| A szöveg időállapota: | 2018.V.26. - |
| Időállapot váltás: |
- 2013.VI.28. 2013.VI.29. - 2013.XII.20. 2013.XII.21. - 2014.XII.19. 2014.XII.20. - 2018.V.25. 2018.V.26. - |
Karcag Városi Önkormányzat Képviselő- testületének 21/2013. (VI.28.) önkormányzati rendelete
Karcag Városi Önkormányzat tulajdonában lévő lakások és nem lakás céljára szolgáló helyiségek bérbeadásáról
a Karcag Városi Önkormányzat Képviselő-testületének 34/2013. (XII.20.) önkormányzati rendeletével, a Karcag Városi Önkormányzat Képviselő-testületének 17/2014. (XII.19.) önkormányzati rendeletével, valamint a Karcag Városi Önkormányzat Képviselő-testületének 14/2018. (V.25.) önkormányzati rendeletével módosított szöveg
Karcag Városi Önkormányzat Képviselő-testülete az Alaptörvény 32. cikk (2) bekezdésében, valamint a lakások és helyiségek bérletére, valamint az elidegenítésükre vonatkozó egyes szabályokról szóló 1993. évi LXXVIII. törvény 2. számú mellékletében meghatározott jogalkotói hatáskörében, valamint a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 13. § (1) bekezdésének 9. pontjában meghatározott feladatkörében eljárva az alábbi rendeletet alkotja:
I. Fejezet
Általános rendelkezések
1. A rendelet hatálya
1. § (1) A rendelet hatálya kiterjed a Karcag Városi Önkormányzat (a továbbiakban: Önkormányzat) tulajdonában lévő valamennyi lakásra és férőhelyre (a továbbiakban együtt: lakás) és nem lakás céljára szolgáló helyiségre (a továbbiakban: helyiség).
(2) A rendelet hatálya nem terjed ki az Önkormányzat tulajdonában lévő:
a) üdülőre, hétvégi pihenőházra, vendégszobára
b) hajléktalanok ideiglenes szálláshelyéül létesítendő épületekre
c) az intézmények és önkormányzati alapítású gazdálkodó szervezetek által használt nem lakás céljára szolgáló építményekre
2. Bérbeadói feladatok, hatáskörök
2. § (1) A lakások és helyiségek hasznosítása keretében a Karcag Városi Önkormányzat Képviselő- testülete (a továbbiakban: Képviselő-testület) dönt:
a) lakás és helyiség pályázat útján történő bérbeadásának lehetőségéről, a pályázati feltételekről, továbbá a pályázatokat elbírálja, és dönt a pályázat nyerteséről
b) lakás és helyiség pályázaton kívüli bérbeadásáról, a (2)-(3) bekezdésben foglalt ügyek kivételével
c) lakás és helyiség bérleti jogviszony időtartamának lejárat előtti meghosszabbításáról
d) lakás bérleti díj mértékéről
e) lakás, nem lakás céljára történő bérbeadásának lehetőségéről
f) lakás bérleti jogviszonya folytatására kötött tartási szerződés megkötéséhez való hozzájárulás megadásáról
g) a helyiségben végezhető tevékenységi kör meghatározása és megváltoztatása esetén a hozzájárulás megadásáról
h) kötelezettség vállalásáról a bérleti jogviszony megszűnése után visszamaradt személy, másik bérleményben való elhelyezése kapcsán
i) bírósági ítélet alapján önkormányzati lakásban való elhelyezésről
j) bérlőkiválasztási és bérlőkijelölési jog biztosításáról, feltételrendszeréről, a bérlőkiválasztási, vagy bérlőkijelölési joggal érintett lakás bérlőjéről
k) az éves karbantartási és felújítási keretről, és annak felhasználásáról
l) minden egyéb - a (2) és (3) bekezdés alapján át nem ruházott - bérbeadói feladatról
(2) A Szociális és Egészségügyi Bizottság - átruházott hatáskörben- az alábbi bérbeadói jogokat látja el:
a) dönt a lakáscsere szerződések megkötéséről, és lakás-cseréhez kért hozzájárulás megadásáról
b) dönt a helyiség csereszerződések megkötéséről, és helyiség-cseréhez kért hozzájárulás megadásáról
c) dönt a lakás és helyiség bérleti jogviszony időtartamának - lejárat miatti - meghosszabbításáról
(3) A Polgármester - átruházott hatáskörben - az alábbi bérbeadói jogokat látja el:
a)1 lakás- és helyiségbérleti szerződéseket aláírja, dönt a szerződés módosításáról, ha a módosítást a lakásbérlet jellegének változása, a Bérlő, Bérbeadó vagy az Üzemeltető adatainak kiegészítése, módosítása, vagy egyéb elírás indokolja.
