek alapján szükség szerint módosítani kell a terveket. A felülvizsgálat eredményéről és a további teendőkről értesíteni kell a tervezésbe bevont és érintett hatóságokat, érdekvédelmi szervezeteket, valamint a lakosságot.
A hulladékgazdálkodási terveket a különböző szinteken egységesen hat évre szólóan kell elkészíteni a Nemzeti Környezetvédelmi Programban, a tervezési területre vonatkozó környezetvédelmi programban, a terület- és településfejlesztési, valamint terület- és településrendezési dokumentumokban foglaltakkal összhangban.
II. A tervezési területen keletkező, hasznosítandó vagy ártalmatlanítandó hulladékok mennyisége és eredete:
Az adatgyűjtés köre, forrásai, pontossága, problémái, becslési módszerek:
A helyi hulladékgazdálkodási tervhez az alapadatok összegyűjtése a nem veszélyes hulladékokra vonatkozóan nehézségekbe ütközött.
Ipari és egyéb gazdálkodói nem veszélyes hulladék
A termelőknél keletkező nem veszélyes hulladékokat érintő kötelező adatszolgáltatás csak részben valósul meg, mivel bizonyos termelők nem szolgálnak adatokkal.
Az összegyűjtött adatok feldolgozása során kapott eredmények nem pontos eredmények, csak becsültek.
Mezőgazdasági hulladék
A mezőgazdaságban keletkező hulladékokra jelenleg nincs kötelező adatszolgáltatás. Az itt kapott adatok szintén becsült értékek
Települési szilárd hulladék
Az alapadatok hiányossága miatt saját kérdőíves és telefonos felméréseket is végeztünk a kívánt adatok összegyűjtése érdekében, ám ezek sem vezettek megfelelő eredményre.
Az önkormányzattól kapott adatok a települési szilárd hulladékok mennyiségére vonatkozóan mért adatok, de ezek az eredmények nagy eltérést mutatnak a cégek, intézmények részéről szolgáltatott adatokkal.
Települési folyékony hulladék
A közüzemi vízhálózat teljesnek tekinthető Karcagon, 7605 bekötés (KSH 2002.). A közcsatorna-hálózatra rákötött lakások aránya alacsony 4551 (KSH 2002¸), az 1 km ivóvízhálózatra jutó csatornahálózat hossza: 545 m. A közüzemi szennyvízcsatorna hálózat hossza: 72 km (KSH, 2002.).
A szennyvíztisztítók kapacitása kielégítő.
A régióban keletkező lakossági eredetű szennyvizek jelentős része közműpótlóban kerül elhelyezésre.
Problémát jelentenek a sokfelé megfigyelhető házilagos átereszek, szikkasztásra szolgáló árkok, a szennyvízelvezető hálózatra házilag rákapcsolódó csapadékvíz bevezetések.
Korábbi adatszolgáltatási és nyilvántartási kötelezettség hiányában a települési folyékony hulladékok mennyiségére, keletkezési helyére és ártalmatlanítására (elhelyezésére) vonatkozóan is csak a cégek, intézmények által szolgáltatatott adatok állnak rendelkezésre.
A tervezés során a szippantott szennyvíz mennyiségére vonatkozóan az önkormányzat adatszolgáltatását vettük figyelembe.
Települési szennyvíziszap
A kommunális szennyvíziszapok mennyiségi adatai a szennyvíztisztító telepek adatszolgáltatása alapján lettek megadva, azonban sok esetben csak becsült mennyiségekről beszélhetünk.
Építési, bontási hulladék
Az építési-bontási hulladék mennyiségére szintén nincs értékelhető és felhasználható adat.
A tervezési területen nagy mennyiségben kommunális hulladék keletkezik. Mivel a területen a szelektív gyűjtés nincs megoldva, így minden csomagolási és egyéb hasznosítandó nem veszélyes hulladék a kommunális hulladéklerakóra kerül. A veszélyes hulladék elszállítása minden esetben szerződés szerint történik.
Nincs megoldva a zöldhulladék újrahasznosítása (komposztálása), így az is a hulladéklerakón kerül elhelyezésre.
Az ételmaradékot felfőzik és állati (kutya, macska) eledelt készítenek.
A hulladék elszállítását a Városi Önkormányzat Városgondnoksága végzi.
A bázis évben a folyékony hulladék elszállítását Kis Zoltán ( Karcag, Kátai G. u. 30) egyéni vállalkozó végezte, 2003. február 17-től a Városgondnokság végzi.
A kertes házas övezetben a lakossági kommunális hulladék gyűjtése 110 l-es gyűjtőedényben történik és heti 1 alkalommal kerül elszállításra.
Intézményi és gazdálkodói területen 5 m3-es konténerben történik a gyűjtés.
Összegzésképpen megállapítható, hogy az alapadatok hiányosak, az összegyűjtött adatok nem teljesen megbízhatóak. Ennek leküzdésére csakis egy egységes és kötelező adatszolgáltatási rendszer kiépítése, valamint ehhez kapcsolódó számítógépes adatbázis létrehozása jelenthet megoldást.
Lomtalanítást az önkormányzat a bázis év óta egyszer végzett ill. szükség szerint végez.
A tervezés bázisát a 2002. évi adatok képezik.
II.1. A keletkező hulladékok típusa és éves mennyisége
A lerakóra bekerülő kommunális jellegű hulladék kb. 91%-a lakossági eredetű, 9 % a gazdálkodóktól és szolgáltatóktól származik. A lakosságszám, a keletkező hulladék mennyisége és aránya alapján megadható a hulladéktermelési lakos-egyenérték mutató, amely a tervezési területen 0,25 t/lakos/év körül alakul.
II.1.1 Nem veszélyes hulladékok
II.1. táblázat: A keletkező nem veszélyes hulladékok és éves mennyiségük (tonna/év)
| Hulladék | Mennyiség (t/év) |
| Karcag | Berekfürdő | |
| Ipari és egyéb gazdálkodói nem veszélyes hulladékok* | 24 | 40 |
| Mezőgazdasági és élelmiszeripari nem veszélyes hulladékok* | - | 7,5 |
| Települési szilárd hulladékok | 9500 | 35 |
| Települési folyékony hulladék | 4248 | 10 |
| Kommunális szennyvíziszap | 25169 | 500 |
| Építési, bontási hulladékok és egyéb inert hulladékok* | 35 | 8 |
| Összesen | 37913 | 600,5 |
*csak az önkormányzatok felelősségi körébe tartozó tevékenységekből keletkező hulladék mennyisége szerepel
Forrás: Adatlapok alapján
A fenti táblázat tartalmazza a vegyesen gyűjtött hulladék összes mennyiségét.
OLE OBJECTII.1.2. Szelektíven gyűjtött, kiemelten kezelendő hulladékáramok
II.2 táblázat: Az önkormányzat felelősségi körébe tartozó, a települési szilárd hulladéktól elkülönítetten gyűjtött, kiemelten kezelendő hulladékáramok és éves mennyiségük
| Hulladék | Mennyiség (t/év) |
| Karcag | Berekfürdő |
| Veszélyes hulladékok | PCB és PCT tartalmú hulladékok | 0,019 | - |
| Hulladékolajok | 1,871 | 0,1 | |
| Akkumulátorok és elemek | 0,933 | - | |
| Elektronikai hulladékok | 0,354 | - | |
| Egészségügyi hulladékok | 34,267 | - | |
| Égető salakjának hulladékai | 6,448 | - | |
| Vegyipari hulladékok | 0,005 | - | |
| Gépipari, gépek karbantartásából származó hulladékok | 2,24 | 0,1 | |
| Növényvédőszerek és csomagoló eszközei | 0,2 | - | |
| Nem veszélyes hulladékok | Csomagolási hulladékok* | 101,7 | - |
| Egyéb | 153,8 | - |
Forrás: adatlapok alapján
II.1.3. Csomagolási hulladékok
II.3. táblázat A csomagolási hulladékok és éves becsült mennyiségük Karcag és Berekfürdő közigazgatási területén
| Hulladék | Szelektíven gyűjthető becsült mennyisége (t/év) |
| Papír és karton csomagolási hulladék | 344,593 |
| Műanyag csomagolási hulladék | 75,974 |
| Fa csomagolási hulladék | 0,11 |
| Fém csomagolási hulladék | 14,4 |
| Üveg csomagolási hulladék | 6,5 |
| Textil csomagolási hulladék | 1,35 |
| Összesen | 442,927 |
Forrás: adatlapok alapján
A településen nem megoldott a szelektív hulladékgyűjtés, így a kiküldött adatlapok alapján becsült mennyiségek szerepelnek a táblázatban.
OLE OBJECT
II.2. Felhalmozott hulladékok típusa és mennyisége
A településen a cégektől, vállalkozásoktól kért információk alapján felhalmozott hulladékra adatot nem találtunk, így ezzel nem tudunk számolni.
Az illegálisan lerakott hulladékokat a mezőőrök folyamatosan jelzik és az Önkormányzat a tulajdonosokat felszólítja a lerakott hulladék elszállítására..
Vannak cégek, akik éves szerződést kötöttek az elszállítóval, de éven túli felhalmozódást itt sem jeleztek.
Berekfürdő területén 10 tonna illegális hulladék található a régi hulladéklerakó területén. A rekultiválást 2007. dec. 31-ig végre kell hajtani.
II.3 A településre beszállított és onnan kiszállított hulladékok típusa és éves mennyisége
A településre Berekfürdő területéről kerül beszállításra kommunális hulladék, zöld hulladék ételmaradék, melynek mennyisége szintén becsült érték, mivel itt sem megoldott a szelektív hulladékgyűjtés. Karcag területén a hulladékelszállítást a Karcag Városi Önkormányzat Városgondnoksága végzi.
A településről hulladék kiszállítás jelenleg csak veszélyes hulladék terén történik.
Amennyiben a szelektív gyűjtés bevezetésre kerül, úgy az újrahasznosítható hulladékok is kiszállításra ill. kezelésre kerülnek.
II.3.1 Nem veszélyes hulladékok
A településre kizárólag Berekfürdő közigazgatási területéről történik kommunális és folyékony hulladék beszállítás.
Berekfürdő területén szintén nincs megoldva a szelektív hulladékgyűjtés, így a hulladék válogatatlanul kerül a karcagi lerakóba. A táblázatban szereplő adatok becsült értékek. A kommunális és folyékony hulladék elszállítását a karcagi Városgondnokság végzi
II.4. táblázat A településre beszállított és onnan kiszállított nem veszélyes hulladékok (Berekfürdőről-Karcagra)
| Hulladék | Településre beszállított (t/év) | Településről kiszállított (t/év) |
| Települési szilárd hulladék | 35 | |
| Települési folyékony hulladék | 10 | |
| Építési-bontási hulladékok* | 8 | |
| Mezőgazdasági és élelmiszer-ipari nem veszélyes hulladékok,* | 7,5 | |
| Ipari és egyéb gazdálkodói nem veszélyes hulladékok* | 40 | |
| Összesen | 100,5 |
*csak az önkormányzatok felelősségi körébe tartozó tevékenységekből keletkező hulladék mennyisége szerepel
Forrás: Berekfürdői Önkormányzat adatszolgáltatása alapján
A lakosságnál keletkező veszélyes hulladék (elem, gyógyszer, olaj, stb.) a többi háztartási kommunális hulladékkal együtt ezideig a lerakóba került.
II.3.2. a településre beszállított és onnan kiszállított, kiemelten kezelendő hulladékáramok
II.5.1. táblázat: A településre beszállított és onnan kiszállított kiemelten kezelendő hulladékáramok
| Hulladék | Településre beszállított (t/év) | Településről kiszállított (t/év)* |
| Veszélyes hulladék | Hulladékolajok | 24,226 | |
| Akkumulátorok elemek | 84,28 | ||
| Állati tetemek | 60,0816 | ||
| Állatgyógyászati hulladékok | 0,0022 | ||
| Egyéb hulladék | 38,804 | ||
| Nem veszélyes hulladék | Csomagolási hulladékok összesen | ||
| Gumi |
Forrás: adatlapok alapján
OLE OBJECT
II.3.3. csomagolási hulladék
Csomagolási hulladékok
A 94/2002. (V.5) Korm. rendelet a csomagolási hulladékok kezelésének részletes szabályairól, mely részletes szabályozással foglalkozik.
Csomagolás: csomagolóanyag, eszköz, ill. olyan termék, áru befogadása, megóvása kezelése, szállítása érdekében felhasználnak
Csomagolási hulladék: hulladéknak minősülő minden csomagolás
A csomagolás lehet:
- fogyasztói
- gyűjtő
- szállítási
Csomagolási anyag lehet: műanyag, papír, karton, fém, fa, textil, üveg, kompozitok.
A kompozitok több különböző anyagból felépülő rendszerek, ahol az egyes összetevők kézzel vagy egyszerű eszközökkel nem választhatók szét.
Csomagolási típusok: palack, tároló, tartály, hordó, zsák, doboz, konténer, rekesz, raklap, szalag,
A kommunális hulladékban 35% körüli a részaránya a csomagolási hulladéknak az összes mennyiségen belül. Ezt alapul véve a településen 2002-ben 3337 t csomagolási hulladék képződött, és került lerakásra.
II.5.2. táblázat: A településre (Berekfürdőről Karcagra) beszállított és onnan kiszállított csomagolási hulladék és éves mennyiségük
| Hulladék | Településre beszállított (t/év) | Településről kiszállított (t/év) |
| Papír és karton csomagolási hulladék | ||
| Műanyag csomagolási hulladék | 7,5 | |
| Fa csomagolási hulladék | ||
| Fém csomagolási hulladék | ||
| Vegyes összetételű kompozit csomagolási hulladék | 7,5 | |
| Egyéb kevert csomagolási hulladék | ||
| Üveg csomagolási hulladék | 100 | |
| Textil csomagolási hulladék | ||
| Összesen | 115 |
Forrás: az önkormány által szolgáltatott becsült adatok
OLE OBJECT
II.4. A tervezési terület éves hulladékmérlegének bemutatása
II.4.1. Nem veszélyes hulladékok
Az előírások alapján a tervezési időszak 6 évre szól, az időközben bekövetkező változtatásokra tekintettel a terveket kétévente felül kell vizsgálni.
A tervezési időszak alatt a következő értékváltoztató tényezőkkel kell számolni:
Ipari tevékenység fokozódása
Mezőgazdasági tevékenység csökkenése
Lakosság lassú fogyása
Szelektív hulladékgyűjtés elindítása
II.6. táblázat a Nem veszélyes hulladékok kezelésének bemutatása
| Hulladék | Hasznosítás | Égetés | Lerakás | Egyéb kezelt |
| % | t/év | % | t/év | % | t/év | % | t/év | |
| Települési szilárd hulladék | 100 | 9535 | ||||||
| Települési folyékony hulladék | 100 | 4248 | ||||||
| Építési bontási hulladék | 100 | 43 | ||||||
| Mezőgazdasági és élelmiszeripari nem veszélyes hulladék | 100 | 7,5 | ||||||
| Kommunális szennyvíziszap (víztelenítés előtt) | 100 | 25169 | ||||||
| Ipari és gazdálkodói nem veszélyes hulladék | 100 | 64 | ||||||
| Összesen | 7,5 | 9642 | 29437 |
Forrás: becsült adatok
II.4.2. Kiemelten kezelendő hulladékáramok
II.7. táblázat: az önkormányzat felelősségi körébe tartozó kiemelt hulladékáramok kezelési arányainak bemutatása
| Veszélyes hulladék | Hasznosítás | Égetés | Lerakás | Egyéb kezelt |
| % | t/év | % | t/év | % | t/év | % | t/év | |
| Hulladékolajok | 100 | 52 | ||||||
| Akkumulátorok és szárazelemek | 100 | 84 | ||||||
| Elektromos és elektronikai hulladékok | 100 | 0,6 | ||||||
| Egészségügyi hulladékok | 100 | 18 | ||||||
| Állati eredetű hulladékok | 40 | 240 | 40 | 240 | 20 | 120,1 | ||
| Növényvédőszerek és csomagoló eszközei | 100 | 0,9 | ||||||
| Egyéb hulladékok | 100 | 34 | ||||||
| Nem veszélyes hulladékok | ||||||||
| Csomagolási hulladékok összesen | 100 | 446 | ||||||
| Gumi | ||||||||
| Biomassza | 100 | 154 | ||||||
| Egyéb hulladék | 100 | 3568 |
Forrás: becsült adatok
A településen keletkező állati eredetű hulladékok az erre kijelölt helyen, a gyepmesteri telepen kerülnek begyűjtésre. A tetemek elszállítását és ártalmatlanítását az ATEV RT. végzi.
