A szöveg időállapota: 2013.VI.29. - 2016.XII.16.
Időállapot váltás: 2013.VI.29. - 2016.XII.16.
2016.XII.17. -


Karcag Városi Önkormányzat Képviselő-testületének 23/2013. (VI.28.) önkormányzati rendelete

a közterületek elnevezéséről, valamint az ingatlanok házszámozásáról

Karcag Városi Önkormányzat Képviselő-testülete a Magyarország Alaptörvény 32. cikk (1) bekezdése a) pontjában, a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 42. § 8. pontja és 143. § (3) bekezdésében meghatározott jogalkotói hatáskörében, a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 13. § (1) pontjának 3. pontja alapján meghatározott feladatkörében eljárva az alábbi rendeletet alkotja:

I. Fejezet

Általános rendelkezések

1. A rendelet hatálya

1. § (1) A rendelet hatálya kiterjed:

a) Karcag város közigazgatási területén lévő közterületekre és az elnevezésükkel kapcsolatos eljárási szabályokra

b) az elnevezett közterületekhez csatlakozó, önálló helyrajzi szám alatt nyilvántartott beépítetlen, valamint beépített ingatlanok főépülete házszámának (a továbbiakban együtt: házszám) megállapítására, és a házszám feltüntetési módjára

2. Értelmező rendelkezések

2. § (1) E rendelet alkalmazásában:

1) Közterület: az épített környezet alakításáról és védelméről szóló törvényben meghatározott terület.

2) Közterületnév: magyarországi hivatalos földrajzi nevek megállapításáról és nyilvántartásáról szóló kormányrendeletben meghatározott név, mely a közterületek megjelölésére, földrajzi azonosítására, a tájékozódás biztosítására szolgáló megjelölés, és emléket állít, helytörténeti, néprajzi, nyelvi hagyományt őriz, és a közterület elnevezéséből és a közterület jellegére utaló, közlekedési vonatkozású tagból áll.

3) Út: Közlekedési szempontból több utca forgalmát levezető, városszerkezeti szempontból olyan jelentősebb utca, amely az alacsonyabb rendű utcákat gyűjti össze, vagy közelebbi-távolabbi határrészekhez, településekre vezet. Jelölése a közterületnév nyilvántartásban: út.

4) Utca: A város belterületi ingatlanjait a városi közlekedés hálózatába bekapcsoló - két oldalán folyamatosan beépített, vagy beépíthető - közterület, ha az csak lakóutca céljára szolgál. Jelölése a közterületnév nyilvántartásban: u.

5) Sugárút: Központi térségből induló, vagy azt metsző egyenes, szélesebb útvonal. Jelölése a közterületnév nyilvántartásban: sgt.

6) Körút: Valamely városrészt ív alakban körülvevő szélesebb útvonal, vagy ilyen útnak egy-egy külön névvel megkülönböztetett része. Jelölése a közterületnév nyilvántartásban: krt.

7) Tér: Utak, utcák kereszteződésében, csomópontjában városrendezési, földrajzi sajátosságok alapján kialakított, elsősorban közösségi, vagy városképi célokat szolgáló nagyobb közterület, amelynek minden oldala körülépített vagy körülépíthető.

8) Lakótelep/Lakópark: A város belterületén lévő olyan ingatlanok és közterületek egysége, melyen belül legalább 50 család lakhat.

9) Park: A természeti táj sajátos elemei alapján kialakított és gondozott közhasználatú nagyobb terjedelmű kert, főként fákkal, cserjékkel, gyepfelülettel, tereptárgyakkal.

10) Dűlő(út): A város határában lévő földút, amely a település története során hagyományosan kialakult mezőgazdasági rendeltetésű ingatlanokat, és az azon kialakított tanyákat köti össze a magasabb rendű utakkal.

11) Liget: Nagyobb kiterjedésű park, összefüggő zöldterület.

12) Házszám: olyan számmal, számmal és betűjellel meghatározott azonosító jel, ami a földrészletnek, épületnek és beépítetlen teleknek a vele érintkező közterületre megállapított sorszáma.

II. Fejezet

A közterületek elnevezésének szabályai

3. A közterület elnevezésének általános szabályai

3. § (1) Minden útként nyilvántartott közterületet el kell nevezni.

(2) A lakótelepek épületei közötti szerviz-utakat, az erdőterületeken lévő közterületeket, a mezőgazdasági célú és a lakónépességet nem érintő dűlőutakat nem szükséges elnevezni.

