| A szöveg időállapota: | 2004.II.11. - 2007.IV.5. |
| Időállapot váltás: |
- 2004.II.10. 2004.II.11. - 2007.IV.5. 2007.IV.6. - 2007.XI.27. 2007.XI.28. - 2008.III.12. 2008.III.13. - 2009.IV.30. 2009.V.1. - 2009.IX.29. 2009.IX.30. - 2011.V.25. 2011.V.26. - 2011.IX.30. 2011.X.1. - 2013.I.31. 2013.II.1. - 2014.I.1. 2014.I.2. - |
Karcag Város Önkormányzata Képviselő Testületének 13/2004. (II.11.) rendelete
a pénzben és természetben nyújtott szociális ellátásokról
Karcag Város Önkormányzata Képviselő Testületének 14/2005. (IV.16.) rendeletével, a Karcag Város Önkormányzata Képviselő Testületének 25/2005. (IX.28.) rendeletéve, a Karcag Város Önkormányzata Képviselő Testületének 6/2006. (III.1.) rendeletével és a Karcag Város Önkormányzata Képviselő Testületének 19/2006. (VI.28.) rendeletével módosított szöveg
Karcag Város Önkormányzatának Képviselő-testülete a szociális igazgatásról és a szociális ellátásokról szóló, többször módosított 1993. évi III. törvény (továbbiakban: Sztv.) 25. § (3) bekezdésében és 26. §-ában kapott felhatalmazás alapján az önkormányzat által pénzben és természetben nyújtott szociális ellátásokról az alábbi rendeletet alkotja:
I. fejezet
Általános rendelkezések
A rendelet hatálya
1. §1 (1) A rendelet hatálya kiterjed a (2)-(4) bekezdésben foglalt eltérésekkel a Karcag városban élő
a) magyar állampolgárokra,
b) bevándorlási engedéllyel rendelkező személyekre,
c) letelepedési engedéllyel rendelkező személyekre,
d) a magyar hatóság által menekültként elismert személyekre.
(2) Az önkormányzat - tekintet nélkül hatáskörre és illetékességre - az arra rászorulónak átmeneti segélyt, étkezést, szállást biztosít, ha ennek hiánya a rászorultnak az életét, testi épségét veszélyezteti.
(3) A rendelet hatálya a (2) bekezdésben meghatározott ellátások tekintetében, az (1) bekezdésben foglaltakon túlmenően kiterjed az Európai Szociális Kartát megerősítő országoknak a külföldiek beutazásáról, magyarországi tartózkodásáról, és bevándorlásáról szóló 2001. évi XXXIX. törvény rendelkezései szerint jogszerűen Karcag városában tartózkodó állampolgáraira is.
(4) A rendelet hatálya kiterjed
a) a munkavállalók Közösségen belüli szabad mozgásáról szóló 1612/68/EGK tanácsi rendeletben meghatározott, valamint
b) az időskorúak járadéka tekintetében a szociális biztonsági rendszereknek a Közösségen belül mozgó munkavállalókra, önálló vállalkozókra és családtagjaikra történő alkalmazásáról szóló 1408/71/EGK tanácsi rendeletben meghatározott jogosulti körbe tartozó személyre, amennyiben az ellátás igénylésének időpontjában Karcagon érvényes tartózkodási engedéllyel rendelkezik.
Hatásköri rendelkezések
2. § (1) Karcag Város Önkormányzata az alábbi pénzbeli szociális ellátásokat biztosítja:
a) az Sztv. 32/B-E. §-aiban meghatározott időskorúak járadékát,
b) az Sztv. 37/A-G. §-aiban meghatározott rendszeres szociális segélyt,
c2) az Sztv. 38-39. §-aiban meghatározott normatív és helyi lakásfenntartási támogatást,
d) az Sztv. 40-44. §-aiban meghatározott ápolási díjat,
e) az Sztv. 45. §-ában meghatározott átmeneti segélyt,
f) az Sztv. 46. §-ában meghatározott temetési segélyt.
(2) Karcag Város Önkormányzata az alábbi természetbeni szociális ellátásokat nyújtja:
a) az Sztv. 48. §-ában meghatározott köztemetést,
b) az Sztv. 49-53. §-aiban meghatározott közgyógyellátást,
c) az Sztv. 54. §-ában meghatározott egészségügyi szolgáltatásra való jogosultságot.
(3) A lakásfenntartási támogatás, az átmeneti segély és a temetési segély természetbeni szociális ellátásként is megállapítható a rendelet 10. § (15) bekezdésében, 13. §-ában és a 14 § (6) bekezdésében meghatározottak szerint.