A Kátai Gábor kórház területén PIROTHERM CV-1 hulladékégető berendezés üzemel, napi 150-200 kg veszélyes hulladék kerül elégetésre. Az égető-berendezésében a veszélyes hulladékok ártalmatlanítása mellett energiahasznosítás is megvalósul.
III. Hulladékkezeléssel kapcsolatos műszaki követelmények bemutatása
Hulladék átvételével kapcsolatos követelmények
- a hulladéklerakót körülvevő környezet védelme,
- a környezetvédelmi rendszerek védelme,
- a hulladéklerakón belüli kívánatos hulladékstabilizálódási folyamatok védelme,
- az emberi egészség veszélyeztetése elleni védelem.
- a lerakásra kerülő hulladék összetételének ismerete,
- a lerakásra kerülő hulladék biológiailag lebontható szerves anyag mennyiségének korlátozása,
- a szerves hulladék komponensek biológiai lebonthatóságával kapcsolatos követelmények betartása,
- egyes meghatározott védelmi követelmények teljesíthetőségével kapcsolatban a kockázatos anyagok mennyiségére vonatkozó korlátozások,
- a hulladék és a keletkező csurgalékvíz összetételének ismerete.
A hulladék vizsgálatának és átvételének általános szabályai
Helyszíni ellenőrző vizsgálat. Ez gyors ellenőrző módszerekből áll, amelyek célja megerősíteni, hogy a hulladék azonos e a lerakó engedélye szerint átvehető és a kísérő okmányban leírt hulladékkal. A helyszíni ellenőrző vizsgálat a hulladékszállítmány szemrevételezéssel történő átvizsgálásából, szükség szerint reprezentatív mintavételből áll a hulladéklerakón való kirakás előtt és után.
Mintavétel hulladékból
A hulladékból történő mintavételt és vizsgálatokat az érvényes szabványosított módszerek alapján kell végezni.
A hulladéklerakó jelenleg az alábbi védelemmel van ellátva:
Műszaki védelemmel ellátott lerakómedence
A hulladéklerakó telepen belül a depóniatér, mint telepítési terület 4-es talajosztályba I. építési osztályba tartozik. Az I-es építési osztály előírásainak megfelelően a depóniatér műszaki védelemmel, fólia (2 mm vastagságú CARBOFOL PEHD 305 típusú) szigeteléssel épült. A depóniatérre hullott csapadékvíz összegyűjtésére és kivitelezésére drénhálózat, valamint drénvízgyűjtőakna épült. A külső csapadékvíz elvezetésére övárok került kialakításra.
Veszélyeshulladék-tároló konténer
A Karcag Városi Önkormányzat 2/287-7/98. leirata alapján a szilárdhulladék-lerakó telep háztartási veszélyes hulladékot nem fogad. Így jelen dokumentáció nem foglalkozik a háztartási veszélyes hulladékoknak a 98/2001. (VI.15.) Kormányrendelet szerinti gyűjtésével, átvételével, nyilvántartásával, keletkezésével, átmeneti tárolásával, majd ezt követően a végleges ártalmatlanítás helyére történő elszállításával.
Ellenőrzési és megfigyelési eljárások, valamint nyilvántartási kötelezettség az üzemeltetési fázisban
- Meteorológiai adatok gyűjtése
- Kibocsátási adatok: víz, csurgalékvíz
- Az üzemeltetőnek a felszín alatti víz és a földtani közeg védelmére vonatkozó megfigyelési és ellenőrzési eljárásokkal kapcsolatos kötelezettségei
- A hulladéklerakó helyleírása: a hulladéklerakó adatai (az üzemeltető kötelezettsége)
- a lerakott hulladék által elfoglalt hulladéklerakó-terület és a szabad hulladéklerakó-terület,
- a lerakott hulladék mennyisége (térfogata),
- a lerakott hulladék típusai,
- az egyes, elkülöníthető hulladéktípusok lerakásának ideje, időszaka,
- a lerakási technológia ismertetése,
- elepülési hulladék lerakása esetén a szervesanyag csökkenés mértéke az előző évben lerakott mennyiség szervesanyag tartalmához viszonyítva, %-os meghatározással,
- hulladéklerakóban még rendelkezésre álló befogadóképesség számítása,
- az elsődleges technológiai építmények és berendezések (tárolóterek, műtárgyak) műszaki állapota és állapotváltozása,
- a hulladéklerakók szivárgásának megfigyelésére szolgáló eszközök, berendezések működőképessége,
- a biztonsági célokat szolgáló létesítmények és berendezések, vízelvezető és vízkezelő rendszerek működőképessége.
5/2002. (X. 29.) KvVM rendelet a települési szilárd hulladék kezelésére szolgáló egyes létesítmények kialakításának és üzemeltetésének részletes műszaki szabályairól
a) a hulladékgyűjtő sziget (gyűjtősziget),
b) a hulladékgyűjtő udvar (hulladékudvar),
c) az átrakóállomás, valamint
d) a válogatómű
A hulladékgyűjtő udvar és gyűjtősziget a kevert hulladék egyidejű begyűjtése mellett a közszolgáltatás részeként üzemeltethető.
A hulladékgyűjtő udvar, az átrakóállomás és a válogatómű működését üzemeltetési szabályzatban kell rögzíteni, amelynek tartalmazni kell az alábbiakat:
- az adminisztráció során, a beszállítást, a hulladékfajták mennyiségét és minőségét
- a hulladékkezelés rendjét,
- a munkavégzés, munkavédelem rendjét
- a tűzvédelmi szabályokat,
- a nyitva tartásra vonatkozó előírásokat.
A hulladékgyűjtő udvarok és gyűjtőszigetek működési rendjéről az önkormányzat, ill. az üzemeltető tájékoztatja a lakosságot.
A tájékoztatásnak minimum a következő információkat, adatokat kell tartalmazni:
- a háztartásokban keletkező hulladékok átlagos mennyisége és összetétele,
- a hulladékgyűjtő udvarban leadható, illetőleg a gyűjtőszigeten elhelyezhető hulladék fajtái, mennyisége, (6. sz. melléklet)
- a létesítmények működési feltételei (szállítás, nyitva tartás, ingyenesség stb.),
- a létesítmények használatának előnyei,
- a káros környezeti hatások megelőzésének módjai,
- a hasznosítás lehetőségei, azok várható gazdasági hatásai.
A hulladékgyűjtő sziget
A hulladékgyűjtő sziget kialakításakor az alábbi előírásoknak kell eleget tenni:
- szabványos, erre a célra gyártott speciális edényzettel kell ellátni, minimum három hasznosítható hulladék elkülönített begyűjtését kell biztosítani
- elhelyezés lehet közterületen, lakóövezetben, kereskedelmi egységek közelében úgy, hogy gyalogosan megközelíthető legyen, a közúti forgalmat ne veszélyeztesse
- a kihelyezett edényzet zárható, bedobó nyílással ellátott, a gyűjtőjárműhöz illesztett rendszerű legyen;
- a kialakítását úgy kell megvalósítani, hogy a gyűjtőedényzet célgéppel üríthető legyen.
- Gyűjtőszigetet akkor lehet kialakítható, ha az ott begyűjtött hulladékok további kezelése biztosított.
- begyűjtött hulladékot a gyűjtősziget üzemeltetőjének a gyűjtősziget edényzetéből rendszeresen kell ürítenie, vagy az edényzetet kell cserélnie.
- A hulladékgyűjtő sziget edényzetének rendszeres tisztításáról, karbantartásáról és szükség szerint történő cseréjéről az üzemeltetőnek kell gondoskodni.
Hulladékgyűjtő udvar alakítható ki
- az elkülönítetten gyűjtött települési szilárd hulladék, valamint a veszélyes hulladék átvételére vonatkozó jogszabály betartásával,
- a begyűjtött hulladék rendszeres elszállításig történő szelektív tárolására,
- a begyűjtött hulladék további kezelésre történő átadására.
Hulladékgyűjtő udvar létesítésénél a hulladékbegyűjtés szempontjai:
- a településszerkezet, ellátandó lakosok, infrastruktúra
- a lakosság által elfogadható elhordási távolság
- a begyűjtendő hulladékok köre
- a begyűjtendő hulladékok mennyisége, összetevői
- a közszolgáltatás és a begyűjtési rendszer kialakításának feltétele
- a begyűjtött hulladékok további kezelésének megvalósíthatósága
- a hulladékhasznosítás lehetőségei
- a hulladékgyűjtő udvar és az ártalmatlanító hely kapcsolata
- gazdaságossági szempontok.
A hulladékgyűjtő udvarban az alábbi hulladékok gyűjthetők:
- a települési szilárd hulladék hasznosítható összetevői,
- nagydarabos hulladék (lom),
- a lakosságnál keletkező veszélyes hulladék,
- nem lakosságtól származó kis mennyiségű veszélyes hulladékok,
- a lakosságnál keletkező 1 m3-t meg nem haladó építési, bontási hulladék.
A hulladékok erre a célra kihelyezett szabvány gyűjtőedényben vagy konténerben helyezhetők el.
A gyűjtőedényeken fel kell tüntetni a tárolandó hulladékfajtát.
Gyógyszerhulladék (EWC kód: 20 01 31 és 20 01 32) zárt épületben, konténerben, lezárt gyűjtőedényben gyűjthető be.
A biológiailag lebomló szervesanyag-tartalmú hulladék és az építési, bontási hulladék nyílt téren elhelyezhető, erre a célra kialakított edényzetben. A csurgalékvíz kezeléséről, összegyűjtéséről és elszállításáról gondoskodni kell.
A begyűjtött hulladék 1 éven túl a hulladékgyűjtő udvaron nem tartható. A biológiailag lebomló hulladékokat pedig legfeljebb 1 hétig, zárt körülmények között lehet a hulladékgyűjtő udvaron tartani.
IV. Az egyes hulladéktípusokra vonatkozó speciális intézkedések
Állati hulladékok
71/2003. (VI. 27.) FVM rendelet
az állati hulladékok kezelésének és a hasznosításukkal készült termékek forgalomba hozatalának állat-egészségügyi szabályairól
Állati hulladékok osztályba sorolása
Az állati hulladékot veszélyességük, kezelésük szempontjából 3 osztályba sorolandók:
Az 1. osztályba sorolt állati hulladékok:
- a beteg vagy betegségre gyanús állatok hullái
- a mezőgazdasági és haszonállatoktól eltérő és a vadon élő állatok hullái, különösen a kedvtelésből tartott állatok hullái
- az emberre vagy állatokra átvihető betegségekkel fertőzött állatok hullái
- az 1. osztályba sorolt állati hulladéknak 2. osztályba vagy a 3. osztályba sorolt állati hulladékkal, illetve mindkettővel alkotott keveréke.
A 2. osztályba sorolt állati hulladékok a következők:
- trágya, hígtrágya;
- minden állat bendő és béltartalma;
- elhullott, leölt, halva született állat testrészei
- normál vágással levágott kérődzők vére;
- vegyi szennyezett vagy állatgyógyászati készítmények maradványait tartalmazó élelmiszerek;
- a lámpázás után ki nem kelt tojás;
- a 2. osztályba sorolt állati hulladéknak a 3. osztályba sorolt állati hulladékkal alkotott keverékei;
A 3. osztályba sorolt állati hulladékok :
- emberi fogyasztásra nem alkalmas húsok
- a hatósági állatorvosi vizsgálat alapján levágásra alkalmasnak minősített állatok irhája, bőre, patája, szarva, tolla, a sertés sörtéje, valamint a nem kérődző állatok vére;
- állati eredetű, emberi fogyasztásra szánt élelmiszerek, melyek kereskedelmi okokból nem hoztak kereskedelmi forgalomba és nem jelentenek kockázatot az élő állatokra és az emberre
- ejtermék, mely emberi fogyasztásra alkalmatlan
- hal, mely emberi fogyasztásra alkalmatlan
- a lámpázáskor kiselejtezett keltetői tojás és a tojáshéj, amely nem jelent fertőzési kockázatot emberek vagy állatok számára;
- élelmiszer-hulladék, kivéve a nemzetközi utasforgalomból származó élelmiszer-hulladékot.
Az 1. osztályba sorolt állati hulladék kezelése
Az 1. osztályba sorolt állati hulladékot égetőműben égetéssel kell ártalmatlanítani. Az 50 kg-nál kisebb kedvtelési célból tartott elhullott állatok tetemeit saját telken a szomszéd telek határvonalától 1,5 m-re elföldelheti. Ennek feltétele, hogy a felszín alatti víz mindenkori maximális nyugalmi vízszintje és az elföldelés mélységi szintje között legalább 1,0 méter távolság legyen
A 2. osztályba sorolt állati hulladék kezelése
A 2. osztályba sorolt állati hulladékok ártalmatlanítását kezelését az állategészségügyi állomás által engedélyezett kezelő és feldolgozó üzemek végezhetik.
A 3. osztályba sorolt állati hulladék kezelése
A 3. osztályba sorolt állati hulladékok ártalmatlaníthatóak égetőműben, hasznosíthatóak kezelő és feldolgozó üzemben, állateledelt és műszaki terméket gyártó üzemben, valamint komposztáló üzemben.
Hulladékolajok
4/2001. (II. 23.) KöM rendelet
a hulladékolajok kezelésének részletes szabályairól
Az a természetes személy, gazdálkodó szervezet, külföldi vállalkozás akinél veszélyes hulladék keletkezik tevékenysége során és a keletkező veszélyes hulladékot nem jogszabályban előírtaknak megfelelően tudja kezelni, az köteles a tevékenység végzésére jogosult gazdálkodó szervezetnek kezelésre átadni.
A hulladékolaj begyűjtésére, hasznosítására és ártalmatlanítására csak a környezetvédelmi hatóság engedélyével rendelkező gazdálkodó szervezetek jogosultak, a jogszabályokban előírt feltételek teljesítése mellett.
A munkahelyi és az üzemi gyűjtés, tárolás, begyűjtés és szállítás során a hulladékolaj birtokosa hulladékolaját nem keverheti össze más veszélyes hulladékokkal.
Elemek akkumulátorok
9/2001. (IV. 9.) KöM rendelet az elemek és akkumulátorok, illetve hulladékaik kezelésének részletes szabályairól
Az elhasználódott kiselejtezett elemeket a kommunális hulladéklerakóba elhelyezni tilos. Ezek gyűjtése külön elhelyezett gyűjtőedényben történhet.
