A szöveg időállapota:	2006.VII.1. - 2007.XII.20.
Időállapot váltás:	- 2006.VI.30. 2006.VII.1. - 2007.XII.20. 2007.XII.21. - 2010.XII.31. 2011.I.1. -

Karcag Város Önkormányzata Képviselő Testületének 39/2005. (XII.21.) rendelete

az állattartásról és a lóger használatáról

Karcag Város Önkormányzatának Képviselő Testülete a helyi önkormányzatokról szóló, többszörösen módosított 1990. évi LXV. tv. 16. § (1) bekezdése által biztosított jogkörében eljárva az állattartás és a lóger használatának részletes szabályairól az alábbi rendeletet alkotja:

I. fejezet

Általános rendelkezések

A rendelet célja

1. § A rendelet célja, hogy biztosítsa az állattartáshoz fűződő nemzetgazdasági szempontok, a közegészségügyi, építésügyi, állategészségügyi, állat- és környezetvédelmi előírások, valamint a lakossági érdekek összhangját, és a települési környezet védelme érdekében szabályozza Karcag város közigazgatási területén az állattartást, az állattartók jogait és kötelezettségeit.

A rendelet hatálya

2. § (1) A rendelet hatálya - a (2) bekezdésben foglalt kivételekkel - Karcag város közigazgatási területén folytatott állattartásra terjed ki.

(2) Nem terjed ki a rendelet hatálya:

a) a fegyveres erők, fegyveres testületek, rendészeti szervek, szervezetek feladatuk ellátásához szükséges állattartására;

b) az alkalmi cirkuszi rendezvényekre és állatkiállításokra;

c) az állatversenyek, vágóhidak és állatkereskedések területén folytatott átmeneti jellegű állattartásra.

Az állattartás általános szabályai

3. § (1) Karcag város belterületén és a csatlakozó zártkertekben állatot tartani a közegészségügyi, az állategészségügyi, az építési-, a vízügyi és a környezetvédelmi szabályok betartása mellett csakis e rendeletben megfogalmazott feltételekkel és korlátozások mellett lehet.

(2) A város belterülete az állattartás szempontjából övezetekre osztott. (Ezek felsorolását az 1. számú melléklet tartalmazza.)

(3) A város külterületén az állatok tartása és tenyésztése - a külön jogszabályokban előírt követelmények betartása mellett - ezen rendelet szempontjából (az ebek oltása kivételével) nem esik korlátozás alá.

(4) Az állattartó köteles az állatot gondozni (az állat igényeinek megfelelően etetni, itatni, ápolni), egészségügyi állapotára ügyelni.

(5) Fertőző, járványos megbetegedések megelőzése céljából az állattartó köteles az alapvető állat-higiénia szabályait betartani. (Zárt tartás, fertőtlenítő anyagok biztosítása, állatorvos utasításainak betartása, stb.)

(6) Az állatok elhelyezésére szolgáló épületet, építményt az erre vonatkozó országos és helyi építésügyi előírásoknak megfelelően, továbbá az e rendelet 2. sz. mellékletében meghatározott védőtávolságok betartása mellett lehet elhelyezni.

(7) Az istállót, ólat, ketrecet (állattartás céljára szolgáló mindennemű helyiséget) rendszeresen takarítani, fertőtleníteni kell.

(8) Az egészségügyi szempontból kártékony rágcsálók és rovarok folyamatos irtásáról az állattartó köteles gondoskodni.

(9) Állatot tartani csak úgy lehet, hogy a tartás:

- ember és állat egészségét veszélyeztető fertőzést és sérülést ne okozzon, testi épséget ne veszélyeztessen,

- állatvédelmi jogszabályokat ne sértsen (kínzás, bántalmazás, uszítás, sanyarú tartás, stb. tilalma).

(10) Tilos állatot elcsapni, kóborolni hagyni.

(11) Ha a tulajdonos nem szándékozik állatát tartani, köteles elhelyezéséről gondoskodni, állatorvossal elaltatás után életét kíméletesen kioltatni,, vagy a gyepmesterrel elszállíttatni. Az ezzel kapcsolatban felmerülő összes költség az állat tulajdonosát terheli.

(12) Az elhullott állatokat a gyepmesteri telepre történő elszállításig zárt, csurgásmentes göngyölegben (műanyagzsák, tartály, stb.) kell tárolni.