(4)3 A Képviselő Testület az Sztv-ben és az e rendeletben szabályozott időskorúak járadéka, rendszeres szociális segély, normatív- és helyi lakásfenntartási támogatás, ápolási díj, átmeneti segély, temetési segély megállapítására, felülvizsgálatára, megszüntetésére, valamint a jogosulatlan és rosszhiszemű igénybevétele esetére szóló kötelezésére vonatkozó hatáskörét a Polgármesterre ruházza át.
(5)4 Közgyógyellátási ügyekben 2006. július 1-jétől Karcag Város Önkormányzat Jegyzője dönt.
Eljárási rendelkezések
3. § (1) Az e rendeletben szabályozott pénzbeli és természetbeni szociális ellátások iránti kérelmet a Polgármesteri Hivatal Igazgatási és Szociális Irodájában lehet előterjeszteni.
(2) A gyermeknevelési támogatás megállapításainak szabályairól, valamint a szociális ellátások igényléséhez felhasználható bizonyítékokról szóló 32/1993.(II.17.) Korm. rendelet 1., 4., 5., 6., 7. számú mellékletei szerinti, a szociális ellátások iránti kérelmek benyújtásához szükséges formanyomtatványok, melyeken tömören és világosan fel vannak tüntetve a formanyomtatvány kitöltésének szabályai, fel vannak sorolva azok a mellékletek, iratok, amelyek a kérelem elbírálásához szükségesek; a Polgármesteri Hivatal Igazgatási és Szociális Irodáján igényelhetők.
(3) A szociális ellátásra való jogosultság elbírálásához a kérelmező kötelezhető arra, hogy családja vagyoni, jövedelmi viszonyairól nyilatkozzék, illetve azokat igazolja. A nyilatkozatnak, illetve igazolásnak tartalmaznia kell az Sztv. 18. § a-h/ pontjában szereplő adatokat. Ha az Sztv. másként nem rendelkezik, a jövedelem számításnál irányadó időszak a havonta rendszeresen mérhető jövedelmeknél a három hónap, egyéb jövedelmeknél pedig az egy év.
4. § (1) Amennyiben a kérelemben, valamint a jövedelem-nyilatkozatban és igazolásokban szereplő adatok valódisága felől kétség merül fel, környezettanulmányt lehet készíteni.
(2) Nem kell környezettanulmányt készíteni a kérelmezőről, ha az életkörülményeiben az önkormányzat hivatalos tudomása vagy már bármely más ügyben folyt környezettanulmány alapján nem feltételezhető lényeges változás.
(3) A szociális ellátásban részesülő a jogosultság feltételeit érintő lényeges tények, körülmények megváltozásáról 15 napon belül köteles értesíteni az ellátást megállapító szervet. Az értesítés a Polgármesteri Hivatal Igazgatási és Szociális Irodáján keresztül is megtehető.
5. § (1) A megállapított ellátások kifizetése és folyósítása a Polgármesteri Hivatal házipénztárán keresztül, vagy postautalványon, az egyes pénzbeli szociális ellátások folyósításának és elszámolásának szabályairól szóló 30/1993. (II.17.) Korm. rendeletben meghatározottak alapján utólag, minden hónap 5-éig történik.
(2)5 A megállapított támogatások, segélyek folyósításának módja:
postai átutalás, de rendkívüli indokolt esetben (betegség, kórházi kezelés) házi pénztárból kerül kifizetésre.”
6. § A határozatlan időre megállapított ellátások esetén a hatáskör gyakorlója a jogosultság fennállását - ha jogszabály másként nem rendelkezik - az ellátás megállapítását követően naptári évenként egy alkalommal köteles felülvizsgálni.
7. § (1) A szociális törvényben meghatározott feltételek hiányában vagy az Sztv. megsértésével nyújtott szociális ellátást meg kell szüntetni, az ellátást jogosulatlanul
és rosszhiszeműen igénybevevőt pedig kötelezni kell:
a) a pénzbeli szociális ellátás visszafizetésére,
b) természetben nyújtott szociális ellátás esetén a dolog visszaszolgáltatására vagy a szolgáltatásnak megfelelő pénzegyenérték megfizetésére.
(2) Ha az (1) bekezdésben foglalt esetben a hatáskör gyakorlója a hatáskörébe tartozó szociális ellátás megtérítését rendeli el
a) a megtérítés összegét, illetve pénzegyenértékét, és
b) a kamat összegét méltányosságból elengedheti, illetve csökkentheti.
