Tisztelettel köszöntök minden kedves látogatót Karcag honlapján, melyet azzal a szándékkal hoztunk létre, hogy megkönnyítsük városunk lakói és minden érdeklődő számára a tájékozódást és az ügyintézést. A honlap betekintést nyújt a Városi Önkormányzat és a Polgármesteri Hivatal munkájába, eredményeibe, de hasznos információkat nyújt városunk látnivalóiról, nevezetességeiről, gazdag kulturális életéről is.

Reményeink szerint a portálunk nyújtotta lehetőségek, hasznos tartalmak, a bővülő elektronikus szolgáltatások megfelelnek a kor elvárásainak. A továbbiakban is törekszünk színvonalas, korszerű szolgáltatást nyújtani ezen a területen is.


Végezetül szeretettel hívok mindenkit Karcagra, a Nagykunság fővárosába. Minden érdeklődőt arra bátorítok, ne csak az interneten látogassanak hozzánk, hanem utcáinkon barangolva is ismerkedjen meg városunkkal, hagyományainkkal, népművészetünkkel, pihenjen meg gondozott parkunk fái alatt, élvezze ételkülönlegességeinket és rendezvényeink igazi, hamisítatlan, alföldi hangulatát.

Jó böngészést, kellemes időtöltést kívánok!

Dobos László
polgármester



Tisztelettel köszöntöm Önt Karcag város honlapján.

Szíves figyelmébe ajánlom a “Nagykunság fővárosát” Karcagot, a kunok földjét. E város lakói őrzik és ápolják hagyományaikat, büszkék múltjukra és jelenükre egyaránt. Ezen a szikes földön mindig meg kellett küzdeni mindenért, az itt élők megbecsülték nehezen megteremtett értékeiket, autonómiájukat, s mindig ragaszkodtak gyökereikhez. Karcag lakói, az egykori kiváltságosokra jellemző öntudattal vallják ma is, mindig kellenek a jó célok, a célok eléréséért dolgozni tudó, korrekt, szorgalmas emberek, az összefogni tudó családok, a kis és nagy közösségek egyaránt.


Mit jelent nekem, nekünk Karcag? Az otthont!

Látom a szikes földön nyíló kamillavirágot, a Zádor-híd mellett legelésző rackanyájat, a kunhalmok lankás lejtőit, a végtelen pusztában a feljövő nap vörös tányérját, a szélmalom integető vitorláit és a templomok vigyázó tornyait.
Felvillan előttem a város a főterével, látom a városháza büszke épületét, a gimnáziumot, sétálok a 100 évesnél öregebb fák között a parkban, érzem a templom előtti hársfavirág illatát, hallom a harangok zúgását. Látom a szobrok ölében játszó gyermekeket, hallom a zsibongásukat, néha lovas kocsi kerekének a csikorgását sodorja felém a szél.
Számban érzem a házi pálinka és a birkapörkölt, a friss karcagi kenyér és a ferdinánd utánozhatatlan ízét. Hallom a vidáman mulatózók és a muzsika hangját. Érzem a távolról felém szálló sós párát, a karcagi aranyat érő “kisfürdő” illatát. Otthonom a kunok földje. Olyan otthon ez, ahol az emberek szavak nélkül is értik egymást, s ahol a kimondott szónak becsülete van. Nálunk a tettek alapján ítélnek, itt a rest nem sokáig marad meg. Erős ez a kötődés, visszahúz a város. Kun atyámfiai, között a konok ám szorgalmas, a kitartó és becsületes kunok között lenni jó,nekem is és mindenkinek. Nem véletlen, hogy aki egyszer ittjárt, az máskor is visszatér.
Ez az a karcagiság, ami összeköt minket, és ami miatt mindig hazavágyunk.
Kívánok Karcag város lakóinak jó egészséget, sok sikert, eredményeket, szeressék a várost, a mi városunkat. Aki a városba először látogat el, annak azt kívánom, hogy e honlap információinak segítségével, fedezze fel értékeinket, kóstolja meg ízeinket, szippantson bele a puszta levegőjébe. Vendégeinknek kellemes és maradandó élményeket kívánok!
Büszke vagyok arra, hogy az elmúlt húsz évben városomért, Karcagért dolgozhattam.