Az elemek és akkumulátorok birtokosai kötelesek az általuk használt hulladékká vált elemeket, akkumulátorokat külön gyűjtőedényben gyűjteni és azt az ártalmatlanításra vagy kezelésre jogosult gazdálkodó szervezetnek átadni.
A gyártó, illetve forgalmazó köteles biztosítani a hulladékká vált elemek és akkumulátorok visszagyűjtését.
A fogyasztói forgalomba hozatal helyén a gyártó által kihelyezett savnak ellenálló gyűjtőedényt, konténert kell elhelyezni, melynek fedele csak a gyűjtést végző gazdálkodói szervezet megbízottja által nyitható fel.
Az elemeket és akkumulátorokat az elkülönített gyűjtésre vonatkozóan a jogszabályban előírt jelöléssel el kell látni.
Egészségügyi hulladék
1/2002. (I. 11.) EüM rendelet
az egészségügyi intézményekben keletkező hulladék kezeléséről
Egészségügyi hulladék:
az egészségügyi ellátásban keletkező humán biológiai anyagok, veszélyes hulladékok és a települési hulladéknak megfelelő hulladékok;
veszélyes hulladék
az egészségügyi ellátásban keletkező veszélyes hulladékok a 18 01 06 kódszámú veszélyes anyagokat tartalmazó vagy abból álló vegyszerek, a 18 01 08 kódszámú citotoxikus és citosztatikus gyógyszerek és a 18 01 10 kódszámú fogászati célokra használt amalgám hulladékai;
különleges kezelést igénylő (fertőző) 18 01 03 kódszámú hulladékok:
Azok a használt éles, hegyes eszközök, amelyek szúrt vagy vágott sérülést okozhatnak, fertőző mikroorganizmusokkal szennyezettek vagy feltételezhetően szennyezettek (injekciós tűk, injekciós fecskendők tűvel, infúziós és transzfúziós szerelékek, vágó, szúró, éles eszközök, ampullák, tárgylemezek, egyéb eszközök),
A Kátai Gábor kórház területén PIROTHERM CV-1 hulladékégető berendezés üzemel, napi 150-200 kg veszélyes hulladék kerül elégetésre.
Biológiailag lebomló és komposztálhaló hulladékok
A 23/2003. (XII.29.) KvVM . a biohulladékok kezeléséről és komposztálás műszaki követelményéről szó rendelet vonatkozó részei
Fontosabb meghatározások:
Biohulladék:
Minden olyan növényi és állati eredetű szerves hulladék, amely aerob v. anaerob úton biológiailag lebomlik vagy lebontható (7. sz. melléklet)
Zöld hulladék:
Olyan növényi hulladék, amely kertekből, parkokból származik (fanyesedék, ág, gally, fű, lomb, fűrészpor, faforgács)
Komposztálás:
Elkülönítetten gyűjtött biohulladék ellenőrzött körülmények között, oxigén jelenlétében történő autotermikus és termofil biológiai lebomlása, mikro- és makroorganizmusok segítségével
Házi komposztálás:
A saját tevékenységből származó biohulladék (konyhai nyers növényi hulladék) saját kertben (környezeti nevelési céllal iskolák, óvodák kertjében) történő komposztálással
A 10000 főnél nagyobb lélekszámú településeken 2008-ig létre kell hozni a hulladékok csökkentése érdekében a telepi komposztálókat.
A komposztálás lehet:
- nyitott prizmás
- félig zárt
- zárt rendszerű statikus építményű.
A komposztáló telep műszaki felszereltsége
A komposztáló telep 3 területi egységnél:
1.) előkezelő tér
2.) komposztáló tér
3.) utókezelő tér
Biztosítani kell a csurgalékvíz elvezetését.
A szerves hulladékokat az előkezelőbe kell szállítani, a hulladékok kezelése a komposztáló téren kell, hogy történjen. A komposztáló tér területén a 3 komposztálási mód közül a leghatékonyabb kerüljön kialakításra.
A biohulladék, aprított zöldhulladék, illetve egyéb szerves hulladékok (kivéve pl. szennyvíziszapok) térfogattömege: 0,6 t/m3. A komposztáló-prizmák méretezését legpontosabban a hulladékok térfogata alapján lehet elvégezni.
Táblázat az egyes komposztálási módszerek gyakoriságára
| hőmérséklet | Kezelés időtartama | Forgatás gyakorisága |
| Prizmakomposztálás (1) | 55 C | 2 hét | 5 |
| Prizmakomposztálás (2) | 65 C | 1 hét | 2 |
| Zárt rendszerű komposztálás | 60 C | 1 hét | - |
Forrás: a 23/2003. (XII.29.) KvVM r. szerint
A fenti táblázat a vonatkozó jogszabály tartalmazza, ettől természetesen az egyedi jellemzők miatt eltérés lehetséges, de ez csak a poptos körülmények illetve az összetételt követően (labor vizsgálat stb..)állapítható meg.
Káros hatás, veszély elleni védelem
Be kell tartani a védőövezetet, olfaktorális módszerrel értékelni a bűzhatást.
Intézkedést kell tenni az alább felsorolt veszélyforrásokra:
- poremisszió
- szél által elhordott anyagok
- zaj, közlekedés
- rágcsálók
- káros gázok képződése
- tűz
Ellenőrzés
A komposztálási folyamatot rendszeresen ellenőrizni kell, az ellenőrzésről feljegyzést szükséges készíteni.
Karcag városban a lakosság számából kalkulált komposztáló megvalósításának költsége:
| Kapacitás tonna/év | Nyitott rendszerű, forgatásos prizmás komposztáló Fajlagos beruházási költség Ft/tonna/év | Szemipermeáblis membránnal takart komposztáló Fajlagos beruházási költség Ft/tonna/év |
| 1001 - 2000 | 21 000 | 16 000 |
Forrás: Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium Környezetvédelmi Hivatalának közleménye, Segédlet a helyi hulladékgazdálkodási tervek készítéséhez
Gumiabroncsok
A kommunális hulladéklerakóban 2006 év után nem helyezhetők el gumiabroncsok. A hasznosítás fontos feladat - igaz a területen nincs adat gumihulladékra, de a későbbiekben bármikor megjelenhet-.
Kiselejtezett gépjárművek
2005 január 1. után a forgalmazó köteles biztosítani a kiselejtezett gépjárművek visszavételét és hasznosítását, azok kezelését megoldani. -A területen ilyen jellegű hulladékkal kapcsolatos probléma sem jelentkezett-.
Építési és bontási hulladék
45/2004. (VII. 26.) BM-KvVM együttes r. az építési és bontási hulladék kezelésének szabályairól, mely lehetővé teszi a hulladék anyagában történő hasznosítását és hulladéklerakóban történő kezelését. Erre célszerű megoldás az inert hulladéklerakó kialakítása. Az ott elhelyezhető hulladékok listáját a 8 sz. melléklet tartalmazza.
Az építési és bontási hulladék mennyiségének maghatározását, kezelésének igazolását a hatósági engedélyezési eljárás során, a munkálatok megkezdése előtt kell benyújtani az illetékes hatóságnak.
V. Hulladékok kezelésére feljogosított vállalkozások ismertetése
A településen a hulladékot az önkormányzat tulajdonában és kezelésében levő Városgondnokság végzi. A hulladékszállítás 2 db IFA konténerszállítóval, és 2 db zárt kukásautóval történik .A hulladéklerakón 1db HANOMAG CL 240 típusú kompaktor végzi a földtakarást.
A szelektív hulladékgyűjtés bevezetésével egyidejűleg korszerű, a szelektív konténerek szállítására, ürítésére alkalmas szállító járművek kerülnek beszerzése.
A jelenleg működő kommunális hulladéklerakó telep kapacitása 1 millió m3 települési kommunális hulladék befogadására lett tervezve. A lerakó I. rétege van tömörítve 50 cm-enként 15 cm-es földréteggel, a II. rétegbe nem rég kezdték el hordani a hulladékot.
A kihasználtságát tekintve a lerakó alkalmas lenne a környező települések (Kisújszállás, Kunmadaras, Kenderes, Kunhegyes) hulladékának befogadására.
V.1. Hulladékok gyűjtése szállítása
A területen kommunális hulladék begyűjtésre és szállításra jogosult szervezet: Karcag Város Önkormányzat tulajdonában és kezelésben levő Városgondnokság.
A települési szilárd hulladéklerakóba kizárólag kommunális hulladék kerülhet lerakásra. A 110 l-es gyűjtőedényzetekben gyűjtött hulladékok elszállítását heti egyszeri rendszerességgel végzik. A konténeres elszállítás igény szerint történik.
A település minden része be van vonva a hulladék elszállításba, ellátatlan terület nincs.
A településen jelenleg még nem megoldott a szelektív gyűjtés de tervbe van véve
/lsd. VI. célok/.
V.8. táblázat: A veszélyes és nem veszélyes hulladékokat begyűjtő szervezetek
| Hulladék | Begyűjtő, szállító neve Eng. száma | Székhely | Begyűjtött hulladék mennyiség (t/év) | Begyűjtő kapacitása t | Begyűjtésre használt szállítóeszköz | Kezelő megneve-zése |
| Kommunális nem veszélyes hulladék | Kacag Városi Önkormányzat Városgondnoksága 1587-5/203 | Karcag, Villamos u. 109. | 1632,785 | 3,2 | kukás gépkocsival, -szemétgyűjtő konténerrel, -billenő puttonyos teherautóval | Karcag Város Önkor-mányzat Városgond-noksága |
| Csomagolási hulladék | MÉH | 14,7 |
| Veszélyes hulladék |
| Hulladékolajok | GÉGOL BT II 47842/2002 | 2531 Tokod, Sashegyi u.2. | 1,85 | |||
| Desing kft H-1234/E/2002 | 8,98 | Begyűjtő járattal | ||||
| MOL RT | 0,87 | Begyűjtő járattal | ||||
| Beregi Zöldvonal Kft | 0,177 | Begyűjtő járattal | ||||
| Akkumuláto-rok, elemek | Ferro-Metál Kft 330-3/2002 | Karcag | 104,97 | |||
| Állati tetem | ATEV RT 1257/-2/99 | Debrecen | 60,0816 | Begyűjtő járattal | ||
| Vegyipari, gyógyszeripari és műanyagipari | STERCOR KFT | Kecskemét | 0,05 | Begyűjtő járattal | ||
| Irodatechnikai hulladék | Zöldrügy kft 14/1429/11/ 2003 | Hajdúböször-mény | 0,002 | Begyűjtő járattal | ||
| Szennyezett csomagolási hulladék | Zöldrügy kft 14/1429/11/ 2003 | Hajdúböször-mény | 0,065 | Begyűjtő járattal | ||
| HAJDÚKOM KFT Ht.205/32/2002 H 1228/2001/2 H 483/3/2001 | Debrecen | 0,318 | Begyűjtő járattal | |||
| Rávisz 96 KFT | 11,9 |
| Növényvédő-szeres göngyöleg | Palota Környezetvédelmi Kft KF30807/3/1197/4 | Budapest, XV. Ker. Szántóföld u. 2-4. |
Forrás: adatlapok alapján
V.1.2. A területen folytatott hulladékkezelési (-hasznosítási,- ártalmatlanítási) tevékenység általános ismertetése
A Berekfürdő területén a kommunális hulladék begyűjtését és szállítását szerződés alapján 2001 év óta Agócs László (Berekfürdő, Váczi M. u. 1.) végzi.
Kezelőtelep adatai:
Cím: 5300 Karcag, Sáfránylóger
HRSZ: 02148/18
Tulajdonos: Karcag Város Önkormányzat
Üzemeltető: Városi Önkormányzat Városgondnoksága
KSH szám: 28103
V.9. táblázat: A hulladékkezelő telep bemutatása
| Kezelő vállalkozások megnevezése | Kezelési kód | Kezelt hulladék | Kapacitás (t/év) | kihasználtság |
| Városgondnokság | D5 | Kommunális hulladék | 25.000 | 25% |
Forrás: az Önkormányzat adatszolgáltatása alapján
OLE OBJECT
V.10 táblázat: Engedélyezett, illetve hosszabbtávon tovább működő lerakók bemutatása
| Telephely | Lerakó típusa | Gyűjtési körzet | Lerakott hulladék | Lerakott hulladék-mennyiség (össz. mennyiség) | Engedé-lyezett kapacitás laza m3 | Potenciális szabad kapacitás |
| Karcag | Kommunális hulladék | Karcag-Berekfürdő | Települési kommunális hulladék | 45.000 | 1 millió | 75 % |
Forrás: az Önkormányzat adatszolgáltatása alapján
V.1.3. A felhalmozott hulladékok tárolásának, helyzetének ismertetése
V.11. táblázat: Engedély nélküli, illegális lerakók, használaton kívüli vagy nem megfelelő műszaki védelemmel rendelkező lerakók és az ott levő hulladékok mennyisége
| Helyszín | Lerakott hulladék megnevezése | Lerakott hulladék mennyisége |
| Berekfürdő | Kommunális hulladék | 352,940 t |
Forrás: az Önkormányzat adatszolgáltatása alapján
Berekfürdőről 2001 évtől kezdődően a Agócs László szállítja el a kommunális hulladékot. A berekfürdői hulladéklerakó rekultiválásra vár, melynek a tervei már elkészültek és felszámolásra kerül a hulladéklerakó.
V.2. A települési szilárd hulladékgazdálkodás
V.2.1. A másodnyersanyag-visszanyerés és hasznosítás arány a tervezési területen
Az önkormányzatnak nem közvetlen feladata a hasznosítás, de a hasznosítási arányok eléréséhez szükséges feltétel és a lerakási költségek várható emelkedése indokolttá teszi a szelektív hulladékgyűjtés bevezetése és az egyes hulladéktípusok lerakására vonatkozó szabályozást, tiltást.
A települési szilárd hulladékból történő nyersanyag-visszanyerés céljából biztosítani kell az újrahasznosítható papír-, fém-, üveg-, műanyaghulladék többitől történő elkülönített gyűjtését.
Ennek legfontosabb feltétele a szelektív infrasrtuktúra biztosítása, hulladékgyűjtő szigetek kialakítása, konténerek biztosítása.
Fontos feladat a hasznosítási lehetőségek feltérképezése, melyek még gazdaságosan szállítható távolságon belül fogadni képesek a szelektíven gyűjtött hulladékot.
Fel kell mérni azokat a területi ill. országos begyűjtő rendszereket, amelyek a településről elérthetők és tudják fogadni a szelektíven gyűjtött hulladékot.
V.12. A területen a települési hulladék részeként keletkező biológiailag lebomló szerves hulladék mennyisége, és ebből lerakásra kerülő mennyiség
| Telephely | Kezelés módja | Kezelt hulladék | Kezelt hulladék becsült mennyisége (t/év) |
| Karcag hulladéklerakó | Lerakás | Zöld hulladék | 4 |
| Karcag hulladéklerakó | Lerakás | biomassza | 7 |
| Nagykun-Víz és Csatornamű Kft | Lerakás | Települési folyékony hulladék | 4248 |
| Gyepmesteri telep | Gyűjtés | Állati tetem | 120 |
Forrás: becsült érték, adatlapok alapján
V.3. A települési folyékony hulladékkal való gazdálkodás
A program környezetvédelmi szempontból szeretné elősegíteni, hogy (25/2002. (II. 27.) Korm. rendelet a Nemzeti Települési Szennyvíz-elvezetési és -tisztítási Megvalósítási Programról, valamint a 174/2003. (X. 28.) Korm. rendelet a közműves szennyvízelvezető és -tisztító művel gazdaságosan el nem látható területekre vonatkozó Egyedi Szennyvízkezelés Nemzeti Megvalósítási Programjáról) a nem csatornázott területeken élők szennyvizeinek, illetve a települési folyékony hulladékainak kezelését is megfelelő műszaki színvonalú berendezésekben, létesítményekben végezzék.