(3) A (2) bekezdésben foglaltak szerint méltányosságból akkor lehet elengedni a megtérítést, ha az igénybe vevő egy főre jutó havi jövedelme a mindenkori öregségi nyugdíjminimum összegét nem haladja meg.
(4) A (2) bekezdésben foglalt esetben a megtérítés összegét méltányosságból a felére lehet csökkenteni annál a megtérítésre kötelezett személynél, akinél az egy főre jutó havi jövedelem a mindenkori öregségi nyugdíjminimum 150 %-át nem haladja meg.
II. fejezet
Pénzbeli ellátások
Időskorúak járadéka
8. §6 (1) Karcag Város Önkormányzata időskorúak járadékában részesíti azt
a) a 62. életévét, illetőleg a reá irányadó nyugdíjkorhatárt betöltött személyt, akinek saját és vele együtt lakó házastársa, élettársa jövedelme alapján számított egy főre jutó havi jövedelme nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 80 %-t,
b) az egyedülálló, 62. életévét, illetőleg a reá irányadó nyugdíjkorhatárt betöltött, de 75 évesnél fiatalabb személyt, akinek havi jövedelme nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 95%-át,
c) az egyedülálló, 75. életévét betöltött személyt, akinek havi jövedelme nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 130 %-át.
(2) Az időskorúak járadékának havi összege:
a) jövedelemmel nem rendelkező
aa) (1) bekezdésének a.) pontja szerinti jogosult esetén az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 80 %-a,
ab) (1) bekezdésének b.) pontja szerinti jogosult esetén az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 95 %-a,
ac) (1) bekezdésének c.) pontja szerinti jogosult esetén az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 130 %-a,
b) jövedelemmel rendelkező jogosult esetén az a) pont szerinti összegnek és a jogosult havi jövedelmének a különbözete.
Rendszeres szociális segély
9. §7 (1) Karcag Város Önkormányzata rendszeres szociális segélyt állapít meg annak az aktív korú személynek, aki:
a) egészségkárosodott, vagy
b) nem foglalkoztatott, feltéve, hogy megélhetése más módon nem biztosított. A b.) pont szerinti személy esetében a rendszeres szociális segély megállapításának feltétele, hogy vállalja a beilleszkedését segítő programban való részvételt.
(2) Az (1) bekezdés a) pontja alkalmazásában egészségkárosodott személynek minősül az, aki:
a) munkaképességét legalább 67 %-ban elvesztette, vagy
b) vakok személyi járadékában részesül, vagy
c) fogyatékossági támogatásban részesül
(3) Az aktív korú nem foglalkoztatott személy a rendszeres szociális segély megállapítása folyósításának feltételeként köteles együttműködni:
a) a Polgármesteri Hivatal Igazgatási és Szociális Irodájával,
b) a Családsegítő és Gondozási Központtal
(4) A jogosult és a Családsegítő és Gondozási központ együttműködési megállapodást köt, amelynek keretében:
a) a Családsegítő és Gondozási Központnál nyilvántartásba veteti magát,
b) a beilleszkedését segítő programról írásban megállapodik, továbbá
c) teljesíti a beilleszkedését segítő programban foglaltakat
(5)8 A beilleszkedést segítő program a rendszeres szociális segélyben részesülő személy szociális helyzetéhez és mentális állapotához igazodva a következőkre terjedhet ki:
A Családsegítő és Gondozási Központtal való kapcsolattartásra, a számára előírt egyéni képességeket fejlesztő, vagy az életmódot formáló foglalkozáson, tanácsadáson, illetőleg a munkavégzésre történő felkészülési programban való részvételre, a felajánlott és az iskolai végzettségének megfelelő oktatásban, képzésben történő részvételre, különösen az általános iskolai végzettség és az első szakképesítés megszerzésére, a felajánlott és számára - a Sztv. 37/H. § (6) bekezdése szerint - megfelelő munkalehetőség elfogadására, a munkaügyi központnál álláskeresőként történő nyilvántartásba vételre és az elhelyezkedés érdekében a munkaügyi központtal való együttműködésre.
(6) Az (5) bekezdésben meghatározott beilleszkedést segítő programok típusai: egyéni és csoportos tájékoztatás, egyéni esetkezelés, egyéni- és csoportos foglalkozás, tanácsadás, információnyújtás, családterápia.