b) háromszázezer forint értéket meghaladó költség esetén megállapodhat a bérlővel a bérlemény rendeltetésszerű használatra alkalmassá tételéről; a bérlet fennállása alatt a bérlőnek a bérbeadó helyett elvégzendő munkája egy összegű bérleti díj befizetésként való elismeréséről, vagy egy összegű megtérítéséről; a bérlemény átalakításáról, korszerűsítéséről; továbbá ezekhez kapcsolódóan a költségek viseléséről
c) a lakás és helyiség bérbeadással kapcsolatos pályázati kiírásokat elkészíti, közhíreli
d) dönt a bérlőtársi szerződésre vonatkozó ügyekben
e)2 dönt a hozzájárulásra irányuló ügyekben, így különösen a bérlő bejelentési kötelezettségei körébe tartozó, esetenként a bérleti szerződés módosítására is kiható - (1) és (2) bekezdésében nem szereplő - hozzájárulások ügyében; a lakásba és helyiségbe történő befogadásról; a bérlő szervezet nevének, szervezeti formájának megváltozása esetén a bérleti szerződés módosításáról
f) dönt lakás- és helyiségbérleti szerződések felmondásáról, megállapodást köthet a cserelakásra jogosulttal, hogy cserelakás helyett pénzbeli térítést biztosít
g) dönt a lakás- és helyiségbérleti jogviszonyról való lemondás elfogadásáról, díjtérítés megállapításáról
h) dönt az elemi károsult lakásban lakók, vagy lakhatásukban veszélyeztetettek ideiglenes elhelyezéséről
i) dönt az életvédelmi célt szolgáló helyiség eltérő célú ideiglenes hasznosítása esetén az eredeti állapot visszaállításáról
j) ellenőrizheti a lakásokban és helyiségekben a használat módját, az állapotát, indokolt esetben felhívhatja a bérlőt kötelezettségei teljesítésére, magatartása megváltoztatására
k) dönt a bérlemény felújítása, karbantartása esetén szükséges kiköltöztetésről, a bérlő átmeneti elhelyezéséről, a költözéssel, az ingóságok elhelyezésével kapcsolatos költségek viseléséről
(4) Az üzemeltető az alábbi bérbeadói jogokat látja el:
a) a lakásokat és helyiségeket a bérleti szerződések alapján a bérlőknek leltár szerint átadja, valamint a bérleti szerződés lejárta után leltár szerint átveszi, továbbá egyeztet az esetleges rendbetételével kapcsolatosan
b) szavatol a lakás és helyiség átadáskori rendeltetésszerű használatra alkalmasságáért
c) elvégzi a lakások és helyiségek karbantartásával, felújításával kapcsolatos bérbeadói feladatokat
d) közli a bérlőkkel a bérleti díj időközi változtatásait, megállapítja, kiközli, beszedi és nyilvántartja a jogcím nélküli használók esetében a használati díjat
e) beszedi és nyilvántartja a bérleti díjakat, a jogcím nélküli használók esetében a használati díjakat
f) felszólítja a bérleti, jogcím nélküli használók esetében a használati díjat határidőben nem fizetőket a hátralék rendezésére, egyeztet a díjhátralék kifizetésének módjáról, dönt a részletfizetés engedélyezéséről, a díjhátralékok behajtása érdekében a szükséges intézkedéseket megteszi
g) felszámolási eljárás esetén a felszámolót értesíti a bérlő, használó díjhátralékának összegéről
h) javaslatot tesz a jelentős díjhátralékosok, a bérlői kötelezettségeket nem teljesítők esetében a bérleti szerződés felmondására
i) a lakások és helyiségek rendeltetésszerű használatának módját, állapotát, valamint a szerződésben foglalt kötelezettségek teljesítését évente egyszer - a bérlő szükségtelen háborítása nélkül - ellenőrzi
j) nyilvántartást vezet a lakásokról és helyiségekről
k) ellátja a Képviselő-testület és a Polgármester esetenkénti megbízásait
l) teljesíti a bérbeadóra háruló kifizetéseket, különös tekintettel a bérlő átmeneti kiköltöztetésével járó költözési költségeket, a bérlőnek a bérbeadó helyett elvégzett azonnali beavatkozást igénylő munkája ellenértékét
m) háromszázezer forint, vagy az alatti költség esetén megállapodhat a bérlővel a bérlemény rendeltetésszerű használatra alkalmassá tételéről; a bérlet fennállása alatt a bérlőnek a bérbeadó helyett elvégzendő munkája egyösszegű bérleti díj befizetésként való elismeréséről, vagy egyösszegű megtérítéséről; a bérlemény átalakításáról, korszerűsítéséről, továbbá ezekhez kapcsolódóan a költségek viseléséről
n) ellátja a mindenkori üzemeltetési szerződésben meghatározott egyéb feladatot
(5) A Pénzügyi, Fejlesztési és Mezőgazdasági Bizottság állást foglal a helyiségek bérleti díjával kapcsolatosan, különös tekintettel a pályázaton kívüli bérbeadás esetén megállapítandó bérleti díj összegére, valamint a pályázat útján történő bérbeadás esetén a kiinduló bérleti díj összegének meghatározására.
3. Az adatvédelemre vonatkozó rendelkezés
3. § A bérbeadó - a jogszabály keretei között - jogosult nyilvántartani és kezelni mindazokat a személyes adatokat, amelyek a bérbeadás feltételeinek megállapítása, megtagadása, a bérbeadói hozzájárulásról való döntés érdekében a tudomására jutottak.
II. Fejezet
A lakásbérlet szabályai
4. A lakásbérleti jogviszony létrejötte
4. § (1) A megüresedő, vagy újonnan épült lakások bérlőit az 5. §-ban foglalt esetek kivételével pályázat útján kell kiválasztani.
(2) A lakás pályázati kiírásnak tartalmaznia kell, különösen:
a) a lakás szobaszámát, egyéb helyiségeinek felsorolását
b) a lakás alapterületét, komfortfokozatát
c) a lakáshoz tartozó közös helyiségek felsorolását
d) a lakás fűtési módját
e) a lakás állapotára vonatkozó lényeges információkat
f) a lakás lakbérét
g) a bérbeadó által nyújtható egyéb szolgáltatások körét
h) a lakás megtekintésének időpontját
(3) A lakás pályázati kiírást a Karcagi Polgármesteri Hivatal (a továbbiakban: Hivatal) hirdetőtábláján 20 napra közszemlére kell tenni, valamint a helyi lapban, és a város honlapján megjelentetni. A közszemlére tételről a Hivatal hatáskörrel rendelkező irodája gondoskodik. A közszemlére tétel időtartama alatt írásban lehet a lakás pályázatokat a Hivatal hatáskörrel rendelkező irodája részére leadni.