4. § (1) A közterületnév megállapításakor ügyelni kell arra, hogy az elnevezés rövid és közérthető legyen, és kerülni kell az idegen, vagy nehezen kiejthető elnevezéseket.

(2) A közterület nevének megállapításakor figyelemmel kell lenni:

a) annak településen belüli elhelyezkedésére

b) az érintett közterületen vagy környékén lévő intézmények jellegére

c) a helyi hagyományokra és a történelmi tényekre

d) a földrajzi környezetre

e) a magyar nyelvhelyességi követelményekre

(3) A közterület elnevezésekor előnyben kell részesíteni az irányjelölő és a helyhez kötődő neveket, az emlékállító közterületnevekkel szemben. Olyan közterület vonatkozásában, amely fekvése szerint azonos fogalmi körből származó kifejezésekről - bokornevek - elnevezett közterületek által körülhatárolt, a névadás során indokolt elsődlegesen a lokalizáció szempontjait figyelembe venni.

(4) Meglévő közterületnevet az új elnevezéseknél nem szabad felhasználni, kivéve, ha a közterület korábbi nevének visszaállítása történik. A már elnevezett közterület természetes folytatásaként nyíló új közterületszakasz külön elnevezési eljárás nélkül az elnevezett közterület nevét veszi fel.

(5) Az új elnevezéseknél betűk, vagy számjegyek nem helyettesíthetik a közterületneveket.

(6) Új közterület nevét - magánutak kivételével - közterületként való bejegyzését követően, egy éven belül meg kell állapítani.

4. Közterület személyről történő elnevezése

5. § (1) Személyről közterületet elnevezni halálát követően lehet.

(2) A közterületnév előtagjának meg kell egyeznie a személy által használt családi és utónévvel.

(3) Kizárólag családi nevet alkalmazni csak akkor szabad, ha a névadó személyiség így is, vagy így ismert, vagy ha az elnevezés egy családról történik.

(4) A (2) és (3) bekezdésben foglaltaktól eltérni csak akkor lehet, ha a személy felvett nevén vált ismertté.

(5) Ha a névadó személy foglalkozása, hivatása, vagy egyéb ismertető jegye szorosan kapcsolódik a személynévhez, akkor ez a közterületnévben is feltüntethető.

(6) Közterület elnevezéssel emléket állítani olyan magyar személynek lehet:

a) akinek közismert tevékenysége a nemzet történelmében kiemelkedő jelentőségű volt és személye közmegbecsülésnek örvend,

b) aki a tudomány, művelődés, sport, vagy társadalmi élet egyéb területén kimagaslóan jelentőset tett, vagy alkotott, és ezáltal személyének az emléke megőrzésre méltó,

c) akinek a város életében, történelmében kiemelkedő szerepe volt, tevékenységével hozzájárult Karcag egészének, vagy egy részének fejlődéséhez

(7) Közterületet elnevezni olyan nem magyar személyről is lehet, akinek élete, munkássága a város vagy az emberiség egyetemes történelmében kiemelkedő jelentőségű volt.

5. Közterületnevek megváltoztatása és megszűnése

6. § (1) A közterületnév megváltoztatására a közterület elnevezésére vonatkozó szabályokat kell alkalmazni.

(2) Az elnevezéstől számított 10 éven belül közterületnevet megváltoztatni csak különösen indokolt esetben lehet, ha a közterületnév tartalmának, jelentésének más névvel történő helyettesítése társadalmi és erkölcsi szempontból mindenképpen szükséges.

6. Közterület elnevezésével kapcsolatos hatásköri és eljárásjogi rendelkezések

7. § (1) Karcag Városi Önkormányzat Képviselő-testületének (a továbbiakban: Képviselő-testület) kizárólagos hatáskörébe tartozik a közterületek nevének megállapítása.

(2) Közterület elnevezésére irányuló eljárást kérelemre, vagy hivatalból lehet indítani.

(3) Közterület elnevezésére kérelmet nyújthat be:

a) a közterület tulajdonosa,

b) Karcagon bejelentett lakcímmel rendelkező természetes személy,

c) Karcagon működő civil szervezet,

d) a Képviselő-testület tagja, illetve Bizottsága.

(4) A konkrét névjavaslatot, illetve annak indokolását - figyelembe véve a lakossági igényeket - Karcag Városi Önkormányzat által megbízott civil szervezet, a Városvédő Egyesület adja.