(13) Az állattartónak biztosítania kell, hogy a tartással másnak a környezetében kárt ne okozzon. Az esetlegesen okozott kárért az állat tulajdonosa a felelős. Ha a kárt okozó állat tulajdonosa kiskorú gyermek, az okozott kár megtérítésének módját a Polgári Törvénykönyv szabályai szerint kell megállapítani.

(14) Bármilyen állat csak oly módon tartható, hogy az a közterületet, valamint a lakóépületek közös használatú helyiségeit, a lakások erkélyét, teraszát, loggiáját, ablakpárkányát ne szennyezze. Az esetleges szennyeződést az állat tulajdonosának, illetve az állat felügyeletével megbízott személynek haladéktalanul el kell távolítania.

(15) Az állattartásra szolgáló építmények szellőző nyílásait, a nyílászárókat a saját udvar felé kell kiképezni, elhelyezni.

(16) Az e rendeletben meghatározott állattartási tilalmak nem vonatkoznak a közvetlen házi fogyasztásra szánt haszonállatok 1-2 napos zárt helyen történő tartására.

Az állatok csoportosítása

4. § E rendelet alkalmazása szempontjából az állatok csoportosítása:

(1) Haszonállatok:

a) nagytestű haszonállatok: ló, (a sportlovak kivételével) öszvér, szamár, szarvasmarha, bivaly;

b) közepes testű haszonállatok: sertés, juh, kecske;

c) kistestű haszonállatok: baromfifélék, vízi szárnyasok, rágcsáló haszonállatok (házinyúl és vízi rágcsálók),húsgalamb;

d) egyéb haszonállatok: hulladékhússal táplált prémes állatok (róka, görény, nyest, stb.), méh, éti csiga, biogiliszta

(2) Mindenféle ebfajta

(3) Kedvtelésből tartott egyéb állatok:

- minden egyéb állatfaj, ami nem tartozik az (1) és (2) bekezdésben meghatározott csoportba (sportlovak, macskák, egzotikus állatok, díszbaromfi, énekes- és díszmadarak, tengerimalac, aranyhörcsög, fehér egér, parlagi és postagalamb, akváriumi állatok, stb.)

II. fejezet

Haszonállatok tartásának részletes szabályai

Nagy-, közepes- és kistestű haszonállatok tartására vonatkozó külön szabályok

5. § (1) Tilos haszonállatot tartani a város belterületén lévő egészségügyi-, oktatási-, kulturális intézmények, gyermeknevelési- és szociális feladatokat ellátó intézmények, élelmiszert előállító, - feldolgozó, - forgalmazó üzemek és üzletek, vendéglátó-ipari egységek, sportpályák, a városi strandfürdő területén, és az azokkal közvetlen szomszédos ingatlanon.

(2) A (3) bekezdésben foglalt kivétellel tilos a haszonállat tartás a városközpontban:

a Varró út - Táncsics krt. - Dózsa Gy. út - Kacsóh út - Kuthen út - Kazinczy út - József Attila út - Széchenyi I. sgrt - Szabó J. út - Kálvin út - Varró út és az általuk bezárt területeken, továbbá Varró út 2,4,6-10. számú, és a Kálvin út 7-9. számú ingatlanokat érintően.

(3) A (2) bekezdésben meghatározott területen a családi házas ingatlanokon 10 db baromfiféle tartható.

(4) Tilos közepes- és nagytestű haszonállatot tartani:

a) a (2) bekezdésben körülhatárolt területen kívül lévő belterületi többlakásos lakóházaknál;

b) a 400 m2-nél kisebb alapterületű telekingatlanon.

(5) A (2) bekezdésben meghatározott tilalom alá nem eső belterületen található, többlakásos, nem telepszerűen épült lakóházak elkeríthető udvarán kistestű haszonállat csak az ottlakó, közvetlen szomszédok és környezetük birtoklási jogainak csorbítása nélkül az állatjóléti és állategészségügyi szempontok érvényesítése mellett tartható. Az állattartó köteles állatát a Polgári Törvénykönyv 100. §.-nak megfelelően, a társasházakról szóló törvény szabályai szerint, továbbá az állatok védelméről és kíméletéről szóló 1998. évi XXVIII. törvénynek megfelelően a jó gazda gondosságával tartani.