(4) A lakás pályázatoknak tartalmaznia kell, különösen:
a) a megpályázott bérlemény címét
b) a pályázó, és a vele együtt költözni kívánó családtagok nevét, születési idejét, foglalkozását, jövedelmét, lakás- és életkörülményeinek bemutatását
c) jelzést, ha a lakást szociális kategóriában kérik biztosítani
d) nyilatkozatot, hogy a pályázati kiírásban szereplő feltételeket elfogadják
e)3
f) a pályázó levelezési címét, egyéb elérhetőségét
g) nyilatkozatot ingó- és ingatlanvagyonára vonatkozóan
h) nyilatkozatot arról, hogy volt-e korábban olyan önkormányzati bérlakása, amelynek bérleti jogviszonyáról hozzátartozója javára, vagy pénzbeni térítés ellenében a Hivatal javára lemondott, vagy lakáscsere-szerződés alapján elcserélt
i) nyilatkozatot arra vonatkozóan, hogy lakásszerzéséhez pénzbeni vagy természetbeni támogatást az Önkormányzattól, vagy jogelődjétől kapott-e
j) nyilatkozatot arra vonatkozóan, hogy tudomásul veszi, hogy a bérleti jogviszony fennállása alatt a bérlakásban életvitelszerűen bent kell laknia
(5) A határidőben beérkezett lakás pályázatokat a Hivatal hatáskörrel rendelkező irodája minősíti, különös tekintettel, arra:
a) hogy a pályázat tartalmazza-e az elbíráláshoz szükséges - (4) bekezdésben foglalt - adatokat, információkat
b) hogy az igénylővel köthető-e törvényesen bérleti szerződés
(6) A beérkezett lakás pályázatokról a Hivatal hatáskörrel rendelkező irodája általi előterjesztés alapján a Képviselő-testület dönt. A pályázatok elbírálását megelőzően a Szociális és Egészségügyi Bizottság javaslatát ki kell kérni. A döntéshozatalra a lakás pályázókat meg kell hívni.
(7) Az átlagos, vagy magasabb igényszintet kielégítő lakások bérletére kiírt pályázatok elbírálásánál előnyben kell részesíteni azokat a pályázókat, akik várhatóan hosszútávon eleget tudnak tenni a bérlői kötelezettségeknek. Ennek megítélésénél mérlegelni kell, hogy rendelkeznek-e a létfenntartásukhoz, a lakás fenntartásához szükséges rendszeres jövedelemmel.
(8) Az alacsonyabb igényszintet kielégítő lakásra pályázók esetében is a (7) bekezdésben foglalt szempontokat - lehetőség szerint - figyelembe kell venni.
(9)4 Ha a lakás pályázók közül a (7) bekezdésben foglalt szempontoknak több pályázó is megfelelt, és közülük a nyertes pályázó kijelölése nem történt meg, az érvényesen pályázók közül előnyben kell részesíteni az elbírálásnál azt, aki korábban már érvényes pályázatot nyújtott be, vagy volt már tartalékként kijelölt.
(10) Érvénytelen a lakás pályázat, ha:
a) azt a benyújtására meghatározott határidő után nyújtották be
b) az nem felel meg a pályázati kiírás feltételeinek
c) hiányos, mert adatokat nem közöl, a szociális rászorultság nem állapítható meg, a pályázó nem csatolta az előírt mellékleteket, vagy a pályázat nem tartalmazza a szükséges nyilatkozatokat, aláírásokat
d) a közölt adatok nem felelnek meg a valóságnak
(11) A Képviselő-testület a lakás pályázat nyertesének kijelölése után legalább 1 pályázót tartalékként kijelöl. Több tartalék pályázó kijelölése esetén a Képviselő-testület a tartalékok sorrendjét megállapítja.
(12) Ha a lakás pályázat nyertese - a döntés közlését követő - 8 napon belül a bérbeadóval nem köt bérleti szerződést, úgy nyilatkoztatni kell késedelme okáról és további szándékáról. Ha nem kíván bérlő lenni, vagy a felhívásban megjelölt időpontig szándékát írásban nem jelöli meg, és a bérleti szerződést sem írja alá, a bérbeadó a tartalékként kijelölt pályázóval bérleti szerződést köt.
5. § Nem kell pályázattal a lakás bérlőjét kijelölni:
a) szakember lakáshoz juttatása, városi, intézményi, munkáltatói érdek esetén
b) ha a lakás bérbeadására az eddig bérelt lakás életveszélyessé válása, eredeti hasznosítási módjának visszaállítása, rendezési terv alapján történő lebontása, tulajdonos általi felújítása, vagy más célra történő hasznosítása miatt került sor
c) lakáscsere esetén
d) ha a bérleti jogviszony folytatható, és azt a jogosult kéri
e) ha a lakott - saját tulajdonú, vagy egyéb jogcímen használt - lakás elemi csapás, vagy életveszélyessé válása miatt szükséges a család elhelyezése, és a család lakhatási lehetőségét más formában megoldani nem tudja
f) ha a bérbeadó a lakást rendkívüli esemény bekövetkezésére tartalékolja és az esemény bekövetkezésekor a jogosult kéri, vagy a lakást kényszerelhelyezés keretében biztosítja, különös tekintettel a bérlőnek felróható okból történt bérleti jogviszony felmondása, kényszerbérlő részére történő cserelakás biztosítása, a bérleti jogviszony megszűnése után a lakásban maradt személy elhelyezése, bírósági ítélet alapján történő elhelyezés esetén
g) ha a hatáskörrel rendelkező a bérleti jogviszonyt lejárta miatt meghosszabbítja, vagy ha dönt a bérleti jogviszony időtartamának lejárat előtti meghosszabbításáról
h) ha a pályázat eredménytelenül zárult, dönthet a lakás más irányú hasznosításáról
i) a költség elven megállapított lakbér alkalmazása mellett bérbe adott lakás esetén
6. § Nem köthető lakás bérleti szerződés azzal:
a) akinek, vagy vele együtt költözni kívánó családtagjának a tulajdonában a bérbeadáskor - Karcag városban - beköltözhető, lakható állapotú lakása van, vagy önkormányzati bérlakás bérlője; a kizáró feltétel alól felmentés adható az 5. § szerinti bérbeadás esetén
b) ha korábban önkormányzati - tanácsi - bérlakásáról rokona javára, vagy a lakásügyi hatóság javára lemondott, utóbbi esetben csak akkor, ha azt pénzbeni térítés ellenében tette
c) aki bérlakását korábban személyi tulajdonú lakásra cserélte
d) akit az önkormányzat - tanács - lakásszerzésében pénzbeni, vagy természetbeni juttatás formájában már támogatott, kivéve, ha a hatáskörrel rendelkező felmentést ad, amelyre abban az esetben kerülhet sor, ha a támogatással megszerzett lakás elemi kár, vagy más ok miatt megsemmisült, vagy életveszélyessé vált, és ezért annak lebontását a jegyző elrendelte, feltéve, hogy a kedvezményezett a pénzbeli támogatást visszafizette, vagy az engedélyezett részletekbeni visszafizetését vállalja és teljesíti
5. A lakásbérlet jellege
7. § (1) A lakásbérlet jellege lehet:
a) szociális jellegű, vagy
b) nem szociális jellegű, vagy
c) költségelven megállapított jellegű
(2)5 Lakásra szociálisan rászorult az aki:
a) nem egyedül él és a háztartásban az egy főre eső havi nettó jövedelem az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 200 %-át nem haladja meg
b) egyedül élő és a havi nettó jövedelme az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 250 %-át nem haladja meg
(3) A bérlet jellege nem szociális jellegű, ha a (2) bekezdésben foglaltak nem teljesülnek.