A létesítéséhez külső források is igénybe vehetők. A program 2015-2020-ig megvalósuló fejlesztésekre vonatkozik, és az alább felsorolt szennyvíztisztítást szolgáló létesítményeket, építményeket határozza meg:
Egyedi szennyvízkezelésre lehatárolt terület:
Külön jogszabály szerint lehatárolt, a közműves szennyvízelvezetéssel el nem látható települések és településrészek területe, ahol egyedi szennyvízkezelést kell alkalmazni, mivel a szennyvízkibocsátás nem eléggé koncentrált ahhoz, hogy a közműves szennyvízelvezetés és -tisztítás megvalósítása gazdaságos legyen és a szennyvízcsatornázást környezetvédelmi szempontok sem indokolják.
Egyedi szennyvízkezelés
Az egyedi szennyvízkezelésre lehatárolt területeken olyan egyedi szennyvízkezelési létesítmények (építmények) alkalmazása, amelyek 1-25 lakosegyenértéknek (főnek) megfelelő települési szennyvíz tisztítását és/vagy végső elhelyezését, illetve átmeneti gyűjtését, tárolását szolgálják. Ezek a környezetvédelmi és vízgazdálkodási szempontoktól, illetve a beépítési szokásoktól függően lehetnek: az egyedi szennyvíz-elhelyezési kislétesítmények, az egyedi szennyvíztisztító kisberendezések és az egyedi zárt szennyvíztárolók. Az egyedi szennyvízkezelési létesítmények (építmények) karbantartása során keletkező folyadék, iszap és építőanyag hulladékok elszállítását és kezelését külön jogszabály szerint kell végezni
Egyedi szennyvíztisztító kisberendezés
Olyan létesítmény (építmény), amely a települési szennyvizek nem közműves elvezetésére-tisztítására és elhelyezésére szolgál, a közműves szennyvízelvezetéssel és -tisztítással egyenértékű környezetvédelmi megoldást biztosít. A szennyezőanyagok lebontását energiabevitel segítségével végző egyedi szennyvíztisztító kisberendezésnek biztosítania kell a szennyvizek szennyezőanyag-tartalmának külön jogszabályban előírt mértékű eltávolítását, akár felszíni víz, akár a földtani közeg a befogadó.
Egyedi zárt szennyvíztároló
Olyan létesítmény (építmény), amely egy vagy több, zártan és vízzáróan kialakított medencéből áll; a szennyvizek ártalommentes gyűjtésére és a szennyvízből keletkező települési folyékony hulladék időszakos tárolására szolgál; az ebben gyűjtött települési folyékony hulladék ártalommentes elhelyezése a rendszeres elszállítás a hulladékgazdálkodásra vonatkozó külön jogszabályok szerinti további kezelés után biztosított;
Szakszerű egyedi szennyvízkezelés
Az ingatlanokon épülő egyedi szennyvízkezelő létesítmények megvalósításának, valamint működtetésének szervezett és rendszeresen ellenőrzött módon, a Települési Szennyvízkezelési Program keretében történő biztosítása, különös tekintettel a meglévő létesítmények műszaki felülvizsgálatára, felszámolására, az új létesítmények tervezésére, kivitelezésére, az üzemeltetésre, a karbantartásra, a felújításra, a nyilvántartásra, továbbá a használattal összefüggő szakvélemény készítésre, a szerződéskötésre, adatszolgáltatásra, díjbeszedésre;
V.3.1. A településen keletkező települési folyékony hulladék mennyisége, lerakóhelyi gyűjtés
A végátemelőtől (Keleti úti) Ø 300mm KMPVC nyomóvezetéken keresztül jut a szennyvíz a tisztítótelepre. A tisztítótelep csurgalékvizei, valamint a város szennyvízének egy része a régi telep fogadó aknájába jut, ahonnan átemeléssel kerül a technológiai sor elejére.
A szennyvíztisztítás első fázisát a mechanikai tisztítóegység végzi. Az iker kialakítású vasbeton műtárgy 2db rácsot, 2db homokfogót és a Pasrhall csatornát foglalja magába. A szennyvíz további mechanikai tisztítását a Dorr típusú előülepítő medence végzi. A mechanikailag előtisztított szennyvíz eleveniszapos levegőztető medencébe gravitációs úton jut. A medence 2x480m3-es és 1x240m3-es térfogatú egységekből áll. A 2x 480m3-es egység az előülepítőről elfolyó szennyvíz levegőztetésére szolgál. Az oxigén bevitelt 8db Ø 1200mm függőleges tengelyű rotor, valamint 4db Flygt Flo-get végzi.
Az utóülepítő (Dorr rendszerű Ø 25m) végzi el a levegőztetett szennyvíz és az iszap fázis szétválasztás feladatát. Amennyiben szakhatóság külön előírja, úgy az utóülepítő Dorr medencéből elfolyó szennyvíz a fertőtlenítőbe kerül, ahol a szennyvíz fertőtlenítése klóros vízzel történik. A klórgáz adagolására 1 db ADVENCE típusú falra szerelhető klórozó berendezés szolgál. Amennyiben a szakhatóság külön nem rendeli el a szennyvíz fertőtlenítését, úgy az a Pasrhall mérőcsatornán keresztül folyik a Karcag I. sz. belvíz főcsatornába a 13+586 fm szelvénynél. Az utóülepítőből a recirkulációs iszapot 2 db Flygt búvárszivattyú nyomja vagy a két 480m3-es medence osztóvályújába, vagy fölös iszapként az előülepítőbe. Az előülepítő iszapzsomjából a kevertiszapot szivattyú juttatja az iszaptartályba. A 2db 15m3-es iszaptartály váltva üzemel.
Az iszap Zetag 7633 kationaktív koaguláló vegyszerrel kezelve az iszapprésre, illetve présekre kerül. A víztelenített elteregetésére és tárolására iszapdepóniát alakítottak ki. A min. 3 éves deponálás után kerül a víztelenített iszap végleges elhelyezésre. A végleges elhelyezés helye a bevizsgálás eredményétől függ. A telep szociális szennyvize, csapadék vize, iszap-, csurgalék-, túlfolyó-, leürítő szennyvizei a régi tisztítótelep átemelőjébe folynak, ahonnan a csurgalék víz átemelő szivattyúval jutatható a technológiai sor elejére. A szennyvíztisztító telep napi tisztítási kapacitása 3.000 m3 /d, szippantott szennyvíz napi tisztítási kapacitása 150 m3 /d.
V.3.2. A települési folyékony hulladék kezelése
- jelenleg alkalmazott kezelési megoldások: a (szippantott szennyvíz) fogadó műtárgynál durva rács, majd a tisztítás technológia elejére átemelve
- a szennyvíztisztító telepen keletkezett 780.416 m3 /év (tisztítandó és tisztított szennyvíz), 3268 m3 /év (szippantott szennyvíz),
V.13. táblázat: A települési folyékony hulladék jelenlegi kezelési módja, kezelt mennyisége
| Kezelés módja* | Kezelt mennyiség (t/év) | Kezelőtelep üzemeltetője |
| Szennyvíztisztító telep | 4248 | Nagykun Víz-és Csatornamű Kft. |
Forrás: a Nagykun Víz-és Csatornamű Kft. Adatszolgáltatása alapján
V.4. Települési szennyvíziszappal való gazdálkodás helyzetelemzése
V.4.1. A településen keletkező települési szennyvíziszap mennyisége:
víztelenítés előtt 19 361 m3 /év,
víztelenítés után 4 838.75 m3 /év
V. 14. táblázat: szennyvíztisztítók közműveiben keletkezett iszap mennyisége
| Szennyvíztisztító mű telephelye | Összes mennyiség (t/év) | Összes mennyiség szárazanyag (t/év) |
| 5300 Karcag, Sáfránylóger | 25169 | ------ |
Forrás: a Nagykun Víz-és Csatornamű Kft. Adatszolgáltatása alapján
V.4.2. A tervezési terület szennyvíziszap kezelési jellemzői, hasznosítási módja, hasznosított mennyisége és aránya, további hasznosítási lehetőségek, ártalmatlanított mennyiség és aránya
- összes mennyiség:25169 t
- ártalmatlanítva a telepen van, ideiglenesen deponálva
- A települési szennyvíz együtt van e kezelve az ipari szennyvízzel: igen
- Hasznosítás kapacitása: ----
- Hány % kerül hasznosításra, célul kitűzött hasznosítási arány: ----, előre nem meghatározható
Berekfürdőn nincs megoldva szennyvíziszap elszállítás. A keletkezett 500 t depónián van tárolva,
Karcag város szennyvíztisztítójának teleprekonstrukciója 2004. augusztus 30-án elkezdődött, melynek során a szennyvíztisztító vonalának bővítése két ütemben valósul meg:
I. ütem:
- megépül a mechanikai tisztítás új rács, homokfogó és finomszűrő létesítménye, ezalatt üzemben marad a meglévő 1 db gépi tisztítású és az egyik homokfogó csatorna
- meglévő műtárgy átalakítással megépül a membrán biológiai egység második anoxikus és aerob medencéje, valamint a teljes membrán gépészet és a légfúvó egység. Ezalatt üzemben marad az előülepítő, az első levegőztető és az utóülepítő, valamint a provizórikus létesítményként előzetesen megépülő iszaprecirkulációs átemelő és nyomócső.
II. ütem:
- az új mechanikai tisztító egység beüzemelése után megépül a mechanikai tisztító egységet kiegészítő záporvíz leválasztó,
- az új membrán biológiai egység és az átépített biológiai medencék beüzemelése után készül el az első levegőztető átalakítása anoxikus és aerob medencékké.
Az átépítés alatt mindvégig üzemel a meglévő és megmaradó iszapsűrítő tartály és iszapvíztelenítő gép (a tervek szerint lesz még 1 db új iszapvíztelenítő présgép és 1 db új iszapsűrítő). Az új komposztáló telep az üzem zavarása nélkül épül meg.
V.15. táblázat: Települési szennyvíziszap hasznosítása
| Szennyvíziszap hasznosítás |
| Hasznosítást végző cég neve | Hasznosítás módja | Hasznosítási terület nagysága (ha) | Alkalmazott technológia* | Engedélyezett mennyiség (m3/év) |
| ---- | ---- | ---- | ---- | ---- |
Forrás: a Nagykun Víz-és Csatornamű Kft. adatszolgáltatása alapján
V. 16. táblázat: .települési szennyvíziszap ártalmatlanítása
| Ártalmatlanítást végző neve/telephelye | Ártalmatlanítás módja | Alkalmazott technológia | Engedélyezett mennyiség (m3/év) |
| ---- | ---- | ---- | ---- |
Forrás: a Nagykun Víz-és Csatornamű Kft. adatszolgáltatása alapján
A fenti táblázatok az alábbiak miatt hiányosak:
A szennyvíziszap préselés után a szennyvíztisztító telepen levő iszaptárolókon ideiglenesen van tárolva. Felhasználását és hasznosítását az új szennyvíztisztító telep beüzemelése után komposztálás útján kívánják megoldani
A komposzt minősítése és vizsgálata után az eredmények függvényében döntenek a mezőgazdasági célú felhasználásról vagy a kommunális hulladéklerakóban történő elhelyezésről (rekultivációról), a piaci és gazdasági viszonyoknak megfelelően.
A szennyvíztisztító telep vízjogi létesítési engedélye alapján a keletkezett szennyvíziszap komposztálással történő kezeléséhez szükséges területek kialakítása és a gépek beszerzése a rekonstrukciós munkálatok keretén belül folyamatban vannak, tehát a keletkezett szennyvíziszap komposztálással történő kezelésének, hasznosításának feltételei biztosítottak lesznek.
VI. Elérendő hulladékgazdálkodási célok
A környezetünk megóvásának legjobb módja, ha elkerüljük a szennyezést. A környezetkímélő hulladékkezelés, a döntésekben való felelős részvétel nem alakulhat ki egyfajta tudatformálás nélkül. Ennek alapját az oktatási rendszerbe kellene beépíteni, a hulladékkal kapcsolatos állampolgári viselkedési normákat a szokások kialakítását már az óvodában meg kellene kezdeni, és az oktatás minden szintjén a környezettudatos életmód kialakítására kell ösztönözni.
A felnőtt lakosság nevelése főként az ismeretterjesztésen keresztül történhet, amely a sajtó, rádió, televízió, reklám szerepének növelése mellett az elkötelezett civil szervezetek, alapítványok, oktatási és ismeretterjesztő intézmények tevékeny közreműködését, koordinálását igényli.
Az államigazgatási szervek kötelessége az adatok nyilvánosságának biztosítása, a hulladékok mennyiségének, kezelésének fajtánkénti és eredet szerinti bemutatása, a szelektivitás és hasznosítás elért arányainak ismertetése- adatonkénti közzététele.
Veszélyes hulladék természetesen a mezőgazdaságban és az élelmiszeriparban, valamint a lakosságnál, illetve a szolgáltatásokban is képződik. Növényi és állati eredetű a veszélyes hulladék mintegy 10%-a. A települési szilárd hulladéknak kb. 0,7-1,0%-a veszélyes.
VI. 17 táblázat A képződő hulladék mennyisége az OHT szerint
| Hulladék típusa | 1990. | 1995. | 2000. |
| Mezőgazdasági és élelmiszer-ipari nem veszélyes | 13,0 | 4,0 | 5,0 |
| Ipari és egyéb gazdálkodói nem veszélyes | 34,6 | 27,1 | 21,5 |
| Települési szilárd | 4,9 | 4,5 | 4,6 |
| Települési folyékony (szennyvíziszap nélkül) | 11,7 | 9,6 | 5,5 |
| Települési szennyvíziszap | 0,3 | 0,4 | 0,7 |
| Veszélyes | 4,5 | 3,4 | 3,4 |
| Összesen | 69,0 | 49,0 | 40,7 |
| Biomassza | 37,0 | 41,0 | 28,0 |
| Mindösszesen | 106,0 | 90,0 | 68,7 |
* millió tonna
Forrás: OHT
| Hulladék típusa | HHT* 2002 (t/év) |
| Mezőgazdasági és élelmiszer-ipari nem veszélyes | 7,5 |
| Ipari és egyéb gazdálkodói nem veszélyes | 64 |
| Települési szilárd | 9535 |
| Települési folyékony (szennyvíziszap nélkül) | 4248 |
| Települési szennyvíziszap | 25169 |
| Veszélyes | - |
| Biomassza | 153,8 |
| Mindösszesen | 39137 |
** Forrás: adatlapok
VI.1. A hulladékkeletkezés csökkentési célkitűzési a tervezési területen, tervidőszak végére várható keletkező hulladékok mennyisége és összetétele
.Hulladékkeletkezés csökkentési célkitűzései a tervezési területen
Mivel nem állnak rendelkezésre pontos mennyiségi adatok a termelési nem veszélyes hulladékokra, ezért mennyiségekben kifejezett csökkentési adatok is csak becslés alapján adhatók meg.