(5) Az elnevezés, illetve névváltoztatás indokoltságát a hatáskörrel rendelkező mindenkori szakbizottságok előzetesen véleményezik.

(6) A közterület elnevezésével kapcsolatos döntést a helyben szokásos módon közzé kell tenni.

(7) A közterült elnevezéséről értesíteni kell az ingatlan-nyilvántartó szervet, Járási Hivatalt, postát, helyi rendőrkapitányságot, tűz és katasztrófavédelmi hatóságot, helyi mentőszolgálatot, valamint a közüzemi szolgáltatókat.

III. Fejezet

Az ingatlanok házszámozásának szabályai

7. Az ingatlanok házszámozásának általános szabályai

8. § (1) A házszámokat, azok változásait a jegyző állapítja meg.

(2) Az 1. § (1) bekezdés b) pontjában meghatározott ingatlanokat házszámmal kell ellátni (a továbbiakban: házszámozás).

(3) Egy ingatlan egyetlen házszámot kaphat.

(4) A házszámot ahhoz a közterülethez kapcsolódóan kell megállapítani, amellyel az ingatlan határos.

(5) Ha az ingatlan több közterülettel érintkezik, a házszámozást az ingatlan közlekedési csatlakozása határozza meg. A közlekedési csatlakozás szempontjából meghatározó az a közterület, amelyről az ingatlan főépülete használóinak többsége gyalogosan beközlekedik. Ilyen esetben az ingatlan tulajdonosainak a rájuk irányadó szabályok szerinti többségi nyilatkozatát kell alapul venni a meghatározó közterület kijelölése kérdésében. A nyilatkozat megtételére az erről szóló felhívás kézhezvételétől számított 30 nap áll rendelkezésre.

9. § (1) A házszámot arab egész számmal kell jelölni az alábbiak szerint:

a) A közterület jobb oldalán lévő ingatlanok 1. sorszámmal kezdődően folyamatos (páratlan) számozást, a bal oldalán fekvő ingatlanok 2. sorszámmal kezdődően folyamatos (páros) számozást kapnak.

b) A közterületek számozást úgy kell elvégezni, hogy a számok a város központjától kifelé haladva növekedjenek, amennyiben ez a megoldás nem alkalmazható a érintett közterület számozását a magasabb rendű közút irányából kell megkezdeni.

c) A körszerű számozást igénylő közterületen az ingatlanok számozását folyamatosan haladva az óramutató járásával megegyező irányba kell meghatározni.

(2) Ha az (1) bekezdés szerinti jelölésre a számkeret felhasználása miatt nincs lehetőség - különösen a házszámozott telkek hatósági felosztásával kialakult önálló ingatlanok esetében - az ingatlan házszámát az arab számhoz alátöréssel betűjelet alkalmazva kell kifejezni. Ilyen esetben - a hosszú magán, és kétjegyű mássalhangzók kivételével - az abc nagy betűit kell „A” betűvel kezdődő sorrendben alkalmazni.

(3) Amennyiben a házszámozási eljárás során - különösen a telekegyesítés, városrendezés, új építészeti illetőleg műszaki megoldás, vagy a közterület elnevezésének változása miatt - a meglévő házszámok összevonása válik szükségessé, az eredeti házszámok szélső értékeinek kötőjellel történő jelölésével összevont házszámot kell megállapítani.

(4) Az egyes épületek, ingatlanok egyedi házszámának megtartása mellett eligazító jelleggel a (3) bekezdés szerinti összevont házszám is alkalmazható épülettömbök legkisebb és legmagasabb házszámozású épületein. Ilyen esetben az összevont házszám táblája nyíllal jelöli a növekvő, illetve csökkenő házszám irányát is.

(5) A már megállapított házszámok megváltoztatására, átszámozására a (2)-(3) bekezdésekben foglalt eseteken túl csak olyan rendezetlen állapot megszüntetése érdekében kerülhet sor, amely az ingatlanok azonosítását akadályozza, különös tekintettel, ha:

a) több ingatlan azonos közterületnévvel, és azonos házszámmal szerepel a hivatalos nyilvántartásban

b) az ingatlan egyedi számszerű megjelölése nem a kialakult növekvő számsorban található

c) az ingatlan megosztására kerül sor

d) ingatlanok egyesítésére került sor

8. A házszámozásra vonatkozó hatásköri és eljárásjogi rendelkezések

10. § (1) A házszámozási eljárás hivatalból, vagy annak a személynek a kérelmére indul, akinek a házszámozáshoz, vagy a házszám megváltoztatásához jogos érdeke fűződik. A kérelemben meg kell jelölni az ingatlan fekvését, helyrajzi számát, tulajdonosát, a házszámozási kérelem okát, és valószínűsíteni kell a kérelemhez fűződő jogát, jogos érdekét.

