Hasznos linkek

SAJTÓANYAG

 

 


A települést/szervezetet a Magyar Élelmiszerbank Egyesület támogatja

 

Állampapír befektetések a Magyar Államkincstárban

 

 

 
 
 

Önkormányzati jelentés

A képre kattintva ingyenesen letölthető Karcag város Önkormányzati jelentése PDF formátumban:

Letöltés a képre kattintva

Látogató számláló

Ma3
Tegnap598
Ezen a héten2082
Ebben a hónapban8941
Összes1255677

2019-10-17

Karcag földrajza

Karcag Jász-Nagykun-Szolnok megye városa, a Nagykunság központja. A település az Alföld egyik legforgalmasabb útvonala, a 4. számú főközlekedési út mellett fekszik. Ugyancsak a településen megy keresztül a 100-as vasútvonal, azaz a Budapest-Záhony fővonal. A karcagi vasútállomásról indul a Karcag-Tiszafüred szárnyvonal, amely több üdülőkörzeti települést érint (Berekfürdő, Kun-hegyes, Abádszalók, stb.). A Hortobággyal és a Sárréttel, a Körös-vidékkel és a Tiszazuggal szomszédos Nagykunság földrajzi, történeti és néprajzi egység.
A földrajzi értelemben vett Nagykunság fejlődéstörténetének jelentős állomása, amikor a korábbi pannóniai beltó nagykunsági része szárazzá vált és a Mátrából, Bükkből lefutó patakok agyagot, agyagos homokot, iszapot hoztak le. Ez alkotja elsősorban a Tilalmas határrész termékeny talaját. Az ős-Tisza medrét és folyásirányát állandóan változtatva, eróziójával és árvizeivel jelentősen közrejátszott a határ mélyebben fekvő része felszínének kialakításában. Hol a Tisza vize folyt a Hortobágy és Berettyó irányába, hol fordítva. A XIX. század közepéig tehát az év több hónapjában víz és a vízi növények uralták Karcag határának nagy részét. A nagykun települések szempontjából igen jelentős volt 1785-87-ben a Mirhó-gát Abádszalóknál történő megépítése - közös összefogással - , hiszen ezzel gátat vetettek a Tisza uralmának területünkön. A víz és a vízi növényzet a folyószabályozások és a lecsapolások után az erekbe, kanálisokba, fertőkbe szorult vissza. A XIX. század második felében végzett vízszabályozási munkák révén ma már nem folyik víz például a Zádor-érben. A vizek elvezetése szikesedést váltott ki nagy területeken, melynek javítására éppen a Karcagon működő Kísérleti Intézet dolgozott ki módszereket. Munkájukra nagy szükség van, hiszen a karcagi határ talajtípusai (könnyű vályog: l0 %, könnyű agyag: 42 96, nehéz agyag: 5 %, szikes: 43 96) között legnagyobb arányt a szikes talaj képviseli. A belvizek lecsapolásával megváltozott a határ hasznosítása. Nagy teret kapott a szántóföldi növénytermesztés és háttérbe szorult a rétgazdálkodás, legeltető állattartás.
Ma a felszín első látásra egyhangú, sík, azonban ha jobban megnézzük, láthatjuk, hogy egykori folyómedrek, morotvák és kiemelkedések, az ún. "kunhalmok" törik meg a horizontot. Tengerszint felett 80-90 méter a táj átlagos magassága. Ezek a halmok általában a rézkorban keletkeztek. Van közöttük természeti képződmény, de van közöttük olyan is, amely az ember alkotása. Egyes kurgánok temetkezési helyek voltak, más halmokon, a vízből kiemelkedő partokon települések voltak. A török utáni újratelepüléstől fogva mezővárosként szerepel. Az első vásárról 1703-ból van feljegyzés, de a 4 országos vásár tartásáról szóló oklevél 1734-ben keletkezett. Ehhez a század végén még egy vásár engedélyezése járult.
Karcag a XVIII. században vált a kistáj központjává, magába olvasztva számtalan középkori falut. A nagykunság közigazgatási központjaként a Jászkun Kerület önállóságának megszűntéig funkcionált. Jász-Nagykun-Szolnok vármegye létrehozásával ettől a rangjától megfosztották, de nem szűnt meg a kistájra gyakorolt természetes vonzereje. Rendezett tanácsú városként működött 1872-töl, majd megyei városi ranggal. Az 1970-es években középfokú szerepkört szántak neki az Alföld-tervezők. Az utóbbi években egyre tudatosabban törekszenek a város vezetői arra, hogy a település tájköz-ponti szerepkörét erősítsék.

Weboldalunk sütiket (cookie) használ működése folyamán, hogy a legjobb felhasználói élményt nyújthassa Önnek. A sütik használatát bármikor letilthatja! Adatkezelési tájékoztatónk.