Mindenképp szükséges egy egységes adatszolgáltatási rendszer kiépítése, az ehhez kapcsolódó adatbázis létrehozásával, valamint a monitoring rendszer kibővítésével.
A mezőgazdaság területén a szerkezetbeli változással és a környezetkímélő technológiák előtérbe helyezésével bizonyos mezőgazdasági hulladékok csökkentését célul lehetne kitűzni, de az alapadatok hiánya, illetve a szektor változásának prognosztizálása nélkül konkrét csökkentési célok megfogalmazása nem lehetséges.
A települési folyékony hulladékok mennyisége csökken a csatornázás előrehaladásával és a szennyvíztisztító telep korszerűsítésével
A csökkenés mértéke azonban a csatornázás ütemétől, a szennyvíztelep a korszerűsítés időbeli ütemezésétől függ.
Az építési-bontási hulladékok csökkentési célkitűzése irreális, mivel mind a szakértők, mind az OHT a tervezési időszak végéig e hulladéktípus növekedésével számol.
A kommunális szennyvíziszapok mennyisége a csatornázási, szennyvíztisztítási program megvalósulásával folyamatosan növekedni fog. A keletkező és hasznosítandó iszapmennyiségek relatív csökkentése a szennyvíztisztítási és iszapkezelési technológiákkal lehetséges. Ennek mértéke az alkalmazott technológia és a beruházási összegek rendelkezésre állásának a függvénye.
Hulladékhasznosítási célkitűzések a tervezési területen
Az ipari termelés, szolgáltatás és kereskedelem során képződő hulladék csökkentése és a keletkezett hulladék termelésben való felhasználásának növelése érdekében folytatni és bővíteni kell az NKP iparihulladék-hasznosítási programját, kiterjesztve azt a megelőzést szolgáló kutatás-fejlesztési tevékenységre és az ilyen beruházások ösztönzésére is.
A hulladék hasznosítása terén el kell érni, hogy a hulladék mintegy fele hasznosításra kerüljön, lerakásra pedig csak a más módon nem ártalmatlanítható hulladék kerüljön. Ennek érdekében az ipari gyártási hulladékok terén fel kell tárni a meglévő hasznosító kapacitások és a hasznosítható (ténylegesen hasznosított, illetve potenciálisan hasznosítható) hulladékok közötti összefüggéseket, ki kell dolgozni a kapacitások fejlesztésének cselekvési programját.
Fel kell tárni az ipari hulladékhasznosítás lehetőségeit a szolgáltatásban, a kereskedelemben és a fogyasztásban képződő hulladékok feldolgozásában. Ezek kihasználása és fejlesztése érdekében a gyártói felelősségre épített szelektív begyűjtő, illetve visszavételi rendszereket kell kialakítani; a begyűjtött hulladékok hasznosítására előkészítő technológiákat kell telepíteni, különösen a papír, fém, üveg, műanyag, gumi, fa és bútor, valamint bőr- és textilipari hulladék tekintetében, valamint a kiselejtezett járművek és az elektronikai hulladék feldolgozására.
A hulladékhasznosítási célkitűzések teljesítése során figyelembe kell venni a költséghatékonyság elvét, tehát azokra a hulladékokra célszerű koncentrálni, amelyek nagy mennyiségben, viszonylag homogén összetételben és koncentráltan keletkeznek és hasznosításuk megoldható. A régióban meglévő hasznosító berendezések a jogszabályokban előírt műszaki követelményeknek megfelelő korszerűsítése, illetve a lehetőségekhez mérten a kapacitások bővítése szükséges.
VI.1.1. A képződő hulladék mennyiségének várható alakulása
A 2003-2008 KÖZÖTTI IDŐSZAKBAN ELÉRENDŐ CÉLOK ÉS A CÉLOK ELÉRÉSÉT SZOLGÁLÓ ESZKÖZÖK
Az elérendő célok meghatározása szempontjából alapvető fontosságú a tervidőszakban várható hulladékképződés becslése. A jelenlegi helyzet bemutatásánál alkalmazott megosztás szerint 2008-ig a következő hulladékképződés prognosztizálható:
VI.18. táblázat A hulladékképződés várható alakulása
| Hulladék típusa | 2000*. | 2005*. | 2008*. |
| Mezőgazdasági és élelmiszer-ipari nem veszélyes | 5,0 | 5,0 | 3,0 |
| Ipari és egyéb gazdálkodói nem veszélyes | 21,5 | 20,0 | 18,0 |
| Települési szilárd | 4,6 | 4,8 | 5,2 |
| Települési folyékony (szennyvíziszap nélkül) | 5,5 | 5,2 | 4,6 |
* Millió tonna
Forrás: OHT
OLE OBJECT
VI.19. táblázat A képződő nem veszélyes hulladékok mennyiségének várható alakulása (t/év) (Karcag vonatkozásában)
| Hulladék | 2002 t/év | 2005* t/év | 2008* t/év |
| Települési szilárd hulladék | 9535 | 9535 | 7151 |
| Települési folyékony hulladék | 25169 | 25167 | 22968 |
| Építési-bontási hulladék | 15 | 11 | 6 |
| Mezőgazdasági és élelmiszeripari nem veszélyes hulladék | - | ||
| Ipari és egyéb gazdálkodói nem veszélyes hulladékok | 24 | 22 | 5 |
| Összesen | 34743 | 34735 | 30130 |
* A várható mennyiségek intervalluma (+ -10 t)
Forrás: Becsült adatok
A mezőgazdasági és biomassza képződése területén várható, hogy a 90-es évekbeli termelés visszaesés után ismét növekedésre vált, ezért elsősorban a növényi maradványok mennyiségének aránya lesz nagyobb.
Az ipari hulladékoknál csökkenés várható, egyrészt a korszerű, kis anyagigényű ágazatok térnyerése, másrészt a hulladékmegelőzést támogató programok kidolgozása miatt.
A települési hulladékon belül a szilárd hulladék képződése tömegében csak kis mértékben fog növekedni a csomagolóanyagok miatt, azonban a hulladék térfogatának évi 2-3%-os növekedése várható.
A települési folyékony hulladék mennyisége a szennyvíz-elvezetési és -tisztítási program előrehaladása miatt több mint 15%-kal fog csökkenni, miközben a települési szennyvíziszapok mennyisége több mint kétszeresére fog növekedni.
A veszélyes hulladék képződése várhatóan a jelenlegi szinten marad. A gazdaság fejlődéséből következő növekvő képződés várhatóan részben ellensúlyozható a tervezett megelőzési intézkedésekkel, illetve a korszerűbb és kisebb hulladékképződési rátával működő technológiák alkalmazásával.
VI.20. táblázat: A képződő települési szilárd hulladékból szelektíven gyűjtött
hulladékáramok tervezett mennyisége
| Hulladék | 2002 | 2005* | 2008* |
| (t/év) | (t/év) | (t/év) |
| Veszélyes hulladékok | PCB és PCT tartalmú hulladékok | 0,019 | 0,01425 | 0,007125 |
| Hulladékolajok | 1,871 | 1,40325 | 0,701625 | |
| Akkumulátorok és elemek | 0,933 | 0,7 | 0,35 | |
| Elektronikai hulladékok | 0,354 | 0,27 | 0,13 | |
| Egészségügyi hulladékok | 34,267 | 25,7 | 12,9 | |
| Égető salakjának hulladékai | 6,448 | 4,8 | 2,4 | |
| Vegyipari hulladékok | 0,005 | 1,67 | 0,8 | |
| Gépipari, gépek karbantartásából származó hulladékok | 22,4 | 7,63 | 3,82 | |
| Növényvédőszerek és csomagoló eszközei | 0,002 | - | - | |
| Nem veszélyes hulladékok | Csomagolási hulladékok* | 101,7 | 91,53 | 86,5 |
| Egyéb | 153,8 | 115,3 | 57,8 |
Forrás: adatlapok alapján
Növényvédőszer-hulladék és -csomagolás
A növényvédőszer csomagólóanyag hulladékairól a 103/2003, (IX.11.) FVM rendelet rendelkezik a lejárt szavatosságú növényvédő szer és a növényvédő szerrel szennyezett csomagolóeszköz hulladék megfelelő, a környezetet nem szennyező módon történő teljes körű kezeléséről, biztonságos ártalmatlanításáról.
A lejárt szavatosságú növényvédő szerek és az üres göngyölegek kezelése és ártalmatlanítása gazdasági és szabályozási gondok miatt nem kielégítően megoldott. A növényvédőszer-hulladék kezelése a vonatkozó rendelkezések alapján történik. A nem hasznosítható növényvédő szer és a szennyezett göngyöleghulladék ártalmatlanítási módja elsősorban az égetés lehet, amely ma is több veszélyes hulladékégetőben gyakorlat.
A kisüzemekben, a házi és a hobbikertekben felhasznált növényvédő szerek és göngyölegei (elsősorban a 2 liternél kisebb térfogatúak) zömmel a települési hulladéklerakókra kerültek, bár mennyiségük elhanyagolható.
A mezőgazdasági közepes és nagyüzemek a selejtté vált növényvédő szereket részben ártalmatlanítják,
A program keretében meg kell valósítani a folyamatosan képződő hulladék felhasználótól történő visszagyűjtését, majd a visszagyűjtött hulladék kezelése a gyártói felelősség érvényesítésével megoldható.
VI.21.táblázat: A képződő csomagolási hulladék tervezett mennyisége
| Hulladék | 2002* (t/év) | 2005** (t/év) | 2008** (t/év) |
| Papír és karton csomagolási hulladék | 345 | 345 | 207 |
| Műanyag csomagolási hulladék | 76, | 76 | 46 |
| Fa csomagolási hulladék | 0,11 | 0,11 | - |
| Fém csomagolási hulladék | 14,4 | 14,4 | 8,64 |
| Üveg csomagolási hulladék | 6,5 | 6,5 | 4 |
| Textil csomagolási hulladék | 1,35 | 13,5 | 0,81 |
| Összesen | 443 | 443 | 266 |
Forrás: becsült adatok
OLE OBJECTVI.1.2.Csökkentési célok
A települési szilárd hulladék lerakott mennyiségének csökkentési célkitűzései a Hgt. 56. §.-a szerint a biológiailag lebomló hulladékot:
- 2004. július 1. napjáig 75 %-ra
- 2007. július 1. napjáig 50 %-ra
- 2014. július 1. napjáig 35 %-ra kell csökkenteni.
A hulladékká vált csomagolóanyagok 2005. július 1. napjáig legalább 50 %-a hasznosításra kerüljön, ezen belül anyagában legalább 25 %, ezen belül úgy, hogy minden anyagtípusnál legalább 15 % legyen.
VI: 22. táblázat: A nem veszélyes hulladékokra vonatkozó csökkentési célok
| Hulladék | Csökkentési cél |
| Ipari és mezőgazdasági nem veszélyes hulladékok | -Hulladékszegény technológiák alkalmazása, kockázatot jelentő veszélyes anyagok kiváltása |
| Települési szilárd hulladék | A keletkező hulladék mennyiségének csökkentése és a hasznosítás elősegítése céljából Tudatformálás, ismeretterjesztés Hosszabb életciklusú fogyasztási eszközök használata Begyűjtő hálózat kiépítése Szelektív hulladékgyűjtés bevezetése, kiterjesztése hulladékudvarok, gyűjtőszigetek kiépítésével |
| Komplex települési feladatokat ellátó települési szilárd hulladék kezelő rendszerek kiépítése a tervidőszak végéig - hulladékgyűjtő udvarok, - átrakó állomások, - gyűjtőszigetek, - komposztáló telepek, - válogatóművek stb. | |
| Az illegális és környezetvédelmi szempontból nem megfelelő települési szilárd hulladéklerakókkal (Berekfürdő) kapcsolatosan: - Felülvizsgálatok elvégzése, A felülvizsgálatok alapján a környezetvédelmi szempontból nem megfelelő lerakók bezárása, bezárt lerakó rekultiválása | |
| A települési hulladéklerakóban lerakott biológiailag lebomló szervesanyag-tartalom csökkentése céljából Zöld hulladékok és egyéb szervesanyag tartalmú hulladékok szelektív gyűjtése, Komposztáló kapacitások kiépítése | |
| Települési folyékony hulladék | Keletkező folyékony hulladék mennyiségének csökkentése és a kezelési kapacitások növelése céljából A meglévő csatornahálózat bővítése, fejlesztése A rákötési arány növelése Szennyvíztisztítók fogadó kapacitásának bővítése, illetve nagyobb arányú kihasználása szennyvíztisztító korszerűsítése |
| Környezet veszélyeztetésének csökkentése céljából Felülvizsgálatok elvégzése | |
| Települési szennyvíziszap | A szennyvíziszapok lerakóra történő elhelyezésének kiváltása mezőgazdasági hasznosítással, fermentálással. Települési szennyvíziszap komposztálók létesítése |
| Építési, bontási hulladék | Újrahasznosítás, és másodnyersanyagként való felhasználás arányának növelése céljából: Építési és bontási hulladékok kezelésének részletes szabályairól szóló jogszabály hatályba léptetése A szabványok és műszaki irányelvek felülvizsgálata Meglévő és szükséges hasznosító kapacitások felmérése Hulladékok szelektálása: válogatóművek, hulladékudvarok, kezelőtelepek létesítése Inert hulladéklerakó létesítése |
| Illegális építési, bontási hulladék lerakások felszámolása |
VI. 2. Hulladékhasznosítási-, ártalmatlanítási célkitűzések tervezése
Hasznosítási célkitűzések a tervezési területen
Az ipari és egyéb gazdálkodói nem veszélyes hulladékok minél nagyobb aránya kerüljön hasznosításra.
A mezőgazdaságban és az élelmiszeriparban keletkező szerves hulladék teljes mennyisége a tervezési időszak végére kerüljön vissza természetes biológiai körforgásba. Ennek érdekében másodlagos feldolgozási és komposztálási kapacitás kialakítása szükséges.
Települési szilárd hulladéklerakókon lerakható hulladék biológiailag lebomló szerves anyag tartalmát csökkenteni kell 2005-re a keletkezett mennyiség 75%-ára, ami azt jelenti, hogy 25%-ot hasznosítani kell. 2007-re a keletkezett mennyiség 50%-ára kell csökkenteni, a lerakható biológiailag lebomló szerves hulladék hasznosítást meg kell oldani.
A kommunális szennyvíziszap hasznosítási arányát a mezőgazdaságban minél nagyobb mértékben kell biztosítani.
Építési, bontási hulladékok keletkező mennyiségének minél nagyobb arányú, a tervidőszak végére legalább 50%-os hasznosítását kell biztosítani.
A fejlesztések, beruházások megkezdésének prioritási rendje
1. Komplex települési begyűjtő-kezelő rendszerek kialakítása.
2. Szelektív (elkülönített) gyűjtési rendszer kialakítása
3. Régi, a jogszabályi előírásoknak nem megfelelő lerakók rekultiválása és az illegális települési hulladék lerakók felszámolása. (Berekfürdő)
4. Települési folyékony hulladék kezelő korszerűsítése:
- begyűjtés és kezelés korszerűsítése
- a települési szennyvíziszap előkezelése és hasznosítása
5. Biológiailag lebomló szerves hulladék kezelő rendszerek kialakítása:
- mezőgazdasági és élelmiszeripai hulladék kezelés
- biomassza kezelés.