(4) Költségelven megállapított jelleggel bérbe adható lakásokat a rendelet 4. számú melléklete tartalmazza.
(5)6 A szociális jelleggel bérbe adott lakás bérlőjének jogosultságát a bérbeadó minden év október 31. napjáig felülvizsgálja. Amennyiben a szociális jelleg nem áll fenn a felülvizsgálatot követő hónap első napjától a lakásbérleti szerződés nem szociális jellegűre változik.
6. A felek jogai és kötelezettségei
8. § (1) A lakások és helyiségek bérletére, valamint az elidegenítésükre vonatkozó törvényben (a továbbiakban: lakástörvény) szabályozott megállapodások tartalmát a bérbeadó - esetenként - határozza meg, a (2)-(7) bekezdésben foglaltak figyelembe vételével.
(2) Ha a bérbeadó és a bérlő megállapodnak abban, hogy a lakást a bérlő teszi rendeltetésszerű használatra alkalmas állapotúvá és látja el komfortfokozatának megfelelő felszereléssel, a megállapodás megkötésénél az alábbiakat figyelembe kell venni:
a) a megállapodást megelőzően a helyszínen rögzíteni kell tételesen az elvégzendő munkálatokat, azok tervezett költségét
b) amennyiben a munkálatok bérlő általi elvégzését a bérbeadó támogatja, a munkálatok befejezését követően köteles a bérlő által írásban bejelentett, igazolt és a megállapodás szerint elismerhető költségeit a bérlőnek egy összegben megfizetni, vagy azt a bérleti díjba beszámítani
c) a bérbeadó által el nem ismert munkálatokat a bérlő saját költségén - a bérbeadó és az egyéb szakhatóságok szükséges engedélyének előzetes beszerzését követően - végezheti el
(3) Az épülettel, illetve a közös használatra szolgáló helyiségekkel és területtel összefüggő, a lakástörvényben nem szabályozott egyéb kötelezettségek teljesítésével kapcsolatosan a bérbeadó és a bérlő megállapodása az irányadó, a bérbeadó részéről a Képviselő-testület egyedi határozatban dönt.
(4) A bérbeadó és a bérlő - a lakás burkolatainak, ajtóinak, ablakainak, és a lakás berendezéseinek karbantartásával, felújításával, pótlásával, cseréjével kapcsolatos költségek viseléséről szóló megállapodása során, a bérlő köteles gondoskodni a lakás burkolatainak, ajtóinak, ablakainak a karbantartásáról, felújításáról, valamint - vízmelegítő, főző- fűtőberendezések kivételével - a lakás berendezési tárgyainak - különös tekintettel a csaptelepek, fürdőszoba-berendezések - javításáról, pótlásáról és cseréjéről, az alábbiak figyelembe vételével:
a) a rendeltetésszerű használat mellett, az elhasználódás következtében szükségessé váló főző- és fűtőberendezések, vízmelegítők cseréje a bérbeadó kötelessége
b) a főző- és fűtőberendezések, vízmelegítők javíttatásáról, továbbá a rendeltetésellenes használat miatt szükségessé váló cseréről a bérlő köteles gondoskodni
c) a bérlő szükség esetén, és a lakás leadását megelőzően, saját költségén köteles a főző- és fűtőberendezések, vízmelegítők állapotát szakemberekkel megvizsgáltatni
(5) Ha a bérbeadó és a bérlő megállapodnak abban, hogy a bérlő a lakást saját költségén átalakítja, korszerűsíti, a megállapodásuk alapján a beruházás indokolt, igazolt és elfogadható költségét a megállapodás megkötésétől számított 30 napon belül a bérlő részére a bérbeadó megfizetheti egy összegben, vagy a fenti összeget a bérleti díjba beszámíthatják. A bérbeadó engedélye nélkül végzett beruházás költségeit a bérbeadó nem vállalhatja át, és a bérlő, indokolt esetben az eredeti állapot helyreállítására is kötelezhető.
(6) Ha a bérbeadó és a bérlő megállapodnak, hogy a bérleti jogviszony megszűnésekor a lakást és a lakásberendezéseket a bérlő költségére, a bérbeadó teszi rendeltetésszerű használatra alkalmassá, a bérlő - a számla átvételét követő 30 napon belül - köteles a szükséges munkálatok elvégzésének költségeit megtéríteni a bérbeadó által kikötött módon. A megállapodást megelőzően tételesen, a helyszínen rögzíteni kell az elvégzendő munkák körét, várható költségét.
(7) Ha az épület karbantartásával, felújításával, helyreállításával, átalakításával, bővítésével kapcsolatos munkák csak a bérlő átmeneti kiköltöztetése mellett végezhetők el, az átmeneti lakásról a bérbeadó köteles gondoskodni, azonban a bérbeadó és a bérlő ettől eltérően is megállapodhatnak. A kiürített lakás esetében a megjelölt munkálatok elvégzésének időtartamáig a lakásbérleti jogviszony szünetel, ezen időtartamra bérleti díj nem számítható fel e lakás vonatkozásában.