(6) Nagy és közepes testű haszonállat - és szaporulata - 3 hónapos koráig - tartása 10 db-ot meghaladó létszámtól szakhatósági hozzájárulással lehetséges (ÁNTSZ, ÁÉEÁ), amelynek beszerzése a Karcag Városi Önkormányzat feladata.

(7) A (2) bekezdésben körülhatárolt területen kívül eső belterületeken lévő kertesházaknál haszonállatot a telekingatlan körülményeire való tekintettel (védőtávolság, tartási-, higiéniai- és környezetvédelmi, valamint e rendelet előírásainak betartása mellett) lehet tartani.

(8) Az egyes haszonállatok férőhelyigényére vonatkozó szabályozást e rendelet 3. sz. melléklete tartalmazza. Állattartó létesítmény építése, bővítése során, valamint a már meglévő, állattartásra szolgáló építmények esetében a védőtávolságok betartására e rendelet 2. sz. melléklete szerint és az országos településrendezési és építési követelményekről szóló 253/1997. (XII.20.) Korm.rendelet rendelkezései az irányadók.

(9) Galamb és húsgalamb csak zárt rendszerben (volier, ketrec, stb.) tartható. Az engedélyezett területen padlástérben, (volier, ketrec, stb.) többlakásos lakóépület padlásterének elkülönített részén is tartható.

(10) Haszonállat az e rendeletben engedélyezett területeken a (9) bekezdésben meghatározott kivétellel, csak lakóépületen kívül tartható. Lakás erkélyén, közös használatú helyiségekben haszonállat átmenetileg sem helyezhető el.

Egyéb haszonállatok tartására vonatkozó külön rendelkezések

6. § (1) A (2) bekezdésben foglalt területek kivételével a város közigazgatási területén tarthatók méhek. Családi házas övezetben méhek tartása csak a közvetlen szomszédok és környezetük birtoklási jogainak csorbítása nélkül az állatjóléti és állategészségügyi szempontok érvényesítése mellett történhet.

(2) Tilos méhészkedést folytatni az 5. § (1)-(2) bekezdésben meghatározott területen. A méhészkedést - a vonatkozó jogszabályok és e rendelet megtartásával - erre alkalmas területen mindenki szabadon gyakorolhatja.

(3) Hulladékhússal táplált prémes állatok tartásának engedélyezése az ÁNTSZ Városi Intézete és a Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Állategészségügyi és Élelmiszer Ellenőrző Állomás területileg illetékes hatósági állatorvosa előzetes hozzájárulásával a Karcag Városi Önkormányzat hatásköre, amelyet átruházott hatáskörben a polgármester lát el.

(4) Hulladékhússal táplált prémes állat csak külterületen tartható.

III. fejezet

Az ebtartás részletes szabályai

7. § (1) Az ebtartó minden körülmények között köteles a szomszédok és környezetük birtoklási jogainak csorbítása nélkül az állatjóléti és állategészségügyi szempontokat érvényesíteni.

Köteles ebét a Polgári Törvénykönyv 100. §-nak megfelelően, a társasházakról szóló törvény szabályai szerint, továbbá az állatok védelméről és kíméletéről szóló 1998. évi XXVIII. törvénynek megfelelően a jó gazda gondosságával tartani.

(2) Köteles az ebet úgy tartani, hogy azzal:

- ások nyugalmát indokolatlanul, tartósan és rendszeresen ne zavarja

- mások egészségét és testi épségét ne veszélyeztesse

- anyagi kárt, és környezetszennyezést ne okozzon.

(3) Bejelentett és nyilvántartásba vett jelző, vakvezető, mozgáskorlátozottat segítő és egyéb egészségi okból tartott, a feladata ellátásának megfelelő vizsgával rendelkező kutya az egész város területén tartható.

(4) Többlakásos lakóépületben, sorházi lakásokban és azok udvarán a társasház alapszabályában foglaltak betartása mellett lakásonként legfeljebb egy, lakásban tartásra alkalmas eb tartható.

(5) Tilos az ebet liftben más személlyel együtt - annak beleegyezése nélkül -.zállítani!