(7) a) A jogosult a jogosultságot megállapító határozat kézhezvételétől számított 15 napon belül köteles felvenni a kapcsolatot a Családsegítő és Gondozási Központtal
b) A rendszeres szociális segély megállapításáról szóló határozat egy példánya megküldésre kerül az együttműködésre kijelölt szervnek
(8) a) A Családsegítő és Gondozási Központ a megállapított rendszeres szociális segély folyósításának időtartama alatti együttműködés keretében a határozatban megállapított határidő betartását figyelemmel kíséri és annak megszegése esetén megvizsgálja a mulasztás okát,
b) tájékoztatja a nem foglalkoztatott személyt az Szt. 37/D. §-ának (3) bekezdése szerinti beilleszkedést elősegítő program elkészítésének menetéről, a beilleszkedést segítő programok típusairól, az együttműködés eljárási szabályairól,
c) a nyilvántartásba vételtől számított 60 napon belül a nem foglalkoztatott személy bevonásával, valamint az Szt. 37/D. §-a (3) bekezdésének d. pontja szerinti esetben a Munkaügyi Központ közreműködésével kidolgozza az egyéni élethelyzethez igazodó beilleszkedést elősegítő programot és arról a segélyben részesülő személlyel írásban megállapodást köt,
d) folyamatosan kapcsolatot tart a nem foglalkoztatott személlyel és legalább 3 havonta személyes találkozás útján figyelemmel kíséri a beilleszkedést elősegítő programban foglaltak betartását,
e) legalább évente írásos értékelést készít a beilleszkedést elősegítő program végrehajtásáról, és amennyiben szükséges, módosítja a programot,
f) jelzi, ha a nem foglalkoztatott személy együttműködési kötelezettségének nem tesz eleget, valamint az éves értékelés megküldésével tájékoztatja a jegyzőt a program végrehajtásáról.
(9) Az az aktív korú nem foglalkoztatott, rendszeres szociális segélyben részesülő személy, aki
a) a jogosultságot megállapító határozat kézhezvételétől számított 15 napon belül nem veszi fel a kapcsolatot a Családsegítő és Gondozási Központtal,
b) a számára felajánlott és az Szt. 37/H. §. (6) bekezdésében foglaltaknak megfelelő munkalehetőséget nem fogadja el,
c) a Családsegítő és Gondozási Központtal kötött megállapodás alapján nem vesz részt a beilleszkedési programban,
d) a jogosultság feltételeinek felülvizsgálatában nem működik közre, és hitelt érdemlően 8 napon belül nem menti ki magát, együtt nem működőnek minősül, a Családsegítő és Gondozási Központnak a Polgármesteri Hivatal Igazgatási és Szociális Irodája felé továbbított jelzésére a rendszeres szociális segélyt meg kell szüntetni, és az Szt. 37/B. (2) bekezdése alapján 36 hónap időtartamig nem lehet részére újabb jogosultságot megállapítani. Hitelt érdemlő kimentésnek csak orvosi igazolás fogadható el. A rendszeres szociális segély megszüntetéséről a Polgármesteri Hivatal Igazgatási és Szociális Irodája 8 napon belül értesíti a Családsegítő és Gondozási Központot.
(10) Karcag Város Önkormányzata az aktív korú nem foglalkoztatott személyek munkaerő-piaci helyzetének javítása érdekében foglalkoztatást (közmunka, közhasznú munka, és közcélú munka) szervez, melyet a Munkaügyi Központtal együttműködve a Városgondnokság útján lát el. A Munkaügyi Központtal e célból együttműködési megállapodást köt, melyet évente felül kell vizsgálni és módosítás esetén a Városgondnokság és a Családsegítő és Gondozási Központ részére meg kell küldeni.
(11)9 A jogosultsági feltételek, a családi segély összegének megállapításánál és minden egyéb kérdésben a mindenkori hatályos jogszabálynak megfelelően kell eljárni.
(12)10 Ha rendszeres szociális segélyben részesülő, együttműködésre kötelezett személy a segély folyósításának időtartama alatt együttműködési kötelezettségét megszegi, a segély összegét hat hónapig 75 %-os mértékben kell folyósítani.
(13)11 Az együttműködési kötelezettség súlyos, vagy két éven belül történő ismételt megszegése esetén a rendszeres segélyt meg kell szüntetni.
(14)12 Az együttműködési kötelezettség súlyos megszegésének minősül:
a) a felajánlott és megfelelő munkalehetőséget nem fogadja el,
b) az önkormányzat által szervezett foglalkoztatást a munkáltató rendkívüli felmondással szüntette meg,
c) nem köt megállapodást a megállapító határozatban megjelölt szervvel,
d) nem teljesíti az együttműködési megállapodásban foglaltakat,
e) a Sztv. 25. § (4) bekezdés szerinti felülvizsgálatot a segélyben részesülőnek felróható ok miatt nem lehet elvégezni.