(8) A lakásbérleti szerződés fennállása alatt - a lakástörvényben foglaltak szerint - a bérlő köteles életvitelszerűen a lakásban lakni, amely feltételt a bérleti szerződésnek tartalmaznia kell.
(9) Az üzemeltető a rendeltetésszerű lakáshasználatot, valamint a bérleti jogviszonyból fakadó bérlői kötelezettségek teljesítését - a bérlő szükségtelen háborítása nélkül jogosult ellenőrizni. Ha nem állapítható meg rendeltetésellenes lakáshasználat, és nem merül fel mulasztás a bérlői kötelezettségek teljesítése körében sem, az adott évben egy alkalommal tartható ellenőrzés. Rendszeresen tartható ellenőrzés, ha alapos okkal a rendeltetésellenes lakáshasználat tényére, vagy a bérlői kötelezettségek elmulasztására lehet következtetni. A bérlő a lakásba történő bejutást biztosítani, és az ellenőrzést tűrni köteles.
7. A lakbér
9. § (1) A lakások lakbérének mértékét a lakástörvényben foglaltak alapján kell meghatározni.
(2) A lakás havi lakbére a lakás hasznos alapterülete és az 1 négyzetméterre jutó havi lakbér szorzata (m2 x Ft/m2). Az így kiszámított havi lakbért a kerekítés szabályai szerint Ft-ra kell megállapítani.
(3) A lakbér mértékét a szociális bérlakások esetében az 1. melléklet tartalmazza.
(4) Nem szociális kategóriában a lakbér mértékét a szociális lakás bérleti díjánál 50%-kal magasabb összegben kell megállapítani. A nem szociális jellegű bérlakások lakbérének a mértékét a 2 melléklet tartalmazza.
(5) A költségelven megállapított lakbérek alkalmazása mellett bérbe adott lakások lakbérének mértéket a 3 melléklet tartalmazza.
10. § A lakást jogcím nélkül használó a bérbeadó részére lakáshasználati díjat köteles fizetni, melynek összege a lakásra megállapított lakbérrel azonos összeg. A használati díj, a jogcím nélküli használat kezdetétől számított 2 hónap elteltével 50%-kal, további 6 hónap elteltével az eredeti használati díj a kétszeresére nő.
11. §7 (1) A bérlő a közüzemi díjakat az esedékességkor köteles megtéríteni. Nem teljesítés esetén ugyanazon következményeket kell alkalmazni, mint a lakbérfizetés elmaradása esetén.
(2) A közüzemi szolgáltatásokra a bérlő köteles a szolgáltatókkal külön szerződést kötni.”
12. § Lakbértámogatást az Önkormányzat nem állapít meg.
8. A bérlőtársi szerződés
13. § (1) Lakásra bérlőtársi szerződés a bérlő és a leendő bérlőtárs közös kérelmére a bérlő házastársával, gyermekével, gyermekének a gyermekével, szülőjével, valamint élettársával köthető.
(2) A szerződéskötés feltétele, hogy az (1) bekezdésben foglalt igénylő az igényléskor az adott lakásba ténylegesen be van jelentkezve, továbbá ott életvitelszerűen, a bérlővel lakik, és nincs másutt önálló bérleménye, vagy Karcag város területén saját tulajdonú, lakható állapotú lakása.
(3) A bérlő házastársával, a házastársak közös kérelmére a (2) bekezdésben foglalt feltételtől függetlenül bérlőtársi szerződést kell kötni.
9. Társbérlet
14. § (1) Társbérlet létrejöttét eredményező új bérleti szerződést a Bérbeadó nem köthet.
(2) A lakásban megüresedett társbérleti lakrészek, a lakásban maradó társbérlő részére, a bérelt lakrészére vonatkozó feltételekkel bérbeadhatóak.
10. Albérletbe adás
15. § (1) Lakás, vagy annak egy része albérletbe nem adható.
11. Lakásba történő befogadáshoz való hozzájárulás
16. § (1) Lakásba a bérlő a bérbeadó írásbeli hozzájárulása nélkül is befogadhatja házastársát, gyermekét, befogadott gyermekének a gyermekét, valamint szülőjét.
(2) A bérlő a lakásba az (1) bekezdésben meg nem jelölt, más személyt a bérbeadó írásbeli hozzájárulásával fogadhat be, az alábbi feltételek fennállása esetén:
a) a befogadáshoz való hozzájárulást a befogadónak és a befogadást kérőnek együttesen kell írásban kérnie
b) a kérelem benyújtásakor a bérlőnek a bérbeadóval szemben bérleti díj, vagy egyéb díjtartozása nincs; lakásbérleti jogviszonyát a bérbeadó nem mondta fel, illetve nincs felmondás, vagy a lakáshasználat kapcsán bírósági eljárás folyamatban
c) a befogadást kérő vállalja, hogy a lakást és közös helyiségeket rendeltetésszerűen használja, a házirendet betartja, a neki, vagy vele együtt költöző családtagjainak felróható magatartása miatt az épület- és lakásrészek, berendezések, felszerelések, meghibásodása esetén azokat saját költségén kijavíttatja, megsemmisülés, vagy használhatatlanná válás esetén pótolja
12. Lakáscsere
17. § (1) Lakás bérleti joga a lakástörvényben foglaltak figyelembevételével, kizárólag másik lakás bérleti, vagy tulajdonjogára cserélhető.
(2) A szociális rászorultság alapján létrejött lakásbérleti jog csak olyan személlyel cserélhető el, aki a szociális rászorultság feltételeinek megfelel, vagy nem felel ugyan meg, de hozzájárul ahhoz, hogy a bérlet nem szociális rászorultság feltételei szerint legyen vele megköthető.
(3) A bérbeadó a cserelakás felajánlása helyett pénzbeli térítést nem nyújt.
