A szöveg időállapota:	1994.V.25. - 2004.II.10.
Időállapot váltás:	- 1994.V.24. 1994.V.25. - 2004.II.10. 2004.II.11. - 2008.VI.5. 2008.VI.6. -

24/1994. (V. 25.) Karcag Városi Önkormányzati rendelet

a Karcag Város Önkormányzata tulajdonában lévő lakások és nem lakás céljára szolgáló helyiségek elidegenítéséről

a 29/1994. (IX. 7.) Karcag Városi Önkormányzati rendelettel, a 2/1995. (I. 25.) Karcag Városi Önkormányzati rendelettel, a 16/1995. (IV. 26.) Karcag Városi Önkormányzati rendelettel, a 38/1995. (XII. 20.) Karcag Városi Önkormányzati rendelettel, a 3/1996. (I. 31.) Karcag Városi Önkormányzati rendelettel, a 22/1998. (V. 27.), Karcag Városi Önkormányzati rendelettel, a 28/1998. (X. 01.) Karcag Városi Önkormányzati rendelettel módosított szöveg

Karcag Város Önkormányzata az 1994. évi XVII. törvénnyel módosított 1993. évi LXXVIII. törvény (továbbiakban: Törvény) 54. §-ában, valamint 58. §-ában kapott felhatalmazás alapján a következő rendeletet alkotja:

I. Fejezet

A rendelet hatálya

1. § A rendelet hatálya kiterjed:

a) az Önkormányzat tulajdonában álló lakásokra és nem lakás céljára szolgáló helyiségekre.

b) társasházakban az Önkormányzat tulajdonában álló öröklakásokra és az ingatlan nyilvántartásban külön tulajdonként felvett helyiségekre.

c) részben az Önkormányzat, részben más tulajdonában álló ingatlanoknak az Önkormányzat tulajdonában lévő hányadára

a)-c) pontokban szereplők (a továbbiakban együtt: ingatlan) függetlenül attól, hogy azok Karcag város közigazgatási területén belül, vagy kívül vannak.

Hatáskörök

2. § (1) A rendelet hatálya alá tartozó ingatlanok tekintetében a tulajdonosi jogokat az Önkormányzat Képviselő Testülete gyakorolja.

(2) A Képviselő Testület a lakások és helyiségek elidegenítésének lebonyolításával a Polgármesteri Hivatalt, a Városgondnokságot, vagy ingatlan közvetítő szervet (továbbiakban együtt: lebonyolító) bíz meg.

A lebonyolító a megbízásnak a külön szerződés vagy megbízás alapján köteles eleget tenni.

(3) A Képviselő Testület dönt - a törvény által meghatározott vételi jog kivételével - valamennyi más ingatlana elidegenítéséről.

Együttműködésre vonatkozó rendelkezések

3. § (1) A lebonyolító köteles a Képviselő Testületet igény szerinti gyakorisággal és témakörre kiterjedően tájékoztatni.

(2) A lebonyolító az elidegenítés során köteles a Hivatal részére az iratokba való betekintés jogát biztosítani, a kért adatokat megadni.

(3) A Hivatal és a Városgondnokság köteles a lebonyolító részére a megbízása ellátásához szükséges adatokat, információkat megadni.

(4) Az (1)-(3) bekezdésben foglalt kötelezettségek teljesítése során is a személyiségi jog védelméről szóló rendelkezéseket be kell tartani.

A vételi jog gyakorlása

4. § (1)

(2) Az 1992. novemberében, az 1992. évi megüresedő önkormányzati bérlakások elosztásáról szóló névjegyzékre felkerült, és az 1996. december 31-ig bérlakáshoz nem juttatott igénylőket - lakáshoz jutásuk esetén - bérleti szerződésük keltezésétől számított 90. napig vételi jog illeti meg.

A jogosult a vételi jog gyakorlására vonatkozó nyilatkozatát ez idő alatt írásban nyújthatja be a lebonyolítóhoz.