VI. 23. táblázat: A nem veszélyes hulladékokra vonatkozó hasznosítási ártalmatlanítási célok
| Hulladék | Hasznosítási ártalmatlanítási cél |
| Települési szilárd hulladék | Az ipari és mezőgazdasági hulladékok hasznosítási arányának növelése céljából termékek élettartamának növelése, melléktermékek saját technológiába való visszavezetése, meglévő szabványok és műszaki irányelvek felülvizsgálata |
| A mezőgazdaságban és iparban keletkező hulladékok anyagában illetve egyéb hasznosításra való előkészítése céljából Szemléletváltás, tudatformálás Begyűjtő rendszerek kialakítása válogatók létesítése | |
| A mezőgazdasági és élelmiszeripari eredetű, biológiailag lebontható szerves hulladékok másodlagos feldolgozási lehetőségeinek felmérése Kezelő (komposztáló) kapacitások kiépítése | |
| Építési, bontási hulladék | Újrahasznosítás, és másodnyersanyagként való felhasználás arányának növelése céljából: Építési és bontási hulladékok kezelésének részletes szabályairól szóló jogszabály, helyi rendelet hatályba léptetése A szabványok és műszaki irányelvek felülvizsgálata Meglévő és szükséges hasznosító kapacitások felmérése Hulladékok szelektálása: válogatóművek, hulladékudvarok, kezelőtelepek létesítése |
| Illegális építési, bontási hulladék lerakások felszámolása |
VII. A kijelölt célok elérését illetve megvalósítását szolgáló cselekvési program
VII. 24. táblázat A kijelölt célok elérését illetve megvalósítását szolgáló cselekvési program
| Cselekvési program | Időpont | Becsült megvalósítási költség millió Ft |
| A hulladékgyűjtő szigetek tervezése és kialakításuk folyamatos | 2007. december 31. | 1,5 |
| Intézményi veszélyes hulladékok gyűjtésének megtervezése | 2006. december 31. | 1,5 |
| A válogatómű és a válogatómű helyének tervezése, kialakítása, rendszerbe állítása, szelektíven gyűjtött hulladékok utóválogatására | 2007. június 30. | 90 |
| Hulladékgyűjtő udvar tervezése, kialakítása | 2007. december 31. | 120 |
| Depóniagáz gyűjtés, kezelő és megfigyelő, ellenőrző rendszer kialakításának vizsgálata és megtervezése, ezek eredménye alapján az esetleges kialakítás | 2007. október 31. | 5 |
Forrás: az önkormányzat adatszolgáltatása alapján
Két típusú cselekvési program lehetséges.
VII. 25. táblázat: Ismeretterjesztési, intézményfejlesztési, módszertani, oktatási, tájékoztatási programok
| Cél | Cselekvési program | Felelős/résztvevők | Határidő | Költség millió Ft |
| Az önkormányzat intézményeiben a környezettudatos magatartásra nevelés | Intézményekben az oktatás megszervezése | Önkormányzat testülete/óvodák, ált.iskolák, középiskolák | 2008. dec. 31-ig folyamatos | 1,00 |
| A lakosság környezettudatos magatartásának fejlesztése | Környezetvédelmi kiadványok terjesztése, reklám plakát, tv, rádió stb. | Önkormányzat/lakos-ság, civil szervezetek | 2008. dec. 31-ig folyamatos | 0,40 |
| Továbbképzésen való részvétel az önkormányzat környezetvédelmi szakembereinek | Segítségnyújtás a feladatok ellátásához, a napi munka során hasznosítható ismeretek átadása | Önkormányzat/ környezetvédelmi megbízott, városgondnokság | 2008-ig folyamatos | 1,00 |
| Pedagógusok környezeti nevelés szalmai konferencián való részvétele | Az iskolákban óvodákban történő környezettudatos nevelés segítése | Önkormányzat/peda-gógusok | 2008-ig folyamatos | 0,50 |
| Környezetvédelemmel kapcsolatos vetélkedők, versenyek megszervezése | A diákok környezettudatos magatartásának elősegítése | Önkormányzat/peda-gógusok, diákok, civil szervezetek | 2008-ig folyamatos | 0,50 |
| Hulladékgazdálkodást elősegítő ügyviteli intézkedés | Hulladékgazdálkodás tervezéséhez kapcsolódó adatfeldolgozás, informatikai rendszer fejlesztése | Önkormányzat/környe-zetvédelmi megbízott, városgondnokság | 2008. dec. 31-ig folyamatos | 0,3 |
| Begyűjtött hulladékok mennyiségi minőségi adatainak meghatározása | Önkormányzat/ városgondnokság | 2008. dec.31-ig folyamatos | 0,5 |
| Az egyedi komposz-tálók létesítésének lehetőségének és, gazdaságosságának megvizsgálása | Önkormányzat, városgondnokság | 2007. dec. 31-ig | 1,00 |
| A szelektív gyűjtést ösztönző alternatívák, lehetőségek megvizsgálása | Önkormányzat/város-gondnokság | 2008-ig folyamatos | 1,00 | |
| Hulladékgazdálkodást elősegítő gazdaságossági tevékenységek megvizsgálása | Zöldzsákos és barnazsákos szelektív hulladékgyűjtés megvizsgálása, gazdaságossági számításokkal alátámasztva | Önkormányzat, városgondnokság | 2008-ig folyamatosan | 2,00 |
| A hulladéklerakó térségi hulladék-lerakóvá történő bővíté-sének megvizsgálása | Önkormányzat, városgondnokság | 2008-ig folyamatosan | 2,00 | |
| A környező településekről térségi, illetve kistérségi szinten történő hulladék beszállításának lehetőségét megvizsgálni | Önkormányzat, városgondnokság | 2008-ig folyamatosan | 2,00 | |
| A hulladékgazdálkodás nyereségessé tétele lehetőségének megvizsgálása | Önkormányzat, városgondnokság | 2008-ig folyamatosan | 2,00 |
A hulladékok kezelésére vonatkozó cselekvési programok
A hulladékok kezelésével kapcsolatos cselekvési programokat célszerű külön megjeleníteni nem veszélyes, veszélyes hulladékokra, valamint kiemelt hulladék áramokra külön táblázatban az alábbi példa szerint:
VII. 26. táblázat: A nem veszélyes hulladékok kezelésével kapcsolatos cselekvési program
| Cél | Cselekvési program | Felelős/résztvevők | Határidő | Költség Millió Ft |
| Hulladékok kezelésének fejlesztése | A szelektív gyűjtésre alkalmas edényzet beszerzése | Önkormányzat/ városgondnokság | 2005. június 30. | |
| A szelektív gyűjtőedények elszállítására alkalmas járművek beszerzése | Önkormányzat/ városgondnokság | 2008. dec.31-igfolyamatos | 10,0 | |
| Helyi rendeletekkel szabályozni | Önkormányzat/lakosság | 2008. dec. 31-ig folyamatos | 0,5 | |
| Lerakással ártalmatlanított hulladék 50 %-ra csökkentése | Önkormányzat, városgondnokság/lakosság | 2007. július 1 | ||
| Növényvédőszeres göngyöleg lakosságtól történő begyűjtésének lehetőségének megvizsgálása | Önkormányzat/ Városgondnokság/lakosság | 2008. dec. 31-ig | 1,00 |
| Inert hulladéklerakó létesítésének lehetőségének és gazdaságosságának megvizsgálása | A környezetterhelés csökkentése, újrahasznosítása | Önkormányzat/lakosság | 2007. dec. 31-ig | 1,00 |
1. sz melléklet Karcag Város Önkormányzata Képviselő Testületének 15/2005. (IV.16.) rendeletéhez
A hulladéklerakó telep elhelyezkedése
OLE OBJECT
2. sz melléklet Karcag Város Önkormányzata Képviselő Testületének 15/2005. (IV.16.) rendeletéhez
3. sz melléklet Karcag Város Önkormányzata Képviselő Testületének 15/2005. (IV.16.) rendeletéhez
Az Önkormányzat által közölt céglista (2002)
Hulladék beszállítók
| Sor- szám | NÉV | LEVELEZÉSI CÍM |
| 1. | Alföldi Gabonaipari Rt. | 5200 Törökszentmiklós, Bethlen G. u. 47-49 |
| 2. | JNK Szolnok Megyei Általános Iskola, Speciális Szakiskola és Diákotthon | 5300 Karcag, Kisújszállási u. 45. |
| 3. | KUN-SPED Kft. | 5300 Karcag, Forrás u. 14. |
| 4. | NÉPSZER Kft. | 5300 Karcag, Szivárvány u. 4. |
| 5. | Gábor Áron Gimnázium | 5300 Karcag, Madarasi u. 1/3. |
| 6. | Fátyolüveg Gyártó és Kereskedelmi Kft. | 5300 Karcag, Kazinczy u. 13. |
| 7. | KUN-REHAB Kft. | |
| 8. | Magyar Állami Vasutak Rt. | 5300 Karcag |
| 9. | SZIMmetria Kft. | 5300 Karcag, Kisújszállási u. 308. |
| 10. | Szolnoki Sütőipari Rt. | 5300 Karcag, Akácos u. 2. |
| 11. | Szentannai Sámuel Mg. | 5300 Karcag, Szentannai Sámuel u. 18. |
| 12. | Fém-Hőtechnika Kft. | 5300 Karcag, Szivárvány u. 4. |
| 13. | Karcag és Vidéke ÁFÉSZ | 5300 Karcag, Kálvin u. 13. |
| 14. | Varró István Szakiskola, Szakközépiskola és Kollégium | 5300 Karcag, Varró u. 8. |
| 15. | Szilvási István | 5300 Karcag, Liliom u. 9. |
| 16. | WELD-IMPEX Kft. | 5300 Karcag, Kunhegyesi u. 2. |
| 17. | AGRIBRANDS EUROPE HUNGARY Rt. | 5300 Karcag, Kunmadarasi u. |
| 18. | Polgármesteri Hivatal | 5300 Karcag, Kossuth tér 1. |
| 19. | Kátai Gábor Kórház | 5300 Karcag, Zöldfa u. 48. |
| 20. | „Gólyafészek Otthon” | 5300 Karcag, Zöldfa u. 48. |
| 21. | KITE Aprómag Kft. | 5300 Karcag, Forrás u. 14. |
| 22. | KUN-AGRO 21 Kft. | 5300 Karcag, Szabó J. u. 14. |
| 23. | GASTROPODA 98 Kft. | 5300 Karcag, Kisújszállási u. 308. |
| 24. | Zádor úti Általános Iskola | 5300 Karcag, Zádor u. 1/5. |
| 25. | Déryné Művelődési és Ifjúsági Központ | 5300 Karcag, Dózsa Gy. u. 5/7. |
| 26. | Madarász Imre Egyesített Óvoda | 5300 Karcag, Táncsics krt. 17. |
| 27. | TRAFO-PRINT Kft. | 5300 Karcag, Kisújszállási u. 308. |
| 28. | M.N.M. Pékség | 5300 Karcag, Tarattyó u. |
| 29. | Szociális Otthon | 5300 Karcag, Zöldfa u. 48. |
| 30. | Magyar Posta Rt. | 4046 Debrecen, Múzeum u. 3. |
| 31. | NEFAG Rt. Szolnoki Erdészete | 5005 Szolnok, Kaán Károly u. 5. |
| 32. | Munkaügyi Központ | 5000 Szolnok, Kossuth L. u. 6-8. |
| 33. | E.ON Szolg. Kft. | 9027 Győr, Kandó K. u. 13. |
| 34. | TIGÁZ Rt. Szolnoki Területi Ig. | 5000 Szolnok, Thököly u. 79. |
| 35. | KUNTEJ Rt. | 5350 Tiszafüred, Igari u. 57. |
| 36. | AGROSPRINT Kft. | 5300 Karcag, Telep u. 1-6. |
| 37. | Kováts Mihály Általános Iskola | 5300 Karcag, Kálvin u. 5. |
| 38. | Győrffy István Általános Iskola | 5300 Karcag, József A. u. |
| 39. | Családsegítő és Gondozási Központ | 5300 Karcag, Püspökladányi u. 33. |
| 40. | Arany János Általános Iskola | 5300 Karcag, Arany J. u. 13-15. |
| 41. | Kiskulcsosi Általános Iskola | 5300 Karcag, |
| 42. | Varró úti Bölcsőde | 5300 Karcag, Varró u. 3/a. |
| 43. | Sportcsarnok | 5300 Karcag, József A. u. 1. |
| 44. | HAGE (Sertéstelep) Rt. | 5300 Karcag, Kontai u. |
| 45. | Református Általános Iskola | 5300 Karcag |
| 46. | AGROKER Rt. | 5300 Karcag, Püspökladányi u. 82. |
| 47. | Vízgazdálkodási Társulat | 5300 Karcag, Kisújszállási u. 30. |
| 48. | RIP Ruhaipari Rt. | 2440 Százhalombatta, Olajmunkás u. 3. |
| 49. | Kg. és VIDÉKE ÁFÉSZ | 5300 Karcag, Kálvin u. 13. |
| 50. | Kg. V. Ő. Hiv. Tűzoltósága | 5300 Karcag, Madarasi u. 2. |
| 51. | Nagykun Református Iskola | 5300 Karcag, Kálvin u. 2. |
| 52. | EH-SZER Kft. | 4030 Debrecen, Híd u. 10-12. |
| 53. | Vasút u. Bölcsőde | 5300 Karcag, Vasút u. |
| 54. | HAVITECH Ip. És Ker. Kft. | 5300 Karcag, Szt. István sgt. 17. |
| 55. | Berekfürdői Önkormányzat | Berekfürdő, Berek tér 15. |
| 56. | MAZUG és TÁRSA Kft. | 5000 Szolnok, Thököly u. 5. fsz. 2. |
| 57. | Antaki József | 5300 Karcag, Akácos u. 7/c. |
| 58. | ZSG. HUN Kft. | 5300 Karcag, Madarasi u. 2. |
| 59. | PIGOMIX Kft. | 5300 Karcag, Dózsa Gy. u. 24. |
| 60. | Középker Ép. Ip. Szöv. | 5300 Karcag, Dózsa Gy. u. 21. |
| 61. | TETRA PEN Bt. | 5300 Karcag, Madarasi u. 9-11.II.lh. III/10. |
| 62. | Kg-Cserhát Mg. Kft. | 5300 Karcag, Kisújszállási u. 37. |
| 63. | Római Katolikus Egyház | 5300 Karcag, Széchenyi sgt. 2. |
| 64. | Református Egyház | 5300 Karcag, Kálvin u. 3. |
| 65. | TOYOTA ROAD SERVIZE | 5300 Karcag, Gyarmati u. |
| 66. | Ferro - Metál Kft. | 5300 Karcag, Gyarmati u. |
| 67. | Folprint Kft. | 5300 Karcag, Madarasi u. 24. |
| 68. | SZÉRIA - TRANS | 5300 Karcag, Madarasi u. 9-11. |
| 69. | HU - FÉM Kft. | 5300 Karcag, Kisújszállási u. 308. |
| 70. | Szabó és Társa Kft. | 5340 Kunhegyes, Kossuth u. 108. |
| 71. | COLIC Kft. | 5300 Karcag, Bugai u. 1. |
| 72. | Suzuki Szalon | 5300 Karcag, Kisújszállási u. 110. |
| 73. | Szociális Otthon | 5300 Karcag, Horváth F. u. 1. |
| 74. | Kg. Laktanya Kft. | 5300 Karcag, Rózsa F. u. Pf. 26. |
| 75. | Tilalmas Mg -i Kft. | 5308 Tilalmas |
Folyékony hulladék
| Sor- Szám | NÉV | LEVELEZÉSI CÍM |
| 1. | Gépkontroll Kft. | 4201 Hajdúszoboszló Pf. 146. |
| 2. | KITE Aprómag Kft. | 5300 Karcag, Fürdő u. 14. |
| 3. | Rajner juhhodály | 5300 Karcag |
| 4. | ROFF - PETROLL Bt. | 5234 Tiszaroff, Móricz Zs. U. |
| 5. | Önkormányzati lakások | 5300 Karcag, Széchenyi sgt. 83-87. |
Állati hulladék
| Sor- Szám | NÉV | LEVELEZÉSI CÍM |
| 1. | Kg-Cserhát Mg. Kft. | 5300 Karcag, Kisujszállási u. 37. |
| 2. | UNI - ALL Kft. | 5300 Karcag, Baross u. 40. |
| 3. | Hajdúsági Agráripari Rt. (HAGE) | 5300 Karcag, Kontai u. 1. |
| 4. | Beke Endre | 5362 Tiszaörs, Pusztafarm |
| 5. | Beke Imre | 5362 Tiszaörs, Pusztafarm |
| 6. | KUNAGRO 21 Kft. | 5300 Karcag, Szabó J. u. 14. |
| 7. | DE Karcagi Kutató Intézet | 5300 Karcag, Kisújszállási u. Pf. 11. |
| 8. | CHICKEN - YARD Kft. | 5308 Tilalmas, 050/31 hrsz. |
4. sz. melléklet Karcag Város Önkormányzata Képviselő Testületének 15/2005. (IV.16.) rendeletéhez
Egyedi hulladékgazdálkodási tervvel rendelkező cégek
| Sor-szám | Név | Cím | Közép-Tisza Vidéki Környv.Felügy. jóv. határozat száma |
| 1. | Kunagro 21. Kft. | 5300 Karcag, Szabó J. u. 14. | |
| 2. | TITÁSZ Rt. Karcagi Kirendeltség | 5300 Karcag, Madarasi u. 54. | |
| 3. | Weld- Impex Kft. | 5300 Karcag, Kunhegyesi u. 2 | 2046-5/2004. |
| 4. | HAGE Hajdúsági Agráripari Részvénytársaság | 4181 Nádudvar, Kossuth u. 2. | 1601-2/2004. |
| 5. | PIGOMIX Kft. | 5300 Karcag, Dózsa Gy. u.24. | 5831-2/2004. |
| 6. | TIGÁZ | Szolnok, Thököly u. 79. | |
| 7. | Karcag Rizshántoló Üzem | Alföldi Malomipari Rt. 5700 Törökszentmiklós, Bethlen G. u. 47-49. | |
| 8. | Karcag Malomüzem Alföldi Malomipari Rt.. | Alföldi Malomipari Rt. 5700 Törökszentmiklós, Bethlen G. u. 47-49. | |
| 9. | Kátai Gábor Kórház | 5301 Karcag, Zöldfa u. 48. Pf.: 52. |
5. sz. melléklet Karcag Város Önkormányzata Képviselő Testületének 15/2005. (IV.16.) rendeletéhez
Hulladékgazdálkodási terv adatszolgáltatásaiba bevont cégek
I. A cég
neve: DEBRECENI EGYETEM AGRÁRTUDOMÁNYI CENTRUM
KARCAGI INTÉZET
Címe: 5300 Karcag, Kisújszállási út 166.