13. A lakás nem lakás céljára történő bérbeadása
18. § (1) Lakás nem lakás céljára csak kivételesen adható bérbe.
(2) Az igénylő kérelmének tartalmaznia kell:
a) a lakásban folytatni kívánt tevékenység leírását, helyigényét, kérelme indokoltságát
b) egynél több lakásos lakóépület esetén a lakóközösség írásbeli hozzájárulását a tervezett tevékenység folytatásához
c) a lakás esetleges átalakítására vonatkozó elképzeléseket, valamint nyilatkozatot arra vonatkozóan, hogy a helyiségek átalakítását, majd a bérleti jog megszűnésekor az eredeti állapot visszaállítását saját költségén vállalja
(3) Lakás nem lakás céljára csak 2 év időtartamra adható bérbe, melyet lejárta esetén a bérlő kérelmére a Képviselő-testület meghosszabbíthat.
14. A lakásbérleti jogviszony megszűnése
19. § (1) A lakásbérleti jogviszony megszűnésére a lakástörvény vonatkozó rendelkezéseit kell alkalmazni, a (2)-(7) bekezdésben foglalt kiegészítéssel.
(2) A felek a lakásbérleti jogviszonyt közös megegyezéssel - írásban - bármikor megszüntethetik.
(3) A lakásbérleti jogviszonyt a felek közös megegyezéssel oly módon is megszüntethetik, hogy a bérbeadó pénzbeli térítés nélkül a bérlőnek másik lakást ad bérbe.
(4) A bérleti jogviszony közös megszüntetése esetén a bérlő köteles a lakás használati díját és költségeit mindaddig fizetni, amíg a lakást az üzemeltetőnek rendeltetésszerű használatra alkalmas állapotban át nem adja.
(5) Ha a lakásbérleti jogviszony a bérlő halála miatt szűnik meg, és nincs a lakásbérleti jog folytatására jogosult személy, az örökös köteles a lakást a bérlő halálát követő 30 napon belül kiüríteni, és az üzemeltető részére átadni, és a lakás leadásáig a közüzemi díjakat megfizetni. Ha az örökös a hagyatéki tárgyakat határidőre nem szállítja el, azokat az üzemeltető az örökös költségére, és veszélyére raktárban helyezheti el. Ha az elhalt bérlőnek lakbértartozása, vagy az elhalt jogcím nélküli lakáshasználónak használati díj tartozása van, a bérbeadó hagyatéki teherként igényét bejelentheti.
(6) Ha a bérlő a bérleti jogviszony megszűnését követően a lakást nem bocsátja üresen, tisztán, rendeltetésszerű használatra alkalmas állapotban, vagy a megállapodásban meghatározott módon az üzemeltető rendelkezésére, a lakás kiürítése iránt peres eljárás kezdeményezhető.
(7) Ha a bérlő által a bérbeadó részére visszaszolgáltatott lakás nem alkalmas rendeltetésszerű használatra, a bérbeadó és a bérlő írásban megállapodhatnak abban, hogy a szükséges munkákat, pótlást, cserét a bérlő új határidőre elvégzi, vagy a lakásbérleti szerződés megszűnésekor a lakást és berendezéseit a bérbeadó teszi rendeltetésszerű használatra alkalmassá, és a bérlő vállalja, hogy legkésőbb a kiköltözését követő 30 napon belül a költségeket a bérbeadó részére egy összegben megtéríti. Megállapodás hiányában a bérbeadó a lakás átadásának, illetve átvételének megkísérlését követően az általános elévülési időn belül bírói úton érvényesítheti a bérlővel szembeni kártérítési igényét. A visszaadott lakás rendeltetésszerű használatra akkor alkalmas, ha a lakás és a hozzá tartozó helyiségek, valamint udvara üres, tiszta, esztétikailag elfogadható, és a szokásos, illetve leltár szerinti berendezési tárgyaiban hiány nem tapasztalható, és azok üzemképesek.
20. § A lakásbérleti jog folytatására a lakástörvény alapján van lehetőség.
21. § A lakásbérleti szerződés megszűnése után, a lakásban visszamaradó személy - a bérleti jog folytatására jogosult kivételével - az eddig lakott, vagy másik bérlakásban való elhelyezésre igényt nem tarthat.
III. Fejezet
A helyiségbérlet szabályai
15. A helyiségbérleti jogviszony létrejötte
22. § (1) A megüresedő, vagy újonnan épült helyiségek bérlőit - a 23. §-ban foglalt kivételektől eltekintve - pályázat útján kell kiválasztani.
(2) A helyiség pályázati kiírásnak tartalmaznia kell:
a) a helyiség címét, alapterületét, közműveinek felsorolását, fűtési módját
b) a helyiséghez tartozó részeket
c) a helyiség állapotára vonatkozó lényeges információkat
d) várható helyiségbért
e) a helyiség megtekintésének időpontját
f) a pályázatok elbírálásának módját, helyét és idejét
(3) A helyiség pályázati kiírás tartalmazhatja:
a) a helyiségben a leendő bérlő által végezhető tevékenységi kör - bérbeadó általi - meghatározását, egyes tevékenységi körök kizárását
b) a pályázat benyújtásával egyidejűleg megfizetendő biztosíték kikötését, amely a pályázat lezárásakor visszajár, kivéve, ha a pályázó megnyeri a pályázatot és a szerződéskötést megelőzően visszalép
(4) A helyiség pályázati kiírást a Hivatal hirdetőtábláján 20 napra közszemlére kell tenni, illetve a helyi lapban, és a város honlapján megjelentetni. A közszemlére tételről a Hivatal hatáskörrel rendelkező irodája gondoskodik. A közszemlére tétel időtartama alatt írásban lehet a pályázatokat a Hivatal hatáskörrel rendelkező irodája részére leadni. A pályázat mindaddig 20 nappal meghosszabbodik, amíg arra érvényes pályázat nem érkezik, vagy azt a Képviselő-testület le nem zárja.