(3) A vételi szándék bejelentését tartalmazó nyilatkozatnak az alábbiakat kell tartalmaznia:

a) a vételi joggal élni kívánó nyilatkozó nevét, az érintett lakáscímét, a lakásban tartózkodás jogcímét (bérlő, bérlőtárs, társbérlő, stb.) a vételi joggal élni kívánó más személyek nevét, valamennyi nyilatkozó születési idejét, anyja nevét,

b) a vételár kiegyenlítésének módjára utaló jelzés (egy összegben vagy részletekben, készpénzzel vagy kárpótlási jegy felhasználásával),

c) a vételi szándék bejelentéséhez csatolni kell:

- lakáskiutaló határozatot,

- bérleti szerződést,

- a Városgondnokság igazolását arról, hogy díjhátraléka nincs.

(4) A nyilatkozat benyújtásakor a lebonyolító megvizsgálja, hogy a jog gyakorlására mind a lakás, mind a nyilatkozattevő tekintetében fennállnak-e a feltételek. Erről a nyilatkozattevőt - legkésőbb a nyilatkozat átvételétől számított - 90. napon értesíteni kell írásban.

(5) Az előkészítő munka befejezésével a vételi szándékot bejelentőnek meg kell küldeni:

a) a társasház alapító okiratát, vagy az alapító okirat lényeges elemeit tartalmazó tájékoztatót,

b) a vételárat és a forgalmi érték kialakításának legfontosabb elemeit,

c) a fizetési és az egyéb szerződési feltételeket (törlesztési idő, vételárengedmény, engedmény, jelzálog, elidegenítési és terhelési tilalom bejegyzése, elállás, kedvezmény megvonás),

d) az épület állapotáról szóló műszaki tájékozatót,

e) felhívást a szerződés megkötésére, illetve a vételi jog tartalmának megállapítására.

Elővásárlási jog gyakorlása

5. § Ha a törvény, illetőleg e rendelet alapján a bérlőt elővásárlási jog illeti meg, az ajánlatnak a 4. § (4) bekezdésében foglaltakon felül tartalmazni kell az ajánlati kötöttség időtartamát is, mely a közléstől számított 60 nap.

A lakás vételára

6. § (1) A vételár mértéke - ha a lakást a vételi vagy elővásárlási jog jogosultja vásárolja meg - bérlő által a lakásra fordított és meg nem térített értéknövelő beruházások értékével csökkentett beköltözhető forgalmi érték 55%-a.

(2) Forgalmi értéket növelő beruházás általában az épület, a lakás állagának értéknövelésére kiható olyan építési, szerelési munka, mely megfelel és építési előírásoknak, nem tartozott a bérlő karbantartási munkájának körébe és érvényesíthetőségét jogszabály nem zárta ki, vagy csökkentette. A bérlő átlagon felüli - a lakás forgalmi értékét, egyéni használhatóságát növelő - beruházást, a forgalmi érték megállapításánál figyelmen kívül kell hagyni.

(3) Az (1)-(2) bekezdés szerinti forgalmi értéknövelő beruházást a bérlőnek kell igazolnia.

A vételár megfizetésének feltételei

7. § (1) A vételi, illetve elővásárlási jog jogosultjai választásuk szerint egy összegben vagy részletfizetési kedvezmény igénybevételével vásárolhatják meg a lakást.

(2) Részletfizetés esetén a vevő a vételár 10%-át egy összegben köteles megfizetni. A bérlő vagyoni és jövedelmi helyzete alapján - indokolt esetben, az e rendelet 7/A. §-ában meghatározott feltételek fennállása esetén - a bérlő kérheti, hogy a szerződés megkötésekor a vételár 9%-át fizethesse meg egy összegben és a fennmaradó vételárrészt részletekben.

Az egy összegű első vételárrész után árengedmény nem adható. A fennmaradó vételárrészt a vevő - az e rendelet 7/A. §-ában szabályozott eset kivételével - legfeljebb 25 év alatt fizetheti meg, havonta egyenlő részletben.

A 7/A. §-ban szabályozott esetben ez az időtartam legfeljebb további félév időtartammal növekedhet.