fő tevékenységének megnevezése (TEÁOR): Mg. Kut. 8030
Kapcsolattartó: SZÉLL ATTILA
Telefon : 59/311-255
A cég
neve: KARCAGI FERRO-METÁL KFT.
Címe: 5300 Karcag, Gyarmati u.
fő tevékenységének megnevezése (TEÁOR): 5197
Kapcsolattartó: Kun - Ergonóm Kft - Kun László
A cég
neve: KARCAG VÁROSI ÖNKORMÁNYZAT HIVATÁSOS TŰZOLTÓSÁGA
Címe: 5300 Karcag, Madarasi u. 2.
fő tevékenységének megnevezése (TEÁOR): Tűzvédelem, tűzoltás, műszaki mentés, tűzmelegőzés.
TEÁOR 7525
Kapcsolattartó: Sebők János tű. fhdgy.
A cég
neve: NAGYKUNSÁGI VÍZGAZDÁLKODÁSI TÁRSULAT
fő tevékenységének megnevezése (TEÁOR): 9001
Kapcsolattartó: ANDRÁSI LÁSZLÓ
A cég
neve: KARCAG ÉS VIDÉKE ÁFÉSZ
Címe: 5301 Karcag, Pf.: 18.
fő tevékenységének megnevezése (TEÁOR): 5211 Élelmiszer jellegű vegyes kiskereskedelem.
Kapcsolattartó: DOMOKOS ANITA
A cég
neve: ZSG. HUN KFT.
Címe: 5300 Karcag, Madarasi u. 2.
fő tevékenységének megnevezése (TEÁOR): 4010
Kapcsolattartó: Kun László munkavédelmi szakértő
Telefon : 59/503-428
A cég
neve: TILALMAS MG - I KFT.
Címe: 5300 Karcag, Tilalmas
fő tevékenységének megnevezése (TEÁOR): D2961
Kapcsolattartó: KUN-ERGONÓM KFT
Telefon : 59/503-428
A cég
neve: FÁTYOLÜVEG KFT.
Címe: 5300 Karcag, Kazinczy u. 13.
fő tevékenységének megnevezése (TEÁOR): 2613
Kapcsolattartó: GYURCSEK JÁNOS
A cég
neve: FOLPRINT KFT.
Címe: 5300 Karcag, Madarasi út 24.28.
fő tevékenységének megnevezése (TEÁOR): D2222
Kapcsolattartó: KUN-ERGONÓM KFT
Telefon : 59/503-428
A cég
neve: TOYOTA ROAD SERVIZE
Címe: 5300 Karcag, Gyarmati út
fő tevékenységének megnevezése (TEÁOR): G5029
Kapcsolattartó: KUN-Ergonóm Kft.
Telefon : 59/503-428
A cég
neve: RÓMAI KATOLIKUS EGYHÁZ
Címe: 5300 Karcag, Széchenyi sgt. 2.
fő tevékenységének megnevezése (TEÁOR): Hitélet
Kapcsolattartó: GALSI JÁNOS
A cég
neve: NAVITECH IPARI ÉS KERESKEDELMI KFT.
Címe: 5300 Karcag Szt. István sgt. 17.
fő tevékenységének megnevezése (TEÁOR): D2852
Kapcsolattartó: KUN-Ergonóm Kft.
Telefon : 59/503-428
A cég
neve: AUTÓ KARCAG KFT.
Címe: 5300 Karcag, Kisújszállási u. 110.
fő tevékenységének megnevezése (TEÁOR): 5010
Kapcsolattartó: KUN-Ergonóm Kft.
Telefon: 59/503-428
A cég
neve: AGRIBRANDS EUROPE HUNGARY
Takarmányipari és Kereskedelmi Részvénytársaság
fő tevékenységének megnevezése (TEÁOR): Takarmány gyártás (1571)
Kapcsolattartó: SZAKÁLY GYÖRGY
A cég
neve: JÁSZ-NAGYKUN-SZOLNOK MEGYEI
MUNKAÜGYI KÖZPONT
Címe: 5000 Szolnok, Kossuth L. u. 6-8.
fő tevékenységének megnevezése (TEÁOR): Munkaerőpiaci szolgáltatás
Kapcsolattartó: KOCSIS LAJOS
Telefon: 56/423-233
1. A cég
neve: NAGYKUNSÁGI ERDÉSZETI ÉS FAIPARI RÉSZVÉNYTÁRSASÁG
SZOLNOKI ERDÉSZETE
Címe: 5005 Szolnok, Kaán Károly u. 5.
fő tevékenységének megnevezése (TEÁOR): 0150103
Kapcsolattartó: TERJÉKI ADORNJÁN
Telefon: 56/523-010
6. sz. melléklet Karcag Város Önkormányzata Képviselő Testületének 15/2005. (IV.16.) rendeletéhez
Az 5/2002. (X. 29.) KvVM rendelet 2. sz. melléklete
A hulladékgyűjtő udvarban begyűjthető hulladékok azonosító száma, megnevezése*
| 02 | MEZŐGAZDASÁGI, KERTÉSZETI, VÍZKULTÚRÁS TERMELÉSBŐL, ERDŐGAZDASÁGBÓL, VADÁSZATBÓL, HALÁSZATBÓL, ÉLELMISZER-ELŐÁLLÍTÁSBÓL ÉS -FELDOLGOZÁSBÓL SZÁRMAZÓ HULLADÉKOK |
| 02 01 | mezőgazdaság, kertészet, vízkultúrás termelés, erdészet, vadászat és halászat hulladékai |
| 02 01 04 | műanyag hulladék (kivéve a csomagolóeszközöket) |
| 02 01 08* | veszélyes anyagokat tartalmazó, mezőgazdasági vegyi hulladékok |
| 02 01 09 | mezőgazdasági vegyi hulladékok, amelyek különböznek a 02 01 08-tól |
| 03 | FAFELDOLGOZÁSBÓL ÉS FALEMEZ-, BÚTOR-, CELLULÓZ ROST SZUSZPENZIÓ-, PAPÍR- ÉS KARTONGYÁRTÁSBÓL SZÁRMAZÓ HULLADÉKOK |
| 03 02 | faanyagvédő szer hulladékok |
| 03 02 99 | közelebbről nem meghatározott faanyagvédő szerek |
| 07 | SZERVES KÉMIAI FOLYAMATOKBÓL SZÁRMAZÓ HULLADÉKOK |
| 07 03 | szerves festékek, pigmentek és színezékek termeléséből, kiszereléséből, forgalmazásából és felhasználásából származó hulladékok (kivéve 06 11) |
| 07 03 99 | közelebbről nem meghatározott hulladékok |
| 07 06 | zsírok, kenőanyagok, szappanok, mosószerek, fertőtlenítőszerek és kozmetikumok termeléséből, kiszereléséből, forgalmazásából és felhasználásából származó hulladékok |
| 07 06 99 | közelebbről nem meghatározott hulladékok |
| 07 07 | finom vegyszerek és vegyipari termékek termeléséből, kiszereléséből, forgalmazásából és felhasználásából származó, közelebbről nem meghatározott hulladékok |
| 07 07 99 | közelebbről nem meghatározott hulladékok |
| 08 | BEVONATOK (FESTÉKEK, LAKKOK ÉS ZOMÁNCOK), RAGASZTÓK, TÖMÍTŐANYAGOK ÉS NYOMDAFESTÉKEK TERMELÉSÉBŐL, KISZERELÉSÉBŐL, FORGALMAZÁSÁBÓL ÉS FELHASZNÁLÁSÁBÓL SZÁRMAZÓ HULLADÉKOK |
| 08 01 | festékek és lakkok termeléséből, kiszereléséből, forgalmazásából és felhasználásából, valamint ezek eltávolításából származó hulladékok |
| 08 01 11* | szerves oldószereket, illetve más veszélyes anyagokat tartalmazó festék- vagy lakk-hulladékok |
| 08 01 12 | festék- vagy lakk-hulladékok, amelyek különböznek a 08 01 11-től |
| 08 01 17* | festékek és lakkok eltávolításából származó, szerves oldószereket vagy egyéb veszélyes anyagokat tartalmazó hulladékok |
| 08 01 18 | festékek és lakkok eltávolításából származó hulladékok, amelyek különböznek a 08 01 17-től |
| 08 01 21* | festékek és lakkok eltávolítására használt, hulladékká vált anyagok |
| 08 03 | nyomdafestékek termeléséből, kiszereléséből, forgalmazásából és felhasználásából származó hulladékok |
| 08 03 17* | veszélyes anyagokat tartalmazó, hulladékká vált toner |
| 08 03 18 | hulladékká vált toner, amelyik különbözik a 08 03 17-től |
| 08 04 | ragasztók és tömítőanyagok termeléséből, kiszereléséből, forgalmazásából és felhasználásából származó hulladékok (a vízhatlanító termékeket is beleértve) |
| 08 04 09* | szerves oldószereket vagy más veszélyes anyagokat tartalmazó ragasztók, tömítőanyagok hulladékai |
| 08 04 10 | ragasztók, tömítőanyagok hulladékai, amelyek különböznek a 08 04 09-től |
| 09 | FÉNYKÉPÉSZETI IPAR HULLADÉKAI |
| 09 01 07 | ezüstöt vagy ezüstvegyületeket tartalmazó fotófilm és -papír |
| 09 01 08 | ezüstöt vagy ezüstvegyületeket nem tartalmazó fotófilm és -papír |
| 09 01 10 | egyszerhasználatos fényképezőgépek, áramforrás nélkül |
| 09 01 11* | egyszerhasználatos fényképezőgépek, amelyek a 16 06 01, 16 06 02 vagy a 16 06 03 kódszámú tételekhez tartozó áramforrást is tartalmaznak |
| 09 01 12 | áramforrást is tartalmazó, egyszerhasználatos fényképezőgépek, amelyek különböznek a 09 01 11-től |
| 13 | OLAJHULLADÉKOK ÉS FOLYÉKONY ÜZEMANYAGOK HULLADÉKAI (kivéve az étolajokat, valamint a 05, 12 és 19 fejezetekben felsorolt hulladékokat) |
| 13 02 | motor-, hajtómű- és kenőolaj hulladékok |
| 13 02 05* | ásványolaj alapú, klórvegyületet nem tartalmazó motor-, hajtómű- és kenőolajok |
| 13 02 06* | szintetikus motor-, hajtómű- és kenőolajok |
| 13 02 07* | biológiailag könnyen lebomló motor-, hajtómű- és kenőolajok |
| 15 | HULLADÉKKÁ VÁLT CSOMAGOLÓANYAGOK; KÖZELEBBRŐL NEM MEGHATÁROZOTT ABSZORBENSEK, TÖRLŐKENDŐK, SZŰRŐANYAGOK ÉS VÉDŐRUHÁZAT |
| 15 01 | csomagolási hulladékok (beleértve a válogatottan gyűjtött települési csomagolási hulladékokat) |
| 15 01 01 | papír és karton csomagolási hulladékok |
| 15 01 02 | műanyag csomagolási hulladékok |
| 15 01 03 | fa csomagolási hulladékok |
| 15 01 04 | fém csomagolási hulladékok |
| 15 01 05 | vegyes összetételű kompozit csomagolási hulladékok |
| 15 01 06 | egyéb, kevert csomagolási hulladékok |
| 15 01 07 | üveg csomagolási hulladékok |
| 15 01 09 | textil csomagolási hulladékok |
| 15 01 10* | veszélyes anyagokat maradékként tartalmazó vagy azokkal szennyezett csomagolási hulladékok |
| 15 01 11* | veszélyes, szilárd porózus mátrixot (pl. azbesztet) tartalmazó fémből készült csomagolási hulladékok, ideértve a kiürült hajtógázos palackokat |
| 16 | A JEGYZÉKBEN KÖZELEBBRŐL NEM MEGHATÁROZOTT HULLADÉKOK |
| 16 01 03 | termékként tovább nem használható gumiabroncsok |
| 16 01 14* | veszélyes anyagokat tartalmazó fagyálló folyadékok |
| 16 01 15 | fagyálló folyadékok, amelyek különböznek a 16 01 14-től |
| 16 01 17 | vasfémek |
| 16 01 18 | nem vasfémek |
| 16 01 19 | műanyagok |
| 16 01 20 | üveg |
| 16 02 | elektromos és elektronikus berendezések hulladékai |
| 16 02 11* | klór-fluor-szénhidrogéneket (HCFC, HFC) tartalmazó használatból kivont berendezések |
| 16 02 13* | veszélyes anyagokat tartalmazó használatból kivont berendezések, amelyek különböznek a 16 02 09-től 16 02 12-ig felsorolt tételektől |
| 16 02 14 | használatból kivont berendezések, amelyek különböznek a 16 02 09-től 16 02 13-ig felsoroltaktól |
| 16 02 16 | használatból kivont berendezésekből eltávolított anyagok, amelyek különböznek a 16 02 15-től |
| 16 06 | elemek és akkumulátorok |
| 16 06 01* | ólomakkumulátorok |
| 16 06 02* | nikkel-kadmium elemek |
| 16 06 03* | higanyt tartalmazó elemek |
| 16 06 04 | lúgos akkumulátorok (kivéve 16 06 03) |
| 16 06 05 | egyéb elemek és akkumulátorok |
| 17 | ÉPÍTÉSI ÉS BONTÁSI HULLADÉKOK (BELEÉRTVE A SZENNYEZETT TERÜLETEKRŐL KITERMELT FÖLDET IS) |
| 17 01 | beton, tégla, cserép és kerámia |
| 17 01 01 | beton |
| 17 01 02 | téglák |
| 17 01 03 | cserép és kerámiák |
| 17 01 07 | beton, tégla, cserép és kerámia frakció vagy azok keveréke, amely különbözik a 17 01 06-tól |
| 17 02 | fa, üveg és műanyag |
| 17 02 01 | fa |
| 17 02 02 | üveg |
| 17 02 03 | műanyag |
| 17 04 | fémek (beleértve azok ötvözeteit is) |
| 17 04 01 | vörösréz, bronz, sárgaréz |
| 17 04 02 | alumínium |
| 17 04 03 | ólom |
| 17 04 04 | cink |
| 17 04 05 | vas és acél |
| 17 04 06 | ón |
| 17 04 07 | fémkeverékek |
| 17 05 | föld (ideértve a szennyezett területekről származó kitermelt földet), kövek és kotrási meddő |
| 17 05 04 | föld és kövek, amelyek különböznek a 17 05 03-tól |
| 17 06 | szigetelőanyagokat és azbesztet tartalmazó építőanyagok |
| 17 06 04 | szigetelőanyagok, amelyek különböznek a 17 06 01 és 17 06 03-tól |