Lakásfenntartási támogatás
10. §13 (1) Karcag Város Önkormányzata lakásfenntartási támogatást nyújt:
a) az 1993. évi III. tv-ben meghatározott feltételek szerinti jogosultnak (normatív lakásfenntartási támogatás),
b) helyi lakásfenntartási támogatást a következő (2) bekezdésben meghatározottak szerinti jogosultaknak.
(2) A jogosultság további feltételei:
a) Helyi lakásfenntartási támogatásra az a kérelmező jogosult, akinek a háztartásában az egy főre jutó havi jövedelme az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 200 %-át nem haladja meg, és a lakásfenntartást havi költsége eléri, vagy meghaladja a háztartás havi jövedelmének 30 %-át.
b) A helyi lakásfenntartási támogatás esetében a lakásfenntartás elismert havi költsége az elismert lakásnagyság és az egy négyzetméterre jutó elismert költség szorzata. Az egy négyzetméterre jutó elismert havi költség összege azonos az éves központi költségvetésről szóló törvényben a normatív lakásfenntartási támogatásra meghatározott összeggel.
c) A helyi lakásfenntartási támogatás esetében az elismert lakásnagyság mértéke, komfort fokozatra tekintet nélkül:
- ha a háztartásban egy személy lakik 40 m2
- ha a háztartásban két személy lakik 50 m2
- ha a háztartásban három személy lakik 60 m2
- ha a háztartásban négy személy lakik 70 m2
-ha a háztartásban négy személynél több lakik minden további személy után 5 m2, de legfeljebb a jogosult által lakott lakás nagysága.
d) A támogatás összege havi 2.500,- Ft.
e) A támogatás iránti kérelmek folyamatosan nyújthatók be a Polgármesteri Hivatal Igazgatási és Szociális Irodáján, a háztartás kérelmet megelőző három hónap jövedelmi igazolásaival, az általa lakott lakás nagyságára vonatkozó hiteles irattal együtt, illetőleg hiteles irat hiányában, amennyiben az nem, vagy aránytalanul nehezen beszerezhető, kérelmében nyilatkozva az általa lakott lakás alapterületéről és a jogosultság megállapításához szükséges egyéb feltételekről.
f) Költségeken a helyi lakásfenntartási támogatás esetében lakbért vagy albérleti díjat, a lakáscélú pénzintézeti kölcsön törlesztő részletét, a közös költséget, a csatornahasználati díjat, a szemétszállítás költségeit, a víz- és gázfogyasztás, valamint a tüzelőanyag költségeit kell érteni.
g)14 A lakásfenntartási támogatás megállapításához az alábbi okmányok szükségesek:
- jövedelemigazolások:
- nyugdíjszerű ellátásokról: a nyugdíj elszámoló lap; munkabérről: munkáltatói igazolás; GYED-ről, GYES-ről, családi pótlékról, árva ellátásról: szelvény, vagy banki számlalevél; munkaügyi központ által folyósított ellátásról: a megállapító határozat,
- a lakás nagyságára vonatkozó hiteles iratok: használatbavételi engedély, vagy biztosítási kötvény,vagy építési engedély, vagy műszaki leírás, vagy tervrajz, esetleg saját készítésű rajz, az alapterületek pontos megjelölésével.
h) Lakásfenntartási támogatás ugyanazon lakásra csak egy jogosultnak állapítható meg, függetlenül a lakásban élő személyek és háztartások számától.
i) A h) pont alkalmazásánál külön lakásnak kell tekinteni a társbérletet, az albérletet és a jogerős bírói határozattal megosztott lakás lakrészeit.
j) A lakásfenntartási támogatást a jogosultsági feltételek megléte esetén egy évre kell megállapítani, folyósítása, kifizetése havonta történik.
k) A lakásfenntartási kérelmet évente újra kell igényelni.
Ápolási díj
11. §15 (1) Az ápolási díj a tartósan gondozásra szoruló személy otthoni ápolását ellátó nagykorú hozzátartozó részére biztosított anyagi hozzájárulás.
(2) Ápolási díjra jogosult - a jegyes kivételével - a hozzátartozó (PTK. 685. § b.) pontja), ha az állandó és tartós gondozásra szoruló
a) súlyosan fogyatékos, vagy
b) tartósan beteg 18 év alatti személy gondozását, ápolását végzi
(3)16 Karcag Város Önkormányzata, 2007. január 1-jétől jegyző - a 43/B § (1) bekezdésében foglalt kivételével - ápolási díjat állapít meg a súlyosan fogyatékos vagy tartósan beteg 18 év alatti személy gondozását végző hozzátartozójának, illetve a fokozott ápolást igénylő súlyosan fogyatékos személy gondozását, ápolását végző személynek.
