Település története

A Nagykunság központjának története a 13. századi mongol pusztításig nyúlik vissza. A kunok az ázsiai törökség kipcsak ágából származnak. A magyarországi letelepedésük után keresztény hitre tértek, beilleszkedtek a rendi magyar társadalomba. Kiváltságos népként fegyverrel szolgálták a királyokat. Magyarrá váltak, ősi nyelvüknek, kultúrájuknak néhány eleme napjainkig tovább él földrajzi nevekben, szavakban, szólásokban.
A nagykunsági városok hatalmas határa a török hódoltság idején, a 17. században alakult ki úgy, hogy az elpusztult apró falvak megmaradt népét és határát bekebelezték. Ezért is mondjuk Hatkunságnak mikrotájunkat, mivel csak hat település éledt újjá a 18. században. Ezek életmódját a pusztákon űzött legeltető állattartás és a tanyás földművelés jellemezte. Mezővárosi rangját is ez a termelési szerkezet adta századokon keresztül.
A huszonháromezer lelket számláló település fekvéséből, kulturális, kereskedelmi, egészségügyi, oktatási és gazdasági szerepéből következően vált a táj központjává. Jellegzetes alföldi mezőváros, amelyik településformájában, intézményeinek sokaságában, külső kapcsolatrendszerében érhető tetten.
A városban sokszínű kulturális élet zajlik. A Györffy István Nagykun Múzeum kiállításai, a Kántor Sándor Fazekasház és a Nagykunsági Tájház kínálata mellett a Városi Csokonai Könyvtár és a Déryné Művelődési Központ színes programjai vonzók. Augusztusban a magyar államiság ünnepe környékén a hagyományokra épülő Nagykunsági Kulturális Napok programjait sok látogató tekinti meg.
Karcag társadalma sokrétű, lakosai büszkék múltjukra, hagyományaikra. Protestáns magyarságát a Kossuth teret ékesítő romantikus stílusú református templom, az egykori görög kereskedők jelenlétét a szép ikonosztázú görög templom, a katolikusokat - akiket a 18. században királynői parancs telepített le - századunk fordulóján épült kecses katolikus templom igazolja.
Városunknak jelentős a művészeti élete. Híres a fazekassága. Itt élt és alkotott a Kossuth-díjas Kántor Sándor, ma is több műhelyben forog a korong. A városban alkot Györfi Sándor Munkácsy-díjas szobrászművész, akinek bronzba álmodott köztéri szobrai sok helyen ékesítik a településeket. A 4. sz. főút mellett a Kis-Hegyesbori halmon áll a Kun emlékhely, amely a kunok betelepülésének állít emléket. A város Szimfonikus Zenekara, Szalonzenekara, a Városi Vegyeskar és Vonós kamarazenekar is hozzájárul a színes zenei élet teljesebbé tételéhez.
Karcag a Hortobágyi Nemzeti Park déli fogadókapuja. Az alföldi puszta látványa, a kunhalmok titkokat rejtő kúpjai, a szélmalom és a szárazon álló ötlyukú Zádor-híd meglátogatása kellemes kirándulást, a karcagi thermál vizű fürdő és az uszoda pihenést és gyógyulást kínál az idelátogatóknak. Apróvadban gazdag határában a vadászok találnak maguknak programot, míg az éhes embereket a tájjellegű gasztronómiai ínyencségek elégítik ki.