(6) Családi házas telken, - amennyiben a telek mérete, helyzete eb tartására megfelelő -, e rendeletben foglaltak betartása mellett kettő eb és azok szaporulata három hónapos koráig tartható.

(7) A magasabb egyedszám tartásának engedélyezése a Karcag Városi Önkormányzat hatásköre, amelyet átruházott hatáskörben a polgármester lát el. Az erre irányuló, a polgármesterhez benyújtott kérelemnek tartalmaznia kell:

- az Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálat hozzájárulását

- a Megyei Állategészségügyi és Élelmiszer Ellenőrző Állomás szakhatósági hozzájárulását

- a Karcag Városi Önkormányzat Építési Hatóságának hozzájárulását, amelynek beszerzése Karcag Városi Önkormányzat feladata.

(8) Az ebtartó gondoskodni köteles az állatok megfelelő és biztonságos elhelyezéséről, szakszerű gondozásáról, szökésének megakadályozásáról. Azok felügyelet nélkül sem közterületre, sem más magánterületre nem juthatnak ki. Harapós vagy támadó természetű eb tartása esetén az ingatlan (telek, ház, lakás, stb.) bejáratán, jól látható helyre, a harapós kutyára utaló figyelmeztető táblát kell elhelyezni!

(9) A veszélyesnek minősített ebek tartására a 35/1997. (II.26.) Kormány rendelet vonatkozik.

8. § Minden három hónapos kort betöltött ebet az ebtartó köteles saját költségére tartós egyedjelöléssel ellátni (tetováltatni, vagy mikrochippel ellátni 2010. december 31-ig), eboltásra jogosult állatorvossal veszettség ellen beoltatni, ezzel egyidejűleg féregtelenítő szerrel kezeltetni. Az oltást és féregtelenítést évente illetve az érvényes és hatályos jogszabályban előírtaknak megfelelően köteles végrehajtani. Az oltási igazolásnak tartalmaznia kell az egyedjelölés (tetoválás) lenyomatát, illetve a tetoválás számát, vagy a mikrochip kódját.

9.§(1) Közterületen ebet csak felügyelet mellett, biztonságos, vezetésre alkalmas pórázon lehet tartani.

A felügyeletet ellátó személy legyen képes az eb irányítására, annak esetleges támadásának megakadályozására, közterületen tartsa magánál az eb oltási igazolását és az állat által okozott közterület szennyeződés azonnali megszüntetésére alkalmas eszközt (pl. nylon zacskó). 14 éven aluli személy közterületen támadó természetű ebet nem felügyelhet.

(2) Közepes, nagy testű, harapós, és támadó természetű ebet közterületen szájkosárral kell ellátni.

(3) Tilos az ebet beengedni, bevinni, ott tartani:

- ügyfélforgalmat bonyolító közintézménybe

- oktatási, egészségügyi, szociális létesítményekbe

- diák és munkásszállásra

- játszótérre, homokozó területére

- strand és gyógyfürdőbe

- vendégforgalmat lebonyolító nyilvános helyiségekbe, kivéve, ha a házirend másképp rendelkezik

- üzletbe, vásárcsarnokba, piac területére, bevásárló központba

- valamint jogszabályokban meghatározott egyéb helyekre

A felsoroltak alól kivételt képeznek a vakvezető kutyák.

(4) Ebet póráz nélkül szabadon futtatni kizárólag e rendelet 4. sz.mellékletében körülírt, e célra kijelölt, táblával jól látható módon megjelölt kutyafuttató területen szabad. Harapós vagy támadó természetű eb szájkosarát a kutyafuttató helyen sem szabad levenni.

(5) A kutya által okozott esetleges balesetért, károkozásért a kutya felügyeletét ellátó személy, annak hiányában az eb tulajdonosa teljes felelősséggel tartozik.

10.§ (1) A város területén talált kóbor, gazdátlan, illetve a közterületen szabadon engedett ebek befogatása és elszállíttatása a Karcag Városi Önkormányzat hatásköre, amelyet átruházott hatáskörben a polgármester lát el a gyepmester közreműködésével, betartva az állatvédelmi, állategészségügyi és közegészségügyi szabályokat.

(2) A befogott ebet a tulajdonosa illetve tartója a befogási és tartási költségek megtérítése mellett, a befogástól számított 8 napon belül kiválthatja. A határidő letelte után az ebbel a gyepmester szabadon rendelkezik.