(4) Fokozott ápolást igénylő az a személy, aki mások személyes segítése nélkül önállóan nem képes:
a) étkezni, vagy
b) tisztálkodni, vagy
c) öltözködni, vagy
d) illemhelyet használni, vagy
e) lakásán belül - segédeszköz igénybevételével sem - közlekedni, feltéve, hogy esetében a fentebbi pontok közül legalább három egyidejűleg fennáll.
(5)17 Karcag Város Önkormányzata, 2007. január 1-jétől a Jegyző a (4) bekezdésben foglalt feltételek fennállásáról az ápolt személy tartózkodási helye szerint illetékes megyei szociális módszertani intézmény szakvéleménye alapján dönt.
(6)18 A (2) bekezdésben foglalt esetben az ápolási díj havi összege megegyezik az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegével, míg a (3) bekezdésben jelzett, fokozott ápolást igénylő ápolási díj összege az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 130 %-a.
(7) A Polgármester ápolási díjat állapít meg annak a hozzátartozónak, aki 18. életévét betöltött tartósan beteg személy ápolását, gondozását végzi, elsősorban abban az esetben, ha
a) a beteg hozzátartozó ápolása címén munkahelyétől fizetés nélküli szabadságot kénytelen igénybe venni,
b) a beteg ellátását más hozzátartozó keresetveszteség nélkül nem tudja biztosítani.
(8) A (7) bekezdésben meghatározott esetben a hozzátartozó akkor jogosult ápolási díjra, ha az egy főre számított havi családi jövedelemhatár az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegénél, egyedülálló esetén annak 150 %-ánál nem magasabb.
(9) A (7) bekezdésben meghatározott jogosultság esetén a megállapított ápolási díj havi összege az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 80 %-a.
(10)19 Az ápolást végző személy ápolási díjra való jogosultságát - a Sztv. alapján - meg kell szüntetni akkor, ha az ápolást végző személy a kötelezettségét nem teljesíti.
(11)20 Az ápolást végző személy akkor nem teljesíti az ápolási kötelezettségét, ha önhibájából több egymást követő napon nem gondoskodik:
a) az ápolt személy alapvető gondozási, ápolási igényének kielégítéséről, különösen
- a megfelelő étkeztetésről, - legalább napi egyszeri meleg étel, és legalább kétszeri hideg élelem biztosításáról
- gyógykezeltetéshez, gyógyszerhez való hozzájutásról,
b) az ápolásra szoruló és lakókörnyezete megfelelő higiéniás körülményének biztosításáról, különösen
- mosdatásról, fürdetésről,
- ruházat, ágynemű mosásáról,
- a lakás takarításáról, tisztán tartásáról és fűtéséről,
c) az esetleges vészhelyzetek kialakulásának megelőzéséről.
(12)21 Az ápolást végző személy ápolási kötelezettségének teljesítését a Családsegítő és Gondozási Központ keretében működő házi segítségnyújtást végző személyek évente ellenőrzik, és az ellenőrzés tapasztalatairól évente, illetve nem megfelelő kötelezettség teljesítés esetén haladéktalanul értesítik a polgármestert.
Átmeneti segély
12. § (1) A Polgármester átmeneti segélyben részesíti azokat a létfenntartást veszélyeztető rendkívüli élethelyzetbe került, valamint az időszakosan vagy tartósan létfenntartási gonddal küzdő személyeket, akiknek családjában az egy főre számított havi
jövedelem nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegét, egyedül élő esetén annak 150 %-át.
(2) Elsősorban azokat a személyeket indokolt átmeneti segélyben részesíteni, akik önmaguk, illetve családjuk létfenntartásáról más módon nem tudnak gondoskodni, vagy alkalmanként jelentkező többletkiadások, különösen betegség, elemi kár miatt anyagi segítségre szorulnak.
(3) Kivételes méltánylást érdemlő esetben hivatalból vagy kérelemre évente legfeljebb egy alkalommal állapítható meg átmeneti segély.
(4) A (3) bekezdés alkalmazásában kivételes méltánylást érdemlő eset:
a) a hosszabb kórházi ápolással járó tartós táppénzes állomány,
b) a súlyos, 3 hónapot meghaladó ápolást igénylő betegség,
c) baleset, melynek gyógyulási időszaka a 3 hónapot meghaladja.