(2) Új közterület, vagy új építési telek kialakításakor az eljárást hivatalból kell megindítani, amely eljárás a telekalakítás ingatlan-nyilvántartási bejegyzéséről rendelkező jogerős határozat hivatali átvételével veszi kezdetét.

(3) A házszámozásról szóló határozatot kézbesíteni kell az érintett tulajdonosoknak. A jogerős határozatot közölni kell a személyi adat- és lakcímnyilvántartó, valamint az ingatlan-nyilvántartó szervekkel.

(4) A házszámozásról szóló jogerős határozat közlésével egyidejűleg tájékoztatni kell az érintett ingatlan tulajdonosait az ehhez kapcsolódó személyi adat- és lakcím nyilvántartási, valamint ingatlan-nyilvántartási eljárásról.

(5) A házszámozási eljárás során a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló törvény mindenkor hatályos rendelkezéseit kell megfelelően alkalmazni.

IV. Fejezet

A közterületi névtábla, valamint a házszámtábla kihelyezésének szabályai

9. Közterületi névtáblák kihelyezése

11. § (1) A közterület nevét a tájékozódást jól segítő névtáblákon kell feltüntetni.

(2) Közterületi névtábla kihelyezésének, karbantartásának és pótlásának elrendelése a polgármester feladata.

(3) Közterületi névtáblát a közterület kezdetén, végén mindkét oldalon, valamint minden betorkolló közterületnél, mindkét oldalon, továbbá az egy oldalról betorkolló közterület tengelyében az átellenes oldalon is fel kell szerelni. A közterületi névtáblát épületen, kerítésen vagy ezek hiányában külön tartószerkezeten - jól látható helyen - kell elhelyezni.

(4) Az ingatlan tulajdonosa, kezelője vagy használója a közterületi névtábla elhelyezését és ezzel kapcsolatos munkálatokat tűrni köteles.

(5) Megváltozott közterületnevek esetében a régi nevet feltüntető táblát az elnevezéstől számított 1 évig eredeti helyükön kell hagyni, és piros vonallal átlósan át kell húzni. Az új táblát az áthúzott régi tábla mellé kell felszerelni.

(6) Reklám céljára szolgáló felirat, vagy egyéb reklámcélú berendezés csak úgy helyezhető el, hogy az ne takarja el a közterületi név- és ismertetőtáblát, valamint ne akadályozza a megfelelő tájékozódást.

(7) A közterületi névtáblák kihelyezéséről az érintett ingatlan tulajdonosát a kihelyezésért felelős szerv köteles értesíteni.

12. § A közterületi névtáblán fel kell tüntetni:

a) a közterületnév elő- és utótagját rövidítés nélkül

b) a táblával jelzett épülettömb első és utolsó házszámát és nyíllal jelölve a növekvő, illetve csökkenő házszám irányát

10. A házszámtáblák kihelyezése

13. § (1) Az ingatlanok tulajdonosai a határozattal megállapított házszámot, vagy az 1. § (1) bekezdés b) pontja esetében a helyrajzi számot kötelesek az ingatlanukon elhelyezett házszámtáblán, illetőleg helyrajzi szám-táblán (a továbbiakban együtt: házszámtábla) kifüggeszteni.

(2) A házszámtábla beszerzéséről, kihelyezéséről, szükséges cseréjéről, megrongálódása esetén pótlásáról és karbantartásáról a tulajdonos saját költségén köteles gondoskodni.

(3) A házszámtáblát a beépített ingatlan közterületről jól látható főépülete, vagy egyéb épülete homlokzatán, vagy az ingatlan bejárati ajtaján, kapuján, kerítésén, beépítetlen ingatlan esetében a kerítésen, vagy az ingatlan más műszaki objektumán kell elhelyezni.

V. Fejezet

Záró rendelkezések

14. § (1) Ez a rendelet a kihirdetését követő napon lép hatályba.

(2) E rendelet a hatálybalépését megelőzően megállapított közterület elnevezések és házszámok érvényességét nem érinti.

K a r c a g, 2013. június 04.

K.m.f.
Dobos László s. k. Rózsa Sándor s. k.
polgármester jegyző