(3) Az eb új gazdához kerülése esetén az új ebtartó haladéktalanul köteles az ebet eboltásra jogosult állatorvossal veszettség ellen beoltatni és a féregtelenítő kezelést elvégeztetni.

(4) A ki nem váltott ebek életét a befogástól számított 30 nap leteltével kíméletesen, altató injekcióval kell kioltani.

11.§ (1) Biztosítani kell az egymásra veszélyt jelentő, egymást nyugtalanító állatok elkülönített tartását.

(2) Az ebtartónak gondoskodnia kell az állat igényeinek megfelelő rendszeres, de legalább napi egyszeri ellenőrzéséről, szakszerű gondozásáról (táplálásáról, friss ivóvízzel való ellátásáról, helyének tisztán tartásáról, ürülékének összegyűjtéséről és eltávolításáról), szükség szerint, de legalább heti egyszeri fertőtlenítésről, légyirtásról.

(3) Az állatnak tilos indokolatlan vagy elkerülhető fájdalmat, szenvedést vagy sérülést okozni.

IV. fejezet

Kedvtelésből tartott egyéb állatok tartására vonatkozó külön szabályok

12. § (1) Az egyéb kedvtelésből tartott veszélyes állatot zárt helyen úgy kell tartani, hogy az emberi életet, testi épséget és egészséget ne veszélyeztessen.

(2) Többlakásos épületben kedvtelésből tartott kisállat csak lakásban helyezhető el, erkélyen, loggián nem tartható.

(3) Az olyan - nem háziasított, egzotikus - veszélyes állatok, (pl: ragadozók, majmok, hüllők stb.) tartása, szaporítása, amely harapásával, csípésével, szorításával, stb. az ember életét, testi épségét, egészségét veszélyezteti, engedélyköteles.

a) A természetvédelmi oltalom alatt nem álló, illetve nemzetközi természetvédelmi egyezmény hatálya alá nem tartozó veszélyes állat tartására, szaporítására a jegyző - az állategészségügyi hatóság és a természetvédelem illetékes állami szervének szakhatósági hozzájárulásával- adhat engedélyt. Az engedély kizárólag abban az esetben adható meg, ha a tartás, illetve szaporítás a környezet nyugalmát és biztonságát nem sérti vagy veszélyezteti, és az egyed tartási feltételei - ideértve a tartáshoz, illetve szaporításhoz szükséges szakismeretet is - biztosítottak.

b) A természetvédelmi oltalom alatt álló, illetve nemzetközi természetvédelmi egyezmény hatálya alá tartozó veszélyes állat tartását, szaporítását a természetvédelem illetékes állami szerve engedélyezi a jegyző és az állategészségügyi hatóság szakhatósági hozzájárulásával.

(4) A (3) bekezdésben meghatározott állatok csak külterületen tarthatók.

V. fejezet

A macskatartás szabályai

13. § (1) Lakóépületben lakásonként maximum 2 macska és egyszeri szaporulata 3 hónapos korig közegészségügyi és állategészségügyi előírások betartása mellett tartható.

(2) Többlakásos kertes családi házban és udvarán háztartásonként maximum 5 macska és egyszeri szaporulata három hónapos korig közegészségügyi és állategészségügyi előírások betartása mellett tartható.

(3) A köz- és lakóépületben elszaporodott macskák eltávolításáról az épület tulajdonosa, illetőleg kezelője köteles gondoskodni.

VI. fejezet

A trágyatárolás szabályai

14. § (1) Az állatok elhelyezésére szolgáló épületeknek szilárd burkolatúnak, meszelhetőnek, moshatónak és fertőtleníthetőnek kell lenni.

(2) Az állati trágyát az állatok elhelyezésére szolgáló épületekből (helyiségekből) ki kell takarítani. A trágyát az erre a célra kialakított közegészségügyi és az e rendeletben foglalt előírásoknak megfelelő tárolóba kell elhelyezni.

(3) A trágyatároló helyét úgy kell kijelölni, hogy a tárolóba víz ne kerüljön, illetve a tárolóból, a trágyalé ki ne folyhasson. E célból vízhatlan aljzatú és oldalfalú trágyatárolót kell építeni. A trágyalé, illetve szennyvíz gyűjtésére át nem eresztő falú gyűjtőaknát kell létesíteni.