(5) A (3) bekezdésben foglalt esetben az egy főre jutó havi családi jövedelemhatár számításánál az (1) bekezdésben meghatározott összegtől legfeljebb 200 %-kal el lehet térni.
(6) A (3) bekezdésben foglalt esetben az átmeneti segély összege a (7) bekezdésben meghatározott összeget legfeljebb 200 %-kal meghaladhatja.
(7) Az átmeneti segély egyszeri összege nem lehet kevesebb 1.000,- Ft-nál, de nem haladhatja meg a mindenkori saját jogú öregségi nyugdíjminimum összegét.
(8) Az átmeneti segélyt vissza nem térítendő támogatásként kapja a rászoruló.
13. § (1) Az átmeneti segélyt elsősorban természetbeni ellátás formájában kell nyújtani.
(2) Az átmeneti segély természetbeni formája lehet:
a) vásárlási utalvány,
b) gyógyszertámogatás,
c) közüzemi díjak vagy egy részének kifizetése,
d) intézményi térítési díjak vagy ezek egy részének kifizetése.
(3) A vásárlási utalvány a jogosultat alapvető élelmiszer, mosó-, tisztítószerek, ruhanemű, tanszerek, gyógyszerek és tüzelő vásárlására jogosítja fel. A vásárlási utalvány az azon feltüntetett személyi igazolvánnyal együtt érvényes, közokiratnak minősül. A vásárlási utalvány minden olyan kereskedelmi egységben beváltható, amellyel a Polgármester szerződést kötött.
(4) A vásárlási utalvány 1.000,- és 5.000,- Ft-os címletekben, címletenként eltérő színben, nyomdai előállítással készül, mely tartalmazza:
a) az utalvány értékét és sorszámát,
b) a kibocsátó önkormányzat nevét, az utalvány “Vásárlási utalvány” elnevezését és névértékét, az utalvány alapján vásárolható árucikkeket, érvényességi időt, a határozat számát, a kiállítás keltét, a kiállító aláírását, a Polgármesteri Hivatal bélyegzőjét,
c) a jogosult nevét és címét.
(5) A vásárlási utalvány előre sorszámozott, szigorú számadású nyomtatványként kezelendő.
(6) A fel nem használt vásárlási utalványt az érvényességének lejártától számított 1
hónapon belül a Polgármesteri Hivatal Igazgatási és Szociális Irodája újra érvényesíti. A határidő elmulasztása jogvesztő.
(7) A gyógyszertámogatást, a közüzemi díjak és az intézményi térítési díjak kifizetésére szolgáló összeget a kérelemben és a határozatban megjelölt gyógyszert kiadó gyógyszertárhoz, a közüzemi szolgáltatást végző szervhez, illetve az intézményhez kell átutalni.
Temetési segély
14. § (1) A Polgármester temetési segélyt állapít meg annak, aki az elhunyt személy eltemettetéséről gondoskodott
a) annak ellenére, hogy arra nem volt köteles, vagy
b)22 tartásra köteles hozzátartozó volt ugyan, de a temetési költségek viselése saját, illetve családja létfenntartását veszélyezteti, és akinek családjában az egy főre jutó havi jövedelem nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 150 %-át, egyedül élő esetén annak 200 %-át, és aki nem részesült a hadigondozásról szóló 1994. évi XLV. törvény alapján temetési hozzájárulásban.
(2) A temetési segély összege nem lehet kevesebb a helyben szokásos, legolcsóbb temetés 10 %-ánál, de nem haladhatja meg annak 50 %-át.
(3) A helyben szokásos legolcsóbb temetés összege 100.000,- Ft.
(4) A temetési segély iránti kérelmet a haláleset bekövetkeztétől számított 60 napon belül lehet benyújtani a Polgármesteri Hivatal Igazgatási- és Szociális Irodáján.
(5) A kérelemhez, a kérelem benyújtásával egyidejűleg mellékelni kell a temetés költségeiről a segélyt kérő vagy egy háztartásban élő családtagja nevére kiállított számlák eredeti példányát, valamint ha a haláleset helye szerint nem Karcag város Önkormányzata lenne illetékes, be kell mutatni az elhunyt halotti anyakönyvi kivonatát is.
III. fejezet
Természetben nyújtott szociális ellátások
Köztemetés
15. § (1) A Polgármester - a halálesetről való tudomásszerzést követő 30 napon belül - gondoskodik az elhunyt személy közköltségen történő eltemettetéséről az Sztv. 48. §-ában foglaltaknak megfelelően.