(5) A helyiség pályázatoknak tartalmaznia kell, különösen:
a) a helyiség címét
b) nyilatkozatot, hogy a pályázati kiírásban szereplő feltételeket elfogadja
c) egyszerre, előre befizetni vállalt havi bérleti díjak számára vonatkozó nyilatkozatot
d) a pályázó levelezési címét, egyéb elérhetőségét
e) végezni kívánt tevékenységi kört
f) a tevékenység végzéséhez szükséges engedélyek meglétét, vagy nyilatkozatot a beszerzésére vonatkozóan
(6) A helyiség pályázatot a Képviselő- testület nyilvános pályázati tárgyalás keretében bírálja el.
(7) Nem kell a helyiség bérbeadására vonatkozó pályázati tárgyalást tartani, ha a kiírásra egy, a pályázati kiírásban foglalt feltételeknek megfelelő pályázat érkezett.
(8) Több helyiség pályázó esetén a pályázatot az nyeri meg, aki magasabb összegű bérleti díjra tesz ajánlatot.
(9) A helyiség pályázat nyertese a bérbeadóval 8 napon belül köt bérleti szerződést, és a szerződés megkötésétől számított 15 napon belül köteles a helyiséget birtokba venni.
(10) A (9) bekezdésbe foglalt határidő elmulasztása esetén a bérbeadó a kijelölt bérlőt meghallgatja és nyilatkoztatja, kéri-e a helyiség biztosítását, vagy a szerződéstől eláll.
(11) A helyiség pályázat nyertesének visszalépése esetén a második legkedvezőbb ajánlatot tevővel kell a bérleti szerződést megkötni.
(12) Egyedüli helyiség pályázónak a szerződéskötéstől, vagy a helyiség birtokbavételétől történő visszalépése esetén, továbbá ha a pályázat eredménytelen volt, a helyiség hasznosítása a Képviselő-testület döntése alapján történhet a bérleti jog ismételt pályázat útján történő meghirdetése, vagy pályázaton kívüli hasznosítása, vagy a helyiség elidegenítése formájában.
23. § Nem kell pályázattal a helyiség bérlőjét kijelölni:
a) életvédelmi célokat szolgáló helyiségek esetében
b) a helyiség közösségi, városi érdekből történő bérbeadása esetén
c) ha a bérbeadó a helyiséget ideiglenesen, annak helyreállítása, felújítása, életveszély elhárítása érdekében kiürítette, de a kiürítés okának megszűnte után az eredeti hasznosításra visszaadja a bérlőnek
d) ha a helyiség az Önkormányzat részére szükséges
e) ha a hatáskörrel rendelkező a bérleti jogviszonyt lejárta miatt meghosszabbítja, vagy ha dönt a bérleti jogviszony időtartamának lejárat előtti meghosszabbításáról
f) a bérleti jogviszony megszűnése után visszamaradt jogosult elhelyezése esetén
g) ha a helyiséget másik helyiség bérlője cseréül kéri, és a cseréhez a jogosult hozzájárul, továbbá helyiségcsere szerződés, és egyéb helyiségcsere esetén
h) ha a pályázat eredménytelenül zárult, és a helyiség más irányú hasznosításáról születik döntés
i) ha a bérlő az általa bérelt helyiség valamelyik határoló fala melletti, vagy az épület belső udvarában lévő raktár, pince vagy garázs helyiséggel bérleménye kiegészítését kéri
16. A felek jogai és kötelezettségei
24. § (1) A helyiségek felújításával, karbantartásával, javításával kapcsolatban a bérbeadó és a bérlő jogaira és kötelezettségeire külön megállapodásuk az irányadó.
(2) Ha a bérbeadó és a bérlő úgy állapodnak meg, hogy az (1) bekezdésben rögzített feladatokat a bérbeadó végzi el, a bérlő a feladatok elvégzésének időtartamára másik helyiségben való elhelyezésre csak akkor tarthat igényt, ha a tervezett munkavégzés a 60 napot eléri, vagy meghaladja.
(3) A bérbeadó köteles a bérlőket a részletes tervekkel tájékoztatni az elvégzendő munkálatokról, annak a bérlőt érintő időbeli ütemezéséről, továbbá a 60 napot elérő munkavégzés esetén másik helyiségben való elhelyezési lehetőségéről.
25. § (1) A bérbeadó és a bérlő megállapodhatnak abban is, hogy a bérlő a helyiség karbantartási, felújítási, rendbetételi kötelezettségét a bérbeadótól átvállalja. Ez esetben jegyzőkönyvben kell rögzíteni a helyszíni bejárás alkalmával, hogy konkrétan milyen munkálatok elvégzését, milyen költséggel vállalja magára a bérlő.
(2) Az (1) bekezdésben foglalt megállapodás létrejötte és a munkálatok elvégzése után a bérlő kérheti:
a) ráfordításai megtérítését a bérbeadótól, melynek a bérbeadó az elismert és elfogadható költségei vonatkozásában a bérlő kiadásait - az igazolás és kérelem benyújtása után - legkésőbb 60 napon belül egy összegben köteles megtéríteni
b) a bérbeadótól, hogy elismert és elfogadható költségeit ne fizesse ki, hanem egy összegű helyiségbérleti díj befizetéseként vegye figyelembe
26. § (1) A bérlő köteles a bérbeadónak bejelenteni 15 napon belül:
a) ha a helyiség - vagy annak egy része - számára feleslegessé vált, és azt a bérbeadó részére visszaadja
b) ha tevékenységi körét megváltoztatja, vagy tevékenysége folytatásához szükséges engedélyét bevonták, vagy visszaadta, továbbá szakhatóság működése beszüntetésére kötelezte
c) az előző bérlő jogutódját
d) ha a bérlő ellen felszámolási eljárás indult
e) ha a bérlő elnevezése, lényeges adata megváltozott
(2) A bérlő 30 nappal korábban köteles a bérbeadónak írásban bejelenteni és hozzájárulást kérni, ha a helyiséget átalakítja, bővíti, vagy ott az épület állagára, esztétikai megjelenésére, továbbá a szomszédos ingatlanokra is kiható beruházást kíván végezni. A bérbeadó hozzájárulása nem helyettesíti a jogszabályok által kötelezően előírt hatósági engedélyek beszerzését.