(3) Részletfizetés esetén a fennmaradó vételárrész kamata a mindenkori - Polgári Törvénykönyvben jelenleg 232. § (2) bekezdése - megjelölt évi kamat 60%-a

(4) Kamatos kamat nem állapítható meg. A kamatot a kamattal csökkentett, fennálló tartozás után kell kiszámítani.

(5) Egyösszegű fizetés esetén a vevőt a teljes vételár után 25% vételár engedmény illeti meg.

(6) Ha a vevő a fennmaradó vételárrészt a szerződésben vállalt határidő előtt fizeti meg, a még fennálló tőketartozásból az (5) bekezdésben meghatározott%-ú árengedményt kell adni.

Kedvezmények a bérlő vagyoni és jövedelmi helyzete alapján

7/A. § (1) Vagyoni és jövedelmi helyzete alapján szociálisan rászorult és így kedvezményre jogosult az a vételi és elővásárlási joggal rendelkező vevő, akinek és vele együtt élő családtagjainak valamennyi rendszeres jövedelméből származó (pl. személyi jövedelemadó alapjául szolgáló jövedelem, rendszeres nevelési, vagy szociális segély, családi pótlék, tartásdíj, termőföld megműveléséből származó bevétel, tartási, életjáradéki szerződésen alapuló jövedelem, stb.) 1 főre jutó nettó havi átlagjövedelme az 5.000.-Ft-ot, egyedülálló esetén a 6.000.-Ft-ot nem haladja meg.

(2) Az (1) bekezdésben megjelölt vevő - választása szerint - a vételár megfizetésénél az alábbi kedvezmények egyikét is igénybe veheti:

a) legfeljebb félévé időtartamra a részletfizetés felfüggesztését.

b) a részletfizetés évi kamatának csökkentését, legfeljebb az aktuális kamat 2%-kal csökkentett mértékéig.

c) az e rendelet 7. § (5) és (6) bekezdésében meghatározott vételárengedményt - a jogosult kérelmére - 26%-ban kell meghatározni.

(3) A jogosultság megállapítása esetén az igényelt kedvezményt biztosítani kell.

(4) A kedvezményt írásban lehet igényelni. A jogosultság fennállásáról a Polgármester dönt.

(5) A kedvezményezett a jogosultság megszűnését a Polgármesterhez haladéktalanul köteles bejelenteni. A kedvezmény nem biztosítható a jogosultság megszűnését követő hónaptól.

(6) A biztosított kedvezményről értesíteni kell a vételár beszedésével megbízott szervet is.

(7) A részletfizetés felfüggesztését - a részletfizetés időtartama alatt - több alkalommal is, megszakításokkal is igénybe lehet venni, melyek együttesen a félévet nem haladhatják meg. A törlesztési idő a felmentés időtartamával növekszik, mely időtartamra kamatot is fel kell számítani.

(8) A Polgármester a kedvezmény biztosítását megszünteti, ha a vevő a kedvezmény igénybevételére való jogosultságát bármely módon elveszti.

Nem biztosítható a kedvezmény, ha a vevő

a) tulajdonában másik lakás, vagy üdülőtulajdon van, vagy ilyen építésébe fogott, függetlenül attól, hogy az építményre a használatbavételi engedélyt megkapták-e vagy sem.

b) tulajdonában 100 aranykorona értéket meghaladó földterület van, függetlenül attól, hogy azt a tulajdonos műveli-e vagy sem.

c) tulajdonában 10 éven belül üzembe helyezett bármely típusú gépjármű van, így különösen: személygépkocsi (kivéve a mozgáskorlátozottak személygépkocsija), 100.000.-Ft értéket meghaladó értékű motorkerékpár, tehergépjármű, mezőgazdasági rendeltetésű gépjármű, stb.

d) valótlan adatok közlésével a Hivatalt félrevezetve kapott, vagy kéri a kedvezmény megállapítását.

e) a kedvezményezettek életkörülményeiben bekövetkezett változás miatt jogosultságuk megszűnik, vagy egyéb ok miatt a kedvezményezettek a biztosított kedvezményről lemondanak.

