RSS

Római katolikus hitélet, egyházközség története és élete

 

A római katolikusok a XVIII. század utolsó évtizedeiben kezdtek betelepülni. A tömeges beköltözés 1769-ben, az ipar némi javulásával párhuzamosan történt. A Felvidékről és Jászságból érkeztek Karcagra.

Hitközségünk megalakulása az 1770-es évekre tehető. Az első esperes-plébános Illés Antal volt 1771-1793-ig. A nagykunsági római katolikus egyház kerülete az egri érsekség területéhez tartozik.

A XVIII. század utolsó évtizedeiben betelepülő római katolikus vallású lakosság mindig kisebbségben volt városunkban. Karcagon az első templomunk 1773-ban épült fel, mely 1902-ig állott a mai Ipartestületi Otthon helyén. Mai templomunk 1901-ben épült. A város első római katolikus polgármestere Tassy-Becz Béla volt 1897-1902-ig.

1771-1993-ig a római katolikus hitközség nyilvántartása 19 plébánost, 65 hitoktatót és káplánt sorol fel. Mai templomunk felépítése Zsigrai János plébános nevéhez fűződik, aki 1890-1921-ig töltötte be hivatalát.

1893-tól nagy támogatója a római katolikus egyházközségnek Kása József tervező építész. Karcag város képviselő-testületének tagja, római katolikus egyházi tanácsos, ipartestületi elnök. Legfontosabb munkájának tartotta, hogy a jövő kornak megfelelő művelt, képzett iparosokat neveljenek.

Az ipar lemaradását a tanulók nevelésének hiányosságaiban, az alacsony oktatási rendszer színvonalában látta. Az iskoláztatás évtizedes mulasztásait igyekezett pótolni. 1909-ben a testület, a hatóság közreműködésével megszervezte a munkás gimnáziumot. 1902 tavaszán úgy döntött az iparosság, hogy teljesen a maguk erejéből, Kása elnök támogatásával ipartestületi otthont építenek. Megvásárolták a lebontásra váró régi római katolikus templom anyagát 3010 koronáért. November 9-én ki is fizették Zsigrai János esperesnek. A régi templomtelket is megvásárolták.

1903. május 18-án megkezdődött a munka, és 1903. november 11-én elkészült az épület. Ő építette a Kása-házat, a Kása-malmot is. 1906-1908. között részt vett a református gimnázium építésében. Ő építtette a karcagi városházát, mely ma is városunk legszebb épülete.

Emberségének a bizonyítéka a végrendelete:
1. 50 000, azaz ötvenezer korona befizetendő, mint alapítvány a karcagi városi takarékpénztárhoz. Ennek évenkénti kamata minden évben kétszer, karácsony és pünkösd előtti héten kiosztandók a karcagi munkaképtelen szegény egyének között oly módon, hogy a kijelölést mindenkor a karcagi városi tanács végezze, legfőképp a teljes szegénységet és teljes rokkantságot méltányolva. A kiosztás pedig a karcagi ipartestület mindenkori elnökének jelenlétében történjen.
2. 10 000, azaz tízezer korona, mint alapítvány fizettessék be a karcagi városi takarékpénztárhoz. Ennek kamatait minden év július hó első napján fizettessék ki a karcagi római katolikus egyház mindenkori hitoktató segédlelkészének.
3. A karcagi római katolikus egyház belső felszerelésének céljára kifizetendő 14 000, azaz tizennégyezer korona. Ezen összeget a vezető lelkész - ez idő szerint esperes plébános úr - javaslata szerint a templom szükségleteire fordítsák, arról elszámolással tartoznak.
4. A karcagi ipartestületnek adományozok 30 000, azaz harmincezer koronát, mint az iparosok anyagszükségletére szolgáló alapot.
5. A karcagi református gimnázium tanintézetének - mint Kása József - alapként 20 000, azaz húszezer koronát, a rendes tanintézeti alapítványok elhelyezése és rendeltetése szerint.
6. A karcagi iparos tanonciskolának 10 000, azaz tízezer koronát, a tanonciskola iskolai felszerelési tárgyainak vásárlására, a tanonciskolai bizottság elhatározása szerint.
7. A polgári leányiskolának a szegény tanulók tandíjának pótlására 6 000, azaz hatezer koronát.
8. A karcagi Széchenyi Társas Körnek, a társas egylet adósságának törlesztésére 10 000, azaz tízezer koronát.
9. A városi gyári pénztárban hagyok 15 000, azaz tizenötezer koronát, szegény hadi árvák részére, lehetőleg iparos hadi árvák neveltetésére.

Atkári Szalay László 1921-től 1948-ig volt a karcagi római katolikus egyház esperes-plébánosa, Jász-Nagykun-Szolnok vármegye törvényhatóságának és Karcag város képviselő-testületének virilis tagja, a római katolikus egyház tanácsának és iskolaszékének elnöke, egyházkerületi tanfelügyelő.

