A Karcag Városi Önkormányzat 1990. évi megalakulását követően elfogadta a város fejlesztésére vonatkozó prioritási sorrendet, amelynek részét képezte a nemzetközi kapcsolatok kialakítása, ezen belül a testvérvárosi kapcsolatok fejlesztése és bővítése is.

A településekkel való együttműködés célja: a határon túl élő honfitársaink megismerése, segítségnyújtás magyarságtudatuk megőrzéséhez, az anyaországhoz való tartozás érzetének erősítése, a hivatalos kapcsolatok kialakítása mellett az egyházak, intézmények, civil szervezetek és a polgárok közötti kapcsolatok létrehozása és elmélyítése volt.

A kapcsolatok kialakításában a kezdeményező szerepet minden esetben a Karcag Városi Önkormányzat vállalta. Jelenleg hét testvérvárosunk van, Székelykeresztúr (Erdély – Románia), Ómoravica (Vajdaság – Jugoszlávia), Mérke ( Dzsambul – járás, Kazakisztán), valamint Szepsi (Felvidék-Szlovákia). Még ez évben aláírásra kerül a testvérvárosi szerződés két uniós tagállam településével is, a franciaországi Longueau-val és a németországi Schwarzheide várossal.
A hivatalos együttműködési megállapodásokat az érintett települések önkormányzatai és a Karcag Városi Önkormányzat is testületi döntéssel hagyta jóvá. A szerződések aláírására ünnepélyes körülmények között került sor. A megállapodások az oktatás, a tudomány, a kultúra, a sport, az idegenforgalom és a gazdaság különböző területein való lehetséges kapcsolódási pontokat és tevékenységi formákat tartalmazzák.

A tájékoztatóban bemutatjuk a testvérvárosi kapcsolatok fejlődését a hét város vonatkozásában, rendezvények, események tükrében.

Testvérvárosok

Székelykeresztúr – Románia

Bácskossuthfalva (Ómoravica) – Szerbia

Szepsi – Moldava nad Bodvou – Szlovákia

Mérke – Dzsambul járás Kazakisztán

Schwarzheide-Németország

Longueau – Franciaország

Krosno Odrzaňskie- Lengyelország

Kunszentmiklós – Magyarország

Az együttműködési megállapodásokat és az eddigi tevékenységünket áttekintve megállapíthatjuk, hogy városunk és a települések közötti kapcsolat legeredményesebb a kultúra területén volt. Az együttműködést a későbbiek során az idegenforgalom és a gazdaság kölcsönös előnyökre épülő fejlesztésére kell irányítani.
A Karcag Városi Önkormányzat kiemelt figyelmet fordít a város nemzetközi kapcsolatainak fejlesztésére. Az elmúlt évtized alatt az Önkormányzat által elfogadott valamennyi gazdasági, idegenforgalmi és kulturális koncepciónak és intézkedési tervnek meghatározó eleme volt a nemzetközi kapcsolatok helyzetének elemzése, a fejlesztési lehetőségek számbavétele. A Karcag Városi Önkormányzat a testvérvárosi kapcsolatok irányítása és szervezése érdekében 1998-ban létrehozta az Idegenforgalmi és Külkapcsolati Bizottságot. A bizottság tagjai aktívan bekapcsolódtak a programok szervezésébe és lebonyolításába is. 1999-ben testületi ülésen tájékoztattuk az önkormányzatot a nemzetközi kapcsolatok alakulásáról. Az Idegenforgalmi és Külkapcsolatok Bizottsága minden évben tájékoztatást kér e témakörben is.

A testvérvárosi kapcsolatokkal – csatolt munkakörben – a Polgármesteri Hivatal Humán Szolgáltatási Irodája vezető főtanácsosa foglalkozik. Az önkormányzat ez irányú éves terveinek megvalósítása érdekében 1996-tól “Nemzetközi kapcsolatok” címmel elkülönített pénzalapot hozott létre. E forrást egészítették ki a “Karcag testvérvárosaiért” Közalapítvány számlájára befolyó adományok bevételei és a pályázatokból elnyert támogatások is. A városban működő egyházak, vállalkozók, egyesületek, alapítványok, intézmények támogatása is jelentős a testvérvárosokkal folytatott együttműködésben.
Örvendetes, hogy a hivatalos kapcsolatok mellett a magánszemélyek és a családok között is baráti szálak szövődtek. Az önkormányzat tudatos koordináló tevékenysége mellett ez is garanciája lehet a folyamatos és kiegyensúlyozott együttműködésnek, a kapcsolatok kiszélesítésének.

Térségi kapcsolatok

A nagykunsági összetartozás-tudat ápolása

A Nagykun települések (Berekfürdő, Karcag, Kisújszállás, Kunhegyes, Kunmadaras, Kunszentmárton, Mesterszállás, Túrkeve) közötti együttműködés a térségfejlesztés, az oktatás, a kultúra, az idegenforgalom és a sport területén 1990 óta folyamatos.

Jelentősebb közös eredményeink:

Minden évben átadásra kerül az 1990-ben rendelettel alapított Nagykunságért díj, amelynek költségeit a nagykun települések vállalják.

Kétévenként más-más nagykun település rendezik meg a Nagykun Diák Sportviadal rangos térségi sportrendezvényt. 1999-ben a karcagi Varró István Szakiskola, Szakközépiskola és Kollégium, míg 2001-ben a kunhegyesi Nagy László Gimnázium és Szakközépiskola, 2003-ban Túrkeve, 2005-ben Kunszentmárton szervezte meg a találkozót.

Kisújszállás kezdeményezésére felújítottuk a kunkapitány választást. 2000-ben Horváth György kisújszállási vállalkozó, 2001-ben a karcagi Györfi Sándor Munkácsy- és Mednyánszky – díjas szobrászművész, 2002-ben a Túrkevéről elszármazott Balogh Márton népdalénekes tölti be e rangos tisztséget.
2003-ban Berekfürdőn Csíkos Sándor Jászai-díjas színművészt, 2004-ben Kunhegyesen Simai Jánost választották meg Kun kapitánynak. 2005-ben Berekfürdőn választanak kunkapitányt.

A millennium tiszteletére elsőként Túrkeve majd Kisújszállás minden év februárjában megrendezi a Nagykun bált.

2001-ben Karcagon a Madarasi u- Forrás u- sarkánál avatták fel a monumentális Nagykun Millenniumi Emlékművet, amely a Nagykunság emlékhelyévé vált.

2001-ben a települések összefogásával, Horváth György irányításával megalakult a Nagykun Lovas Bandérium. Az egységes huszárviseletbe öltözött lovascsapat a helyi, a megyei, a regionális és az országos rendezvényeken képviseli a Nagykunságot.

2002-ben a nagykun települések anyagi támogatásával megjelent dr. Bartha Júlia: “Keleti hagyományok a Kunság népi kultúrájában” című doktori disszertáció.