| 17 08 | gipsz alapú építőanyagok |
| 17 08 02 | gipsz alapú építőanyag, amely különbözik a 17 08 01-től |
| 17 09 | egyéb építkezési és bontási hulladékok |
| 17 09 04 | kevert építkezési és bontási hulladékok, amelyek különböznek a 17 09 01, 17 09 02 és 17 09 03-tól |
| 20 | TELEPÜLÉSI HULLADÉKOK (HÁZTARTÁSI HULLADÉKOK ÉS AZ EZEKHEZ HASONLÓ, KERESKEDELMI, IPARI ÉS INTÉZMÉNYI HULLADÉKOK), BELEÉRTVE AZ ELKÜLÖNÍTETTEN GYŰJTÖTT HULLADÉKOKAT IS |
| 20 01 | elkülönítetten gyűjtött hulladék frakciók (kivéve 15 01) |
| 20 01 01 | papír és karton |
| 20 01 02 | üveg |
| 20 01 10 | ruhanemű |
| 20 01 11 | textíliák |
| 20 01 13* | oldószerek |
| 20 01 14* | savak |
| 20 01 15* | lúgok |
| 20 01 17* | fényképészeti vegyszerek |
| 20 01 19* | növényvédő szerek |
| 20 01 21* | fénycsövek és egyéb higanytartalmú hulladékok |
| 20 01 23* | klór-fluor-szénhidrogéneket tartalmazó kiselejtezett berendezések |
| 20 01 25 | étolaj és zsír |
| 20 01 26* | olaj és zsír, amely különbözik a 20 01 25-től |
| 20 01 27* | veszélyes anyagokat tartalmazó festékek, tinták, ragasztók és gyanták |
| 20 01 28 | festékek, tinták, ragasztók és gyanták, amelyek különböznek a 20 01 27-től |
| 20 01 29* | veszélyes anyagokat tartalmazó mosószerek |
| 20 01 30 | mosószerek, amelyek különböznek a 20 01 29-től |
| 20 01 31* | citotoxikus és citosztatikus gyógyszerek |
| 20 01 32 | gyógyszerek, amelyek különböznek a 20 01 31-től |
| 20 01 33* | elemek és akkumulátorok, amelyek között a 16 06 01, 16 06 02 vagy a 16 06 03 kódszám alatt felsorolt elemek és akkumulátorok is megtalálhatók |
| 20 01 34 | elemek és akkumulátorok, amelyek különböznek a 20 01 33-tól |
| 20 01 35* | veszélyes anyagokat tartalmazó, kiselejtezett elektromos és elektronikus berendezések, amelyek különböznek a 20 01 21 és 20 01 23 kódszámú hulladékoktól |
| 20 01 36 | kiselejtezett elektromos és elektronikus berendezések, amelyek különböznek a 20 01 21, 20 01 23 és 20 01 35 kódszámú hulladékoktól |
| 20 01 37* | veszélyes anyagokat tartalmazó fa |
| 20 01 38 | fa, amely különbözik a 20 01 37-től |
| 20 01 39 | műanyagok |
| 20 01 40 | fémek |
| 20 02 | kerti és parkokból származó hulladékok (a temetői hulladékot is beleértve) |
| 20 02 01 | biológiailag lebomló hulladékok |
| 20 02 02 | talaj és kövek |
| 20 03 | egyéb települési hulladék |
| 20 03 07 | lom hulladék |
* A melléklet a hulladékok jegyzékéről szóló 16/2001. (VII. 18.) KöM r. azonosító számait használja.
7. sz. melléklet Karcag Város Önkormányzata Képviselő Testületének 15/2005. (IV.16.) rendeletéhez
A 23/2003. (XII. 29.) KvVM rendelet 1. sz. melléklete
Biológiai kezelésre, valamint stabilizálásra felhasználható hulladékok
| 02 | mezőgazdasági, kertészeti, vízkultúrás termelésből, erdőgazdaságból, vadászatból, halászatból, élelmiszer-előállításból és -feldolgozásból származó hulladékok |
| 02 01 | mezőgazdaság, kertészet, vízkultúrás termelés, erdészet, vadászat és halászat hulladékai |
| 02 01 01 | mosásból és tisztításból származó iszap |
| 02 01 02 | hulladékká vált állati szövetek |
| 02 01 03 | hulladékká vált növényi szövetek |
| 02 01 06 | állati ürülék, vizelet és trágya (beleértve a szennyezett szalmát), elkülönítve gyűjtött és nem a képződés helyén kezelt folyékony hulladék (hígtrágya) |
| 02 01 07 | erdőgazdálkodási hulladékok |
| 02 02 | hús, hal és egyéb állati eredetű élelmiszerek előkészítéséből és feldolgozásából származó hulladékok |
| 02 02 01 | mosásból és tisztításból származó iszapok, |
| 02 02 02 | hulladékká vált állati szövetek |
| 02 02 03 | fogyasztásra vagy feldolgozásra alkalmatlan anyagok |
| 02 02 04 | folyékony hulladékok keletkezésük helyén történő kezeléséből származó iszapok, |
| 02 03 | gyümölcs, zöldség, gabonafélék, étolaj, kakaó, kávé, tea és dohány előkészítéséből és feldolgozásából, konzervgyártásból; élesztő és élesztőkivonat készítéséből, melasz feldolgozásából és fermentálásból származó hulladékok |
| 02 03 01 | mosásból, tisztításból, hámozásból, centrifugálásból és más szétválasztásokból származó iszap |
| 02 03 04 | fogyasztásra vagy feldolgozásra alkalmatlan anyagok |
| 02 03 05 | folyékony hulladékok keletkezésük helyén történő kezeléséből származó iszapok |
| 02 04 | cukorgyártási hulladékok |
| 02 04 02 | nem szabványos kalcium-karbonát |
| 02 04 03 | folyékony hulladékok keletkezésük helyén történő kezeléséből származó iszapok |
| 02 05 | tejipari hulladékok |
| 02 05 01 | fogyasztásra vagy feldolgozásra alkalmatlan anyagok |
| 02 05 02 | folyékony hulladékok keletkezésük helyén történő kezeléséből származó iszapok, |
| 02 06 | A sütő- és cukrászipari hulladékok |
| 02 06 01 | fogyasztásra vagy feldolgozásra alkalmatlan anyagok |
| 02 06 03 | folyékony hulladékok keletkezésük helyén történő kezeléséből származó iszapok |
| 02 07 | alkoholtartalmú vagy alkoholmentes italok termeléséből származó hulladékok (kivéve kávé, tea, kakaó) |
| 02 07 01 | a nyersanyagok mosásából, tisztításából és mechanikus aprításából származó hulladékok |
| 02 07 02 | szeszfőzés hulladékai |
| 02 07 04 | fogyasztásra vagy feldolgozásra alkalmatlan anyagok |
| 02 07 05 | folyékony hulladékok keletkezésük helyén történő kezeléséből származó iszapok |
| 03 | fafeldolgozásból és falemez-, bútor-, cellulóz rost szuszpenzió-, papír-, és kartongyártásból származó hulladékok |
| 03 01 | fafeldolgozásból-, falemez- és bútorgyártásból származó hulladékok |
| 03 01 01 | fakéreg és parafahulladék |
| 03 01 05 | faforgács, fűrészáru, deszka, furnér, falemez darabolási hulladékok, amelyek különböznek a 03 01 04-től |
| 03 03 | cellulózrost szuszpenzió-, papír- és kartongyártási, feldolgozási hulladékok |
| 03 03 01 | fakéreg és fahulladék |
| 03 03 07 | hulladék papír és karton rost szuszpenzió készítésénél mechanikai úton leválasztott maradékok |
| 03 03 08 | hasznosításra szánt papír és karton válogatásából származó hulladékok |
| 03 03 09 | hulladék mésziszap |
| 03 03 10 | mechanikai elválasztásból származó szálmaradék, száltöltőanyag- és fedőanyag-iszapok |
| 03 03 11 | folyékony hulladékok keletkezésük helyén történő kezeléséből származó iszapok, amelyek különböznek a 03 03 10-től |
| 04 | bőr-, szőrme és textilipari hulladékok |
| 04 01 | bőr- és szőrmeipari hulladékok |
| 04 01 07 | folyékony hulladékok keletkezésük helyén történő kezeléséből származó, krómot nem tartalmazó iszapok |
| 04 02 | textilipari hulladékok |
| 04 02 20 | folyékony hulladékok keletkezésük helyén történő kezeléséből származó iszapok, amelyek különböznek 04 02 19-től |
| 04 02 21 | feldolgozatlan textilszál hulladékok |
| 04 02 22 | feldolgozott textilszál hulladékok |
| 15 | hulladékká vált csomagolóanyagok, közelebbről nem meghatározott abszorbensek, törlőkendők, szűrőanyagok és védőruházat |
| 15 01 | csomagolási hulladékok (beleértve a válogatottan gyűjtött települési és csomagolási hulladékokat) |
| 15 01 01 | papír és karton csomagolási hulladékok |
| 15 01 03 | fa csomagolási hulladékok |
| 19 | hulladékkezelő létesítményekből, szennyvizeket keletkezésük telephelyén kívül kezelő szennyvíztisztítókból, illetve az ivóvíz és iparivíz szolgáltatásból származó hulladékok |
| 19 06 | hulladékok anaerob kezeléséből származó hulladékok |
| 16 06 04 | települési hulladék anaerob kezeléséből származó kirothasztott anyag |
| 19 06 06 | állati és növényi hulladék anaerob kezeléséből származó kirothasztott anyag |
| 19 08 | szennyvíztisztító művekből származó, közelebbről nem meghatározott hulladékok |
| 19 08 05 | települési szennyvíz tisztításából származó iszap |
| 19 08 12 | ipari szennyvíz biológiai kezeléséből származó iszapok, amelyek különböznek a 19 08 11-től |
| 19 08 14 | ipari szennyvíz egyéb kezeléséből származó iszapok, amelyek különböznek a 19 08 13-tól |
| 19 09 | ivóvíz, illetve ipari víz termeléséből származó hulladékok |
| 19 09 01 | durva és finom szűrésből származó szilárd hulladékok |
| 19 09 02 | víz derítéséből származó iszapok |
| 19 09 03 | karbonát sók eltávolításából származó iszapok |
| 20 | települési hulladékok (háztartási hulladékok és az ezekhez hasonló, kereskedelmi, ipari és intézményi hulladékok), beleértve az elkülönítetten gyűjtött hulladékokat is |
| 20 01 | elkülönítetten gyűjtött hulladék frakciók (kivéve 15 01) |
| 20 01 01 | papír és karton |
| 20 01 08 | biológiailag bomló konyhai és étkezdei hulladékok |
| 20 01 38 | fa, amelyik különbözik 20 01 37-től |
| 20 01 25 | étolaj és zsír |
| 20 02 | kerti és parkokból származó hulladékok (a temetői hulladékot is beleértve) |
| 20 02 01 | biológiailag lebomló hulladékok |
| 20 03 | egyéb települési hulladék |
| 20 03 01 | egyéb települési hulladék, beleértve a kevert települési hulladékot is |
| 20 03 02 | piacokon keletkező hulladék |
| 20 03 04 | emésztőgödrökből származó iszapok |
A hulladékok jegyzékéről szóló 16/2001. (VII. 18.) KöM rendelet "B" Kiegészítő listáján szereplő állati hulladékok
8. sz. melléklet Karcag Város Önkormányzata Képviselő Testületének 15/2005. (IV.16.) rendeletéhez
A 45/2004. (VII. 26.) BM-KvVM együttes rendelet 1. számú melléklete
Építési és bontási hulladékok csoportosítása
| Sorszám | A hulladék anyagi minősége szerinti csoportok | Hulladék EWC kódja7 | Mennyiségi küszöb (tonna) |
| 1. | Kitermelt talaj | 17 05 04 17 05 06 | 20,0 |
| 2. | Betontörmelék | 17 01 01 | 20,0 |
| 3. | Aszfalttörmelék | 17 03 02 | 5,0 |
| 4. | Fahulladék | 17 02 01 | 5,0 |
| 5. | Fémhulladék | 17 04 01 | |
| 17 04 02 | |||
| 17 04 03 | |||
| 17 04 04 | 20 | ||
| 17 04 05 | 2,0 | ||
| 17 04 06 | |||
| 17 04 07 | |||
| 17 04 11 | |||
| 6. | Műanyag hulladék | 17 02 03 | 2,0 |
| 7. | Vegyes építési és bontási hulladék | 17 09 04 | 10,0 |
| 8. | Ásványi eredetű építőanyag-hulladék | 17 01 02 | |
| 17 0103 | |||
| 17 0107 17 02 02 | 40,0 | ||
| 17 06 04 | |||
| 17 08 02 |
| 7 A 10/2002. (III. 26.) KöM rendelettel módosított 16/2001. (VII. 18.) KöM rendeletnek megfelelően. |