1916-ban a római katolikus templom tornyából három harangot rekviráltak el háborús célokra. Az elvitt harangok helyett a hívek közadakozásából új harangok készültek. 1924-ben 240 kg-os, 1927-ben 527 kg súlyú, 1928-ban pedig 844 kg-os. A harangok felhúzása nagy ünnepségek között történt Szalay László szervezésében.
1924. augusztus 9-én a kormányzó úr őfőméltósága vitézi telkek átadásának ünnepségére Karcaga érkezett. Szalay László kat. esperes beszentelte a vitézi telkeket.
1928. június 3-án Klebelsberg Kunó vallás és közoktatási miniszter meglátogatta az egyházakat, iskolákat, a polgári leányiskolát. A következő évben hetvenezer pengőnyi államsegéllyel és tekintélyes városi segítségadással a református egyház ötosztályos elemi iskolát építtetett, a kultuszminisztérium pedig a katolikus leánygyermekek részére emeletes, szép épületet, a zárdát emeltette, amelyben a tanítást apácák folytatták.
1928. július 1-jén alakult meg a Karcagi Öreg Diákok Szövetsége, melynek egyik elnöke dr. Kele István apát-plébános.
1944-ben Karcag város vezetősége Esztergomba menekült. Még a rendőrség is. Ezt bizonyítja a következő okirat:
"Karcag megyei város Polgármesteri Hivatalából 93. Om. Iz. 1944. Menetlevél
Kelet-Magyarország kiürítési kormánybizottságának rendeletére hivatkozva igazolom, hogy Esztergomba, ezen járművön, engedelmemmel, irányításom mellett utazik.
Karcag, 1944. október 8."
A római katolikus egyház ezidőtájt is folyamatosan működött. Valu Balázs róm. kat. káplán tájékoztatta a lakosságot a front alakulásáról, utcáról utcára járva.
1944. december 21-én, a Kazinczy u. 12. sz. alatt - dr. Dósa Balázs lakásán - összeült a Karcagi Bizottság, és megválasztották a város előljáróságát.

Az FKP részéről a küldöttek között volt Papp Béla ref. lelkész és Szalay László róm. kat. esperes. Orosz Pál 1945 tavaszán gyalogosan Karcagra jött, az új szolgálati helyére. Szentmise közben Sz. L. esperes tájékoztatta, hogy a rendőrség figyeli, sürgősen távoznia kell Egerbe. Ezt meg is tette, de csak úgy, hogy menet közben a berekfürdői templomban még szentmisét tartott. Itt tudta meg, hogy Valu Balázst sem nézi jó szemmel a város akkori vezetése. Általában az egyházakat -ellenségként- kezelik.

1945 tavaszától egymás után alakultak az ifjúsági szervezetek. Karcagon a KALOT - már meglévő katolikus szervezet - mellett létrejött a MADISZ, a -felszabadulás- utáni, az -új rendet- szolgáló szervezet.

Zűrzavaros időket éltünk. Az egyházat és annak szervezeteit gyakran érték alaptalan támadások. Például egy alkalommal az MKP azt táplálta a MADISZ-fiatalokba, hogy a KALOT-tagok a papjuk vezetésével támadást készítenek elő ellenük. Rágalom volt ez a javából. Annyit elértek, hogy testvért testvér ellen uszítottak. Mert előfordult, hogy egy-egy családból itt is, ott is voltak tagok. Harag, ellenszenv azonban nem, hiszen voltak olyanok, kik mindkét szervezet rendezvényein megjelentek. Fölösleges volt az MKP ilyetén eljárása.

1945. november 4-én választásokat rendeztek. Döntő többséggel az FKP lett az első. A három, úgynevezett -nagy párt-, az MKP, az SZDP, az NPP együttesen sem kapott több szavazatot, mint az FKP. Azonnal vád érte az egyházakat. A klérus az oka az FKP győzelmének. Igaz ugyan, hogy ebben a szervezetben olyan egyének tevékenykedtek, akik emberségből, tisztességből, segítőkészségből, a közösségért végzett munkából mindig csak jelesre vizsgáztak, vonzották az embereket. Az FKP soraiban volt például Szalay László római katolikus esperes, Török Vince református esperes, Papp Béla református lelkész. Ennek láttán az MKP szerint -különösen a klerikális reakció aktivizálódott. A szervezkedés bázisát a vallásos, hívő emberek és a KALOT-tagok alkotják, ezért azt meg kell szüntetni.-

A kommunista párt a lakosság meggyőzése során összeütközésbe került az egyházakkal országszerte, így Karcagon is. Itt elsősorban a katolikus egyházzal. Bizonyíték az 1946. május 23-25-én megtartott -Népbírósági tárgyalás a reakciós, fasiszta katolikus lelkész, Orosz Pál ellen, kit már Bekölcéről hoztak Karcagra.- A vád ellene: a fasiszta rendszer kiszolgálása, a kommunizmus és az orosz nép elleni lázítás. 1945-től 1953-ig Orosz Pál többet volt letartóztatásban, rendőrségen, börtönben, fegyházban, mint szabadon. 1945-ben távoznia kellett Szoó Istvánnak, 1947-ben Valu Balázsnak, 1948-ban Tóth Antalnak, Szalay László esperesnek. 1949-ben Rubint Zoltánnak, Nagy Lászlónak, Badacsonyi Józsefnek, 1950-ben Simon Gyulának, 1951-ben Kocsis Ferencnek.