(3) A bérlő a helyiségben tevékenysége folytatásához - a helyiség állagának rongálása nélkül - a szükséges átalakításokat, a bérbeadó előzetes engedélyével elvégezheti, a felszereléseket saját költségén elhelyezheti. A bérleti jogviszony megszűnésekor az - eredeti állapot helyreállításával - e felszerelési eszközöket leszerelheti és elviheti.
27. §8 (1) A helyiség albérletbe nem adható, a bérleti jog nem cserélhető el, valamint az átruházásához hozzájárulás nem adható.
(2) Az (1) bekezdés alól kivételt jelent, ha a bérlő a bérleti jogát előprivatizációval érintetten szerezte meg és bérleti díj tartozása nincs.
28. § A bérbeadó felmondás esetén, a bérlő a befizetett használatbavételi díj összegére igényt tarthat.
29. § Helyiség bérleti jogviszonyt folytathatja:
a) a jogutód
b) a bérlő halála esetén annak örököse, ha a helyiségben folytatott tevékenységet közösen végezték
30. § (1) A helyiség bérleti jogviszony megszűnésekor a bérlő köteles a helyiséget tisztán, rendeltetésszerű használatra alkalmas állapotban, leltár szerint a bérbeadó részére átadni. A bérlőt a bérleti díj, külön szolgáltatási díj, közüzemi díj fizetési kötelezettség a helyiség fentiek szerinti átadásának napjáig terheli.
(2) A bérleti jogviszony megszűnése után a helyiséget továbbra is birtokban tartó, helyiség-használati díjat köteles fizetni.
31. § A helyiségbérlet esetén is alkalmazni kell a 10. §-ban foglalt rendelkezéseket.
IV. Fejezet
Záró rendelkezések
32. § (1) Ez a rendelet a kihirdetését követő napon lép hatályba.
(2) Hatályát veszti a Karcag Város Önkormányzata tulajdonában álló lakások és nem lakás céljára szolgáló helyiségek bérbeadásáról szóló Karcag Város Önkormányzata 1/1994. (I. 12.) rendelete, továbbá az azt módosító 27/2003. (XII. 17.) Karcag Városi Önkormányzati rendelet, 8/2004. (II. 11.) Karcag Városi Önkormányzati rendelet, Karcag Város Önkormányzat Képviselő Testületének 44/2004. (XII. 22 rendelete, Karcag Város Önkormányzat Képviselő Testületének 38/2005. (XII. 21.) rendelete, Karcag Város Önkormányzata Képviselő Testületének 1/2006. (II. 01.) rendelete, Karcag Város Önkormányzata Képviselő Testületének 18/2006. (VI. 28.) rendelete, Karcag Város Önkormányzata Képviselő Testületének 41/2006. (XII. 21.) rendelete, Karcag Város Önkormányzata Képviselő Testületének 16/2007. (IV. 27.) rendelete, Karcag Város Önkormányzata Képviselő Testületének 39/2007. (XII. 21.) rendelete, Karcag Város Önkormányzata Képviselő Testületének 19/2008. (VII. 03.) rendelete, Karcag Város Önkormányzata Képviselő Testületének 32/2008. (XII. 19.) rendelete, Karcag Város Önkormányzata Képviselő Testületének 2/2009. (I. 28.) rendelete, Karcag Város Önkormányzata Képviselő Testületének 26/2010. (XII. 16.) önkormányzati rendelete, Karcag Város Önkormányzata Képviselő Testületének 36/2011. (XII. 22.) önkormányzati rendelete, Karcag Város Önkormányzata Képviselő Testületének 5/2012. (III. 30.) önkormányzati rendelete, Karcag Város Önkormányzata Képviselő Testületének 29/2012. (XII. 14.) önkormányzati rendelete.
K a r c a g, 2013. június 07.
| Dobos László s. k. | Rózsa Sándor s. k. |
| polgármester | jegyző |
Egységes szerkezetbe foglalás hiteléül:
Karcag, 2018. május 25.
(: Dr. Bukács Annamária :)
irodaveztő
1. melléklet a 21/2013. (VI.28.) önkormányzati rendelethez
A szociális bérlakások lakbérének mértéke
A szociális bérlakások lakbérének mértéke:
összkomfortos lakás: 231.-Ft/m2/hó
komfortos lakás: 158.-Ft/m2/hó
félkomfortos lakás: 53.-Ft/m2/hó
komfort nélküli és szükséglakás: 48.-Ft/m2/hó
2. melléklet a 21/2013. (VI.28.) önkormányzati rendelethez
A nem szociális bérlakások lakbérének mértéke
A lakbér mértéke a nem szociális bérlakások esetében:
összkomfortos lakás: 347.-Ft/m2/hó
komfortos lakás: 237.-Ft/m2/hó
félkomfortos lakás: 80.-Ft/m2/hó
komfort nélküli és szükséglakás: 72.-Ft/m2/hó
3. melléklet a 21/2013. (VI.28.) önkormányzati rendelethez
A költségelven megállapított lakbér mértéke
A költségelven megállapított lakás bérleti díjak mértéke:
514.-Ft/m2/hó, azaz:
1 szobás (36,75 m2) lakás esetén havi: 18.890.-Ft
2,5 szobás (71,8 m2) lakás esetén havi: 36.905.-Ft
2,5 szobás (68,64 m2) lakás esetén havi: 35.281.-Ft
3,5 szobás (87,94 m2) lakás esetén havi: 45.201.-Ft
4. melléklet a 21/2013. (VI.28.) önkormányzati rendelethez
A költségelven megállapított lakbérrel bérbe adandó lakások:
Karcag, Kórház u. 23. (6 db lakás)
Karcag, Kórház u. 25. (6 db lakás)
5. melléklet a 21/2013. (VI.28.) önkormányzati rendelethez9