Közgyógyellátás
16. §23 (1) Karcag Város Önkormányzat Jegyzője 2006. július 01-jétől közgyógyellátásra való jogosultságot biztosít annak a szociálisan rászoruló személynek, akinek az a) és b) pontok szerinti jogosultsága együttesen fennáll:
a) az egy főre számított havi családi jövedelme az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 200 %-át, egyedül élő esetén annak 250 %-át nem haladja meg,
b) a havi rendszeres gyógyító ellátás költségeinek mértéke a mindenkori öregségi nyugdíj összegének 25 %-át eléri, vagy meghaladja.
(2) A Jegyző közgyógyellátásra való jogosultságot állapíthat meg különös méltánylást érdemlő esetben az (1) a) pontjában meghatározott jövedelemhatártól függetlenül, de az (1) b) pontjában meghatározottak figyelembevételével.
Egészségügyi szolgáltatásra való jogosultság
17. § (1) A Polgármester önkormányzati hatáskörben az egészségügyi szolgáltatás igénybevétele céljából annak a személynek állapítja meg szociális rászorultságát,
a) akinek családjában az egy főre jutó havi jövedelem az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegét,
b) aki egyedül élő és jövedelme az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 150 %-át nem haladja meg, és nem rendelkezik vagyonnal.
IV. fejezet
Átmeneti rendelkezések
Munkanélküliek jövedelempótló támogatása
18. § Az egyes munkaügyi és szociális törvények módosításáról szóló 1999. évi CXXII. törvény 56. § (1)-(4) bekezdése értelmében:
a) annak a munkanélkülinek, akinek jövedelempótló támogatásra való jogosultsága 2000. május 1-jét megelőzően keletkezett és az ellátás megállapítására irányuló kérelmét 2000. április 30-ig benyújtotta, az ellátást a 2000. április 30-án hatályban lévő jogszabályok alapján kell megállapítani és folyósítani;
b) annak a munkanélkülinek, akinek 2000. május 1-jét megelőzően jövedelempótló támogatásra való jogosultságát megállapították, az ellátást a 2000. április 30-án hatályban lévő szabályok alapján tovább kell folyósítani;
c) annak a munkanélkülinek, akinek a jövedelempótló támogatás folyósítása 2000. május 1-jén vagy ezt követően szünetel, a szünetelésre okot adó körülmény megszüntetését követően az ellátást a 2000. április 30-án hatályban lévő szabályok alapján tovább kell folyósítani;
d) annak az aktív korú nem foglalkoztatott személynek, akinek a rendszeres szociális segélyre való jogosultságát 2000. május 1-je előtt állapították meg, az e törvénnyel megállapított Sztv. 37/D § (2) bekezdése szerinti együttműködési kötelezettsége a rendszeres szociális segélyre való jogosultság felülvizsgálatának időpontjától áll fenn.
V. fejezet
Záró rendelkezés
19. § (1) Ez a rendelet a (2) bekezdésben foglalt kivétellel kihirdetése napján lép hatályba, rendelkezéseit a folyamatban lévő ügyek elbírálásánál is alkalmazni kell, ezzel egyidejűleg Karcag Város Önkormányzata 16/1994. (V.25.), a 15/1995. (III.29.) Ök. számú, 20/1995. (V.31.) Ök. számú, 30/1995. (XI.01.) Ök. számú, 28/1996. (IX.25.) Ök. számú, 12/1997. (III. 26.) Ök. számú, 23/1997. (V. 28.) Ök. számú, 10/2000. (IV. 26.) Ök. számú, 19/2000. (VII. 13.) Ök. számú, 34/2002. (XII. 18.) Ök. számú, 11/2003. (VII. 01.) Ök. számú és a 28/1993. (VIII. 25.) Ök. számú rendelete a szociális igazgatásról és a szociális ellátásról szóló 1993. évi III. tv. végrehajtásáról, illetve a 25/1993. (VI. 09.) sz., 18/1995. (IV. 26.) sz., a 31/1995. (XI.01.) Ök. sz., a 18/1998. (IV.29.) Ök. sz. , a 11/2000. (IV.26.) Ök. sz. és a 17/1993. (IV. 14.) sz. rendelete a Képviselő Testület hatáskörének átruházása a polgármesterre az 1993. évi III. tv-ből (A szociális igazgatásról és szociális ellátásokról) adódó feladatokból hatályát veszti.
(2) 24
K a r c a g, 2004. január 19.
| Dr. Fazekas Sándor s. k. | Rózsa Sándor s. k. |
| polgármester | jegyző |