A trágyatároló akna lefedéséről gondoskodni kell, a legyek szaporodásának megakadályozása és a képződő szaganyagok távozásának megakadályozása céljából

A többlakásos lakóépületekkel beépített ingatlanokon a keletkezett trágyát vízhatlan aljzatú és oldalfalú, fedett tárolóban szabad tárolni. A trágyatároló akna lefedéséről gondoskodni kell a legyek szaporodásának megakadályozása és a képződő szaganyagok távozásának megakadályozása céljából.

(4) Az állattartók a szilárd ürülék gyűjtésére létesített trágyatároló helyet kötelesek rendszeresen kezelni. A felgyülemlett trágyát szükség szerint ki kell szállítani, és utána - különös tekintettel a nyári időszakra - a tárolót ki kell fertőtleníteni.

(5) Az állatok tartózkodási helyét, a trágyatárolót és környékét rendszeresen tisztán kell tartani. A fertőtlenítésről, legyek irtásáról, féregtelenítésről, rágcsálóirtásról az állattartó köteles gondoskodni.

(6) A nyitott trágyalé árkot, aknát azonnal meg kell szüntetni.

VII. fejezet

A lóger használatának rendje

A szabályozás hatálya

15. § A lóger használatának szabályozása kiterjed:

a) az ott tárolt termelvények körére, a tárolás szabályaira,

b) a lógerhasználat igénybevételére, időszakára,

c) a lóger szolgáltatásának díjtételeire,

d) a lógert üzemeltető (bérbe vevő), a beszállított termelvények felügyeletét ellátó feladatkörére

A lóger használatának különös szabályai

16. § (1) Karcag Város Önkormányzata területet biztosít a város állattartó lakossága részére szálas és tömegtakarmány elhelyezése, tárolása céljából.

(2) Az önkormányzat szálas és tömegtakarmány elhelyezésére az 507/1. hrsz. alatti, vaskorláttal körbekerített, zárt területet jelöli ki azzal, hogy a mérlegház és az ahhoz kapcsolódó karámterület tárolási célra nem hasznosítható. A Városi Önkormányzat Városgondnoksága a lóger használatáról bérbeadás útján is gondoskodhat.

(3) A lógerben a mindenkor hatályban lévő tűzrendészeti előírások betartása mellett szálastakarmányt, (ömlesztve és bálázva) alomszalmát, (ömlesztve és bálázva) erjesztett takarmányt, kukoricaszárat lehet tárolni.

(4) Az érdekképviselet céljából a lógert használók három évenként lógergazdát választhatnak. A lógergazda a Városi Önkormányzat Városgondnokságával együttműködve figyelemmel kíséri a lóger működését.

(5) A lóger területén, igénye szerint minden állattartó tárolhat takarmányt, alomszalmát, melyet köteles a lóger üzemeltetőjének átadni, aki a mennyiséget nyilvántartásba veszi.

(6) A nyilvántartásból az időközönként elszállított mennyiséget a lóger üzemeltető kivezeti. Végleges elszállítás esetén a nyilvántartást közösen lezárják.

(7) A lógerba takarmányt beszállítani csak nappal, virradattól szürkületig lehet. Végleges elszállítás után a tulajdonos köteles az általa elfoglalt területet tisztán, rendben a lóger üzemeltetőnek átadni (penészes, vizes takarmánymaradékot el kell szállítania). A lógerban állatot legeltetni, és annak területét rendeltetéstől eltérően használni tilos.

(8) A rakományok által elfoglalt terület minden igénybevett m²-e után az adott időben kialakult helyben szokásos árak figyelembevételével a Városi Önkormányzat Városgondnoksága által megállapított díjtételt kell megfizetni. Az igénybevétel díját a lóger használója előre köteles megfizetni.

(9) A lóger üzemeltetője gondoskodik a rakományok helyének kijelöléséről, a tűzrendészet által előirt felszerelések karbantartásáról, az általános rend biztosításáról.

(10)A lóger üzemeltetője a helytelenül betárolt kazlak tulajdonosait köteles felszólítani a szakszerű tárolás elvégzésére.

VIII. fejezet

Vegyes rendelkezések

Eljárási szabályok

17. § (1) E rendelet alkalmazása során történő eljárásra a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvényt kell alkalmazni.