Üdvözlettel:

Dr. Fazekas Sándor
Országgyűlési képviselő, volt földművelésügyi miniszter
Karcag város volt polgármestere 1990-2010


Település története

A Nagykunság központjának története a 13. századi mongol pusztításig nyúlik vissza. A kunok az ázsiai törökség kipcsak ágából származnak. A magyarországi letelepedésük után keresztény hitre tértek, beilleszkedtek a rendi magyar társadalomba. Kiváltságos népként fegyverrel szolgálták a királyokat. Magyarrá váltak, ősi nyelvüknek, kultúrájuknak néhány eleme napjainkig tovább él földrajzi nevekben, szavakban, szólásokban.

A nagykunsági városok hatalmas határa a török hódoltság idején, a 17. században alakult ki úgy, hogy az elpusztult apró falvak megmaradt népét és határát bekebelezték. Ezért is mondjuk Hatkunságnak mikrotájunkat, mivel csak hat település éledt újjá a 18. században. Ezek életmódját a pusztákon űzött legeltető állattartás és a tanyás földművelés jellemezte. Mezővárosi rangját is ez a termelési szerkezet adta századokon keresztül.

A huszonháromezer lelket számláló település fekvéséből, kulturális, kereskedelmi, egészségügyi, oktatási és gazdasági szerepéből következően vált a táj központjává. Jellegzetes alföldi mezőváros, amelyik településformájában, intézményeinek sokaságában, külső kapcsolatrendszerében érhető tetten.

A városban sokszínű kulturális élet zajlik. A Györffy István Nagykun Múzeum kiállításai, a Kántor Sándor Fazekasház és a Nagykunsági Tájház kínálata mellett a Városi Csokonai Könyvtár és a Déryné Művelődési Központ színes programjai vonzók. Augusztusban a magyar államiság ünnepe környékén a hagyományokra épülő Nagykunsági Kulturális Napok programjait sok látogató tekinti meg.

Karcag társadalma sokrétű, lakosai büszkék múltjukra, hagyományaikra. Protestáns magyarságát a Kossuth teret ékesítő romantikus stílusú református templom, az egykori görög kereskedők jelenlétét a szép ikonosztázú görög templom, a katolikusokat – akiket a 18. században királynői parancs telepített le – századunk fordulóján épült kecses katolikus templom igazolja.

Városunknak jelentős a művészeti élete. Híres a fazekassága. Itt élt és alkotott a Kossuth-díjas Kántor Sándor, ma is több műhelyben forog a korong. A városban alkot Györfi Sándor Munkácsy-díjas szobrászművész, akinek bronzba álmodott köztéri szobrai sok helyen ékesítik a településeket. A 4. sz. főút mellett a Kis-Hegyesbori halmon áll a Kun emlékhely, amely a kunok betelepülésének állít emléket. A város Szimfonikus Zenekara, Szalonzenekara, a Városi Vegyeskar és Vonós kamarazenekar is hozzájárul a színes zenei élet teljesebbé tételéhez.

Karcag a Hortobágyi Nemzeti Park déli fogadókapuja. Az alföldi puszta látványa, a kunhalmok titkokat rejtő kúpjai, a szélmalom és a szárazon álló ötlyukú Zádor-híd meglátogatása kellemes kirándulást, a karcagi thermál vizű fürdő és az uszoda pihenést és gyógyulást kínál az idelátogatóknak. Apróvadban gazdag határában a vadászok találnak maguknak programot, míg az éhes embereket a tájjellegű gasztronómiai ínyencségek elégítik ki.