(9) A Polgármester a jogosultság fennállását a kedvezmény folyósításának időtartama alatt bármikor felülvizsgálhatja, melynek során a kedvezményezettek adatszolgáltatásra felhívhatók.

A kárpótlási jegy felhasználása

8. § (1) A kárpótlásra jogosult a Kárpótlási törvények alapján öt, illetőleg elhunyta esetén törvényes örökösét megillető kárpótlási jegyeket az állam tulajdonából az Önkormányzat tulajdonába ingyenesen kerülő lakás értékesítése során fizetőeszközként, névértékben felhasználhatja.

Az Önkormányzat köteles elfogadni az előzőek szerinti kárpótlási jegyet, ha a lakásra - a törvény 45. § (1) bekezdés d) pontja által szabályozottak szerint - az egyenes ágbeli rokont vagy örökbefogadott gyermeket illeti meg a lakásvételi jog.

(2) Megilletik a vevőt kárpótlási jeggyel történő fizetés esetén is az e rendeletben foglalt vételár engedmények.

(3) Kárpótlási jeggyel történő fizetésnél a Kárrendezési Hivatal határozatát be kell nyújtani; örökös esetében pedig a hagyatéki végzést is.

(4) A nem saját jogon szerzett - (1) bekezdésben meghatározottakon kívüli - kárpótlási jegyek a vásárlás során nem használhatók fel fizetőeszközként. Eszerint kell eljárni akkor is, ha a vevő felhívásra sem igazolja a (3) bekezdésben előírt módon a kárpótlási jegy eredetét.

(5) A kárpótlási jegy névértékét az Országos Kárrendezési Hivatal Elnöke által a Magyar Közlönyben közzétett és a szerződés megkötésének, illetve a kárpótlási jegy felhasználásának időpontjában érvényes árfolyamon kell figyelembe venni.

(6) A vételár, vagy a vételárhátralék magasabb értékű kárpótlási jeggyel történő kifizetése esetén a kárpótlási jegy és a tartozás közötti különbség a vevő részére csak kárpótlási jegyben fizethető vissza, melyet ugyancsak névértékben kell figyelembe venni.

Vételi, elővásárlási joggal nem érintett lakások értékesítésének feltételei

9. § (1) A vételi és elővásárlási joggal énem érintett lakások értékesítésre történő kijelöléséről a Képviselő Testület dönt, saját elhatározás alapján, vagy kérelemre indult eljárás során.

(2) Ha a Képviselő Testület saját elhatározás alapján jelöl ki értékesítésre, elidegenítésre lakást, azt az elidegenítéssel megbízott útján pályázattal meg kell hirdetni.

A pályázati kiírásnak tartalmaznia kell:

a) az elidegenítésre kijelölt lakás címét, alapterületét, komfortfokozatát,

b) a lakás forgalmi értékét, a vételár kiinduló összegét, a fizetési feltételeket,

c) a lakás megtekintésének biztosított időpontját,

d) a pályázat benyújtásának helyét, idejét, elbírálásra vonatkozó tájékoztatót.

A pályázati kiírást az Önkormányzat Polgármesteri hivatala épületében lévő hirdetőtáblán el kell helyezni, továbbá az Önkormányzat hivatalos lapjában meg kell jelentetni. A pályázati kiírást 20 nap időtartamra kell a Hivatal épületében kifüggeszteni, mely időtartam alatt az elidegenítéssel megbízotthoz írásban a pályázatok benyújthatók.

A Képviselő Testület a pályázatokról nyilvános pályázati tárgyalás keretében dönt.

A pályázatot az nyeri meg, aki a pályázati kiírásban foglalt feltételeknek megfelel, pályázatát határidőben nyújtotta be és a pályázati tárgyaláson a legkedvezőbb feltételekkel és a legmagasabb árat ajánlja fel. A pályázat nyertesével az adás-vételi szerződést 30 napon belül meg kell kötni.