(2) Az állattartással, állatvédelemmel kapcsolatos beadványokat a Városi Önkormányzat Polgármesteri Hivatala Építési-Műszaki Irodájához kell benyújtani.

(3) Az illetékes hatóságok az állattartási rendeletben foglaltak betartását ellenőrzik.

(4) Aki e rendeletben foglaltakat megszegi, nem e rendelkezések szerint jár el, illetve az ingatlanán az állattartási szabályok betartásának ellenőrzését akadályozza, jogsértést követ el, és a törvényben meghatározott mértékig büntethető.

(5) Az állatok tartására vonatkozó rendelkezések megszegése esetén, vagy közérdekből a Jegyző az állattartást korlátozhatja, valamint a rendelkezések súlyos vagy ismételt megszegése esetén az állattartást megtilthatja.

Szabálysértési rendelkezések

18. § (1) E rendelet alkalmazása során történő eljárásra a szabálysértési eljárás általános szabályai az irányadók.

(2) Szabálysértést követ el és 1.000.-30.000 Ft-ig terjedő pénzbírsággal sújtható aki:

a) A R. 5. § (1)-(2) bekezdéseiben meghatározott városközpontban haszonállatot tart, méhészkedést folytat.

b) A R. 5. § (4) bekezdésében meghatározott telekingatlanon közepes és nagytestű haszonállatot tart.

c) A R. 5. § (6) bekezdésében meghatározott engedéllyel nem rendelkezik.

d) A R. 6. § (4) bekezdés alapján, a város belterületén hulladékhússal táplált prémes állatot tart.

e) A R. 7. § (4) bekezdésében meghatározott területen 1 ebnél többet tart,

f) A R. 7. § (6) bekezdésében meghatározott területen 2 ebnél többet tart,

g) A R. 7.§ (8) bekezdésében foglaltakat nem tartja be.

h)A R. 8. §-ában foglaltakat nem tartja be

i) A város belterületén lévő egészségügyi - oktatási-, kulturális intézmények, gyermeknevelési- és szociális feladatokat ellátó intézmények, élelmiszert előállító, feldolgozó üzemek, - forgalmazó üzletek, vendéglátóipari egységek, sportpályák területén haszonállatot vagy kutyát visz be, illetve ott tart, továbbá aki a vásárcsarnokba vagy a piac területére kutyát visz be, illetve ezeken a helyeken kutyát tart.

j) Engedély nélkül tenyésztési és gazdasági célból ebtartást folytat.

k) A R. 12. §-ában foglaltakat nem tartja be.

l) A R. 13. § (1) bekezdésében meghatározott területen 2 macskánál többet tart,

m) A R. 13. § (2) bekezdésében meghatározott területen 5 macskánál többet tart,

n) A R. 14. §-ában foglalt előírásokat nem tartja be.

o) A R. 16. § (7)-(8) bekezdéseiben foglaltakat nem tartja be.

(3) A (2) bekezdésben meghatározott szabálysértés tettenért elkövetőjét 500.-Ft-tól 10.000.-Ft-ig terjedő helyszíni bírsággal sújthatja a Polgármesteri Hivatal arra felhatalmazott köztisztviselője (közterület-felügyelő).

(4) E rendeletben foglaltak megsértéséért a törvényes képviselő, vagy állattartó felelőssége akkor is fennáll, ha az állat felügyeletéről kiskorú gyermek gondoskodik.

(5) Aki e rendeletben foglaltak megsértése miatt lefolytatott szabálysértési eljárást követően sem változtat ebtartási szokásain, ellene három hónapon belül újabb beadvány érkezik, az ellen az ebtartás megszüntetését kell elrendelni.

Záró rendelkezések

Hatálybalépés

19. § (1) E rendelet 2006. július 1-jén lép hatályba.

(2) A rendelet hatálybalépésével egyidejűleg az állattartásról és a lóger használatáról szóló 30/1996. (IX.25.) Karcag Városi Önkormányzati rendelet és az ezt módosító 18/1997. (IV.30.) Karcag Városi Önkormányzati rendelet, 16/2000. (VI.28) Karcag Városi Önkormányzati rendelet, 14/2001. (V.31.) Karcag Városi Önkormányzati rendelet, 28/2001. (X.3) Karcag Városi Önkormányzati rendelet, 5/2004. (I.28.) Karcag Városi Önkormányzati rendelet hatályát veszti.