Karcag földrajza

Karcag Jász-Nagykun-Szolnok megye városa, a Nagykunság központja. A település az Alföld egyik legforgalmasabb útvonala, a 4. számú főközlekedési út mellett fekszik. Ugyancsak a településen megy keresztül a 100-as vasútvonal, azaz a Budapest-Záhony fővonal. A karcagi vasútállomásról indul a Karcag-Tiszafüred szárnyvonal, amely több üdülőkörzeti települést érint (Berekfürdő, Kun-hegyes, Abádszalók, stb.). A Hortobággyal és a Sárréttel, a Körös-vidékkel és a Tiszazuggal szomszédos Nagykunság földrajzi, történeti és néprajzi egység.

A földrajzi értelemben vett Nagykunság fejlődéstörténetének jelentős állomása, amikor a korábbi pannóniai beltó nagykunsági része szárazzá vált és a Mátrából, Bükkből lefutó patakok agyagot, agyagos homokot, iszapot hoztak le. Ez alkotja elsősorban a Tilalmas határrész termékeny talaját. Az ős-Tisza medrét és folyásirányát állandóan változtatva, eróziójával és árvizeivel jelentősen közrejátszott a határ mélyebben fekvő része felszínének kialakításában. Hol a Tisza vize folyt a Hortobágy és Berettyó irányába, hol fordítva. A XIX. század közepéig tehát az év több hónapjában víz és a vízi növények uralták Karcag határának nagy részét. A nagykun települések szempontjából igen jelentős volt 1785-87-ben a Mirhó-gát Abádszalóknál történő megépítése – közös összefogással – , hiszen ezzel gátat vetettek a Tisza uralmának területünkön. A víz és a vízi növényzet a folyószabályozások és a lecsapolások után az erekbe, kanálisokba, fertőkbe szorult vissza. A XIX. század második felében végzett vízszabályozási munkák révén ma már nem folyik víz például a Zádor-érben. A vizek elvezetése szikesedést váltott ki nagy területeken, melynek javítására éppen a Karcagon működő Kísérleti Intézet dolgozott ki módszereket. Munkájukra nagy szükség van, hiszen a karcagi határ talajtípusai (könnyű vályog: l0 %, könnyű agyag: 42 96, nehéz agyag: 5 %, szikes: 43 96) között legnagyobb arányt a szikes talaj képviseli. A belvizek lecsapolásával megváltozott a határ hasznosítása. Nagy teret kapott a szántóföldi növénytermesztés és háttérbe szorult a rétgazdálkodás, legeltető állattartás.

Ma a felszín első látásra egyhangú, sík, azonban ha jobban megnézzük, láthatjuk, hogy egykori folyómedrek, morotvák és kiemelkedések, az ún. “kunhalmok” törik meg a horizontot. Tengerszint felett 80-90 méter a táj átlagos magassága. Ezek a halmok általában a rézkorban keletkeztek. Van közöttük természeti képződmény, de van közöttük olyan is, amely az ember alkotása. Egyes kurgánok temetkezési helyek voltak, más halmokon, a vízből kiemelkedő partokon települések voltak. A török utáni újratelepüléstől fogva mezővárosként szerepel. Az első vásárról 1703-ból van feljegyzés, de a 4 országos vásár tartásáról szóló oklevél 1734-ben keletkezett. Ehhez a század végén még egy vásár engedélyezése járult.

Karcag a XVIII. században vált a kistáj központjává, magába olvasztva számtalan középkori falut. A nagykunság közigazgatási központjaként a Jászkun Kerület önállóságának megszűntéig funkcionált. Jász-Nagykun-Szolnok vármegye létrehozásával ettől a rangjától megfosztották, de nem szűnt meg a kistájra gyakorolt természetes vonzereje. Rendezett tanácsú városként működött 1872-töl, majd megyei városi ranggal. Az 1970-es években középfokú szerepkört szántak neki az Alföld-tervezők. Az utóbbi években egyre tudatosabban törekszenek a város vezetői arra, hogy a település tájköz-ponti szerepkörét erősítsék.

Oldalak: 1 2 3 4 5

Oldal tetejére