Az iskolai oktatás, az ifjúsági mozgalmak életével kapcsolatban még fölébredt a remény az emberekben egy demokratikus iskolai gyakorlat kialakítására. A tantestületek főigazgatósága 1945. március 21-én kiadott körlevele szerint: -Közlöm az igazgatókkal, hogy az iskolát egyetlen politikai párt sem sajátíthatja ki. A magam részéről helyesnek látom, hogy az iskola bekapcsolódik a kulturális és világnézeti előadás-sorozatba. Ez azonban nem jelenti azt, hogy egy politikai párt - bármelyikről legyen is szó - a maga pártpolitikája részére igénybe vegye az iskolát, annak ifjúságát vagy testületét.- (Ennek ellenére 1946-ban megszüntették a katolikus legényegyletet. A KALOT-székházat a MADISZ fiataljai erőszakkal foglalták el. Éjjel-nappal fegyveres őrök őrizték. Tehát a saját politikai céljaikra vették igénybe.)

Mai történetünket 1950-nel kell kezdeni. A magyarországi szerzetesrendeket feloszlatták, épületeiket, vagyonukat államosították. A vallás szabadsága kérdőjeles kifejezéssé vált. Sok éven keresztül kegyetlen korlátok közé szorítva küszködött az egyház, és annak minden tagja. Már akik még merészeltek azok lenni.

1989. október 23-án a Magyar Köztársaság módosított Alkotmánya a 60. §. (2) bekezdésében meghatározta a lelkiismereti és vallásszabadság lényegét. Az 1990. évi IV. tv. a lelkiismereti és vallásszabadságot deklarálta. Az ezzel kapcsolatos törvényerejű rendelet pedig lehetővé tette a szerzetesrendek működését Magyarországon.

A választások után a kormány az 1991. évi XXXII. törvényben határozott a volt egyházi ingatlanok tulajdoni helyzetének rendezéséről.

A katolikus egyház bejelentette igényét a volt katolikus parókiára, a katolikus leányiskolára, a déli külvárosi iskolára a tanári lakással, a bereki papi lakásra és még több ingatlanjára.

A városi hitélet újraéledése és megerősödése napról napra tapasztalható. Galsi János katolikus plébános szervezésében hitoktatás folyik az iskolás kortól a legidősebb korig. A szentmisék látogatottsága örvendetesen növekszik.

Karcag város társadalma elismeri és segíti a helyi egyházak működését.

Az egyházközség nagy elhatározása volt, hogy lelkipásztoráról Dr. Orosz Pálról nem csupán megemlékezik, hanem egy mellszobrot állít fel a templom kertben. Ez el is készült széleskörű összefogással.
Államalapítónk szobra a templom kertben 2001 augusztus 20-ra készül el. Györfi Lajos szobrász alkotása. Méltó millenniumi emlék.
A Dél-külvárosi kápolnát a két osztályteremmel visszakaptuk használatra.
A kálváriát, mely az egyházközség nagy értéke, felújítottuk. Ez 1851-ben készült el, az ún. Szőlőshalmon a szabadságharc leverése után. Itt található az a harangláb, mely harangja tudatta, ha a katolikus városrészen meghalt valaki. A Mária szobrot Györfi Sándor készítette az eredeti alapján. Mária Jézus anyja, nem a keresztre tekint, hanem a város felé néz. Igen érdekes megoldás, mutatja, hogy égi édesanyánk mennyire aggódik értünk.

Az egyházközség a nehéz évtizedek után lassan építkezik, és keresi azokat a kereteket, melyek működését még szélesebb körben is lehetővé teszik.
Így működik a Keresztény Értelmiségiek csoportja, nem csak katolikusok résztvételével. Rendszeres összejövetelek szervezése, előadások, beszélgetések segítik a tagok és érdeklődők tájékozódását a mai világban.
A külvárosi kápolna épületében a Kolping család dolgozik. Betegszolgálat, szociális segítségnyújtás, tájékoztatás.
A Máltai Szeretetszolgálat kisújszállási csoportjával együtt szervezünk ruhaosztást, segítségnyújtást.
Szívesen vesszük, ha behozzák a plébániára használt eszközeiket, ruháikat, melyek még a rászorultaknak segítség lehet.

Szentmise a templomban minden vasárnap reggel nyolc órakor van.

Hittanórák plébánián szombat délután kettőkor, alsó tagozatosoknak, nagyobbaknak háromkor.
Felnőttképzés egyéni megbeszélés alapján. Előkészítés szentségek felvételére.
Iskolákban lehetőség van hitoktatásra.

 
 
Részletek Letöltés
 
 
Részletek Letöltés