K a r c a g, 2005. december 14.

Dr. Fazekas Sándor s. k.	Rózsa Sándor s. k.
polgármester	jegyző

jegyző

1. sz. melléklet Karcag Város Önkormányzata Képviselő Testületének 39/2005. (XII.21.) rendeletéhez

A Település Rendezési Terv szerinti övezetekben maximálisan tartható állatlétszám (térképpel)

Jelmagyarázat	Építési övezet jele	Állatmennyiség
Á 1	Vt-1, Vt-2, Vt-3, Vt-4, Vt-5, Vt-6,	10 db baromfiféle
Á 2	Lk-1, Lk-2, Lk-4, Lk-11	5 db nagy - vagy közepes testű haszonállat és/vagy 50 db kistestű haszonállat
Á 3	Lk-5, Lk-6, Lk-7,Lk-8, Lk-13	10 db nagy - vagy közepes testű haszonállat és/vagy 500 db kistestű haszonállat
Á 4	Lk-9, Lk-10, Lk-12, Lk-14, Lk-15, Lk-16, Lk-17, Lk-3, Má, Lf-1, Lf-2,	24 db nagy - vagy közepes testű haszonállat és/vagy 4000 db kistestű haszonállat

OLE OBJECT

2. sz. melléklet Karcag Város Önkormányzata Képviselő Testületének 39/2005. (XII.21.) rendeletéhez

Az állattartó létesítmény építése, bővítése során betartandó védőtávolságok

kistestű haszonállat (baromfi, házinyúl, galamb, nutria, stb.) ólja, kifutója, trágya vagy trágyalé tárolása	Lakó, vagy üdülő épülettől	Ásott, vagy mélyfúrású kúttól ill. Védett rétegtől	Fúrt, telepített kúttól	Víz- vezetékek- től	Kerti- csaptól	Kertes mezőgazda- sági területen pihenő- épülettől
50 állatig 51-100 állatig 101-500 állatig 501-1000 állatig 1001-4000 állatig	5 m 8 m 10 m 15 m 20 m	10 m 10 m 10 m 15 m 20 m	10 m 10 m 10 m 10 m 10 m	2 m 2 m 2 m 2 m 2 m	10 m 10 m 10 m 10 m 10 m	5 m 8 m 8 m 10 m 15 m
nagy- és közepes testű haszonállat: (sertés, juh, kecske, ló, öszvér, szamár, szarvasmarha, stb.) istállója, ólja, kifutója, trágya, vagy trágyalé tárolója	Lakó, vagy üdülő épülettől	Ásott, vagy mélyfúrású kúttól ill. Védett rétegtől	Fúrt, telepített kúttól	Víz- vezetékek-től	Kerti- csaptól	Kertes mezőgazda-sági területen pihenő- épülettől
5 állatig 6-10 állatig 11-24 állatig	10 m 15 m 20 m	15 m 15 m 50 m	10 m 10 m 10 m	2 m 2 m 2 m	10 m 10 m 10 m	10 m 15 m 20 m

3. sz. melléklet Karcag Város Önkormányzata Képviselő Testületének 39/2005. (XII.21.) rendeletéhez

Egyes haszonállatok férőhelyigényéről:

Csibe mélyalmon 8 hetes korig 18-20 db/m2

Tojótyúk mélyalom 5-7 db/m2

Tojótyúk ketrecben 15-20 db/m2

Koca ellető 2,25 x 2,4 m/db.

Kocaszállítás 2,25 x 0,65 m/db.

Hízó 0,6 x 0,8 m/db.

Tehén kötött tartásban 2,75 x 1,80 m/db.

Tehén kötetlen tartásban 6 m2/db.

Növendék szarvasmarha lekötve 1,90 x 0,90 m/db.

Növendék szarvasmarha kötetlen tartásban 3-5 m2/db.

Borjú közös rekeszben 2-5 m2/db.

4. sz. melléklet Karcag Város Önkormányzata Képviselő Testületének 39/2005. (XII.21.) rendeletéhez

Kijelölt kutyafuttató helyekről:

- Szennyvíztisztító mögötti digók és környékük