(3) Kérelemre indult eljárás során a vételár a lakás forgalmi értéke.

Vételi, elővásárlási joggal nem érintett lakások vásárlása esetén a vételár egyösszegű készpénzfizetéssel történhet; árengedmény nem adható, fizetőeszközként kárpótlási jegy nem használható fel.

Ha a pályázat nyertese nem köt adás-vételi szerződést a (2) bekezdésben foglalt időpontig, akkor a vételi ajánlatot a második legmagasabb vételárat és legkedvezőbb feltételeket ajánlóval kell megkötni, feltéve, hogy ajánlata a forgalmi értéket eléri.

Ha a pályázat eredménytelen volt, a Képviselő Testület dönt a pályázati kiírás megismétléséről, vagy a hasznosítás más módjáról.

Helyiségek elidegenítése

10. § (1) Az Önkormányzat Képviselő Testülete dönt az ingatlan nyilvántartásban külön tulajdonként felvett helyiségek vagy a társasházzá át nem alakítható helyiségcsoportok, tulajdoni hányadok elidegenítéséről.

(2) A helyiség vételárát a forgalmi érték alapján kell kialakítani.

A nem lakás céljára szolgáló helyiség vételárának meghatározásánál figyelembe kell venni az e rendelet 6. § (2) és (3) bekezdésében foglalt szempontokat.

(3) A vevő a vételárat egyösszegű készpénzfizetéssel vásárolhatja meg. A vevőt árengedmény illeti meg.

(4) Ha a bérlőt elővásárlási jog nem illeti meg, vagy a helyiség üres és az elidegenítésre az Önkormányzat kijelölte, úgy pályázat útján kell értékesíteni. A pályázati kiírásra, lebonyolítására a lakások pályázatával kapcsolatos rendelkezéseket kell alkalmazni.

(5) A bérlőnek a szerződéskötés időpontjában igazolnia kell, hogy adók módjára behajtandó köztartozása, bérleti díj tartozása, vagy társadalombiztosítási alap javára teljesítendő tartozása nincs.

Szerződést biztosító mellékkötelezettségek

11. § (1) Az Önkormányzat tulajdonában lévő lakások, lakásrészek részletfizetéssel történő vételénél szerződést biztosító mellékkötelezettségként a vételárhátralék és járulékai erejéig az ingatlan nyilvántartásba jelzálogjogot, a vételár teljes kiegyenlítéséig elidegenítési és terhelési tilalmat kell bejegyeztetni.

(2)

(3) Részletfizetés esetén a vevő köteles a megvásárolt ingatlanra biztosítási szerződést kötni és azt fenntartani a vételár teljes kifizetéséig.

(4) Ha a vevő a részletfizetési kötelezettségének nem tesz eleget az Önkormányzat Képviselő Testülete a részletfizetési kedvezményt megvonja és figyelmezteti a vevőt a hátralék egy összegben való megfizetésének kötelezettségére.

Vegyes rendelkezések

12. § (1) Ha a bérbeadó a bérleti szerződést felmondta, vagy a felmondás folyamatban van, és a bérlő a felmondást nem fogadta el, a felmondás érvényességének bírói ítélettel történő eldöntéséig az ingatlan nem idegeníthető el, illetőleg a bérlő vételi jogával nem élhet.

(2) A megüresedő lakásokat elsősorban bérbeadás útján kell hasznosítani. Ha ez nem lehetséges - névjegyzéken szereplők nem kérték, stb. - történhet meg elidegenítésre való kijelölése.

13. § Ez a rendelet kihirdetése napján lép hatályba.

Rendelkezéseit a folyamatban lévő ügyekben is alkalmazni kell.

Rendelkezéseit a rendelet alapján lezárult és folyamatban lévő lakáselidegenítések esetében is alkalmazni kell.

K a r c a g, 1994. május 24.

Dr. Fazekas Sándor	Földvári Imréné dr. s. k.
polgármester helyett	jegyző
Csányi Sándor s